Fotó: Biró István
„A Nokia arra készül, hogy bezárja németországi üzemét, és az EU anyagi támogatásával újat nyisson Romániában. Azt kérem, ellenõrizzék ezt, és amennyiben valóban így van, ne engedélyezzék\" – hangoztatta Schultz, mondván, ha mégis megtennék, az negatívan érintené az Unió imázsát. A világ legnagyobb maroktelefon-gyártójaként számon tartott Nokia kedden jelentette be, hogy 2008 közepéig be kívánja zárni a Németország északnyugati részében található Bochumban lévõ gyárát, aminek nyomán 2300 alkalmazott veszítené el munkáját. A cég bejelentése szerint a termelést más országokban lévõ üzembe költöztetnék. Elsõsorban a Romániában, a Kolozsvár melletti Nemeszsukon épülõ üzemre gondoltak, ahol hamarosan elkezdõdik a gyártási folyamat. Indoklásként azt hozták fel, hogy Németországban túlságosan magasak a bérek, ami rontja a versenyképességet. A terv Németországban is felháborodást váltott ki. A német kormány tárgyalásokat ajánlott a Nokiának abból a célból, hogy „gondolja át\" a tervet. A gazdasági minisztérium szóvivõje tegnap délután közölte, hogy állandó kapcsolatban állnak a Nokiával. Hangoztatta ugyanakkor, hogy kapcsolatba léptek az Európai Bizottsággal is annak megállapítására, hogy a bezárás, illetve a termelés áthelyezése uniós támogatási pénzek bevonásával történik-e. Ezt idõközben José Manuel Barroso bizottsági elnök a leghatározottabban cáfolta. Barroso az ilyen jellegû kifizetések lehetõségét „elfogadhatatlannak\" nevezte, ugyanakkor Németországot figyelmeztette: „ha üzemeket Finnországból Németországba helyezhetnek át, azt is lehetõvé kell tenni, hogy gyárak Németországból Romániába költözzenek.\" Végül is a munkahelyek az EU-n belül maradnak – hangoztatta a bizottsági elnök. Elõzõleg Jürgen Rüttgers, a Nokia által bezárásra, illetve áthelyezésre ítélt észak-rajna-vesztfáliai tartomány miniszterelnöke kijelentette: „Nagyon dühös vagyok, elsõsorban azért, ahogyan ezt az egész ügyet kezelték\". A politikus szerint a döntésnek nincs érthetõ magyarázata, a Nokia érvelése – miszerint a németországi bérek tízszer magasabbak, mint Romániában – nem állja meg a helyét, mivel a bérek az összes költségnek csak kis részét teszik ki. Rüttgers hangoztatta, hogy a tartományi kormány nem fogadja el a Nokia döntését, s egyebek mellett utalt arra, hogy jelentõsen romolhat a cég megítélése Németországban, tekintettel a vállalatnak nyújtott állami támogatásra. A tartományi kormányfõ szerint a Nokia 60 millió euró támogatást kapott a tartományi kormánytól, 28 milliót pedig a szövetségi kormánytól. Közben a gyárhoz közeli források tegnap nyilvánosságra hozták, hogy a nemeszsuki üzemben kedden este elkészült az elsõ telefon. A készüléket várhatóan Marius Nicoarã, a Kolozs megyei önkormányzat vezetõje vásárolja meg. Az üzemben egyébként hivatalosan február 11-én indul be a termelés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Látogatottsági adatok