Fotó: MTI
A Hídnak mindenképpen lesz „kisebbségi programja” – húzta alá Bugár. Szerinte a mostani bejelentésnél fontosabb lesz a „második lépés”, amikor meg kell szerezni a pártalapításhoz szükséges 10 ezer támogatói aláírást, el kell készíteni a programot, megszervezni az alakuló ülést és megválasztani a párt vezető szerveit.
Az új párt hivatalos neve Híd-Most, Együttműködés Pártja – Strana spolupráce, s jobbközép politikai irányvonalat kíván követni. A sajtótájékoztatón Bugáron kívül Simon Zsolt, Gál Gábor, Bastrnák Tibor, A. Nagy László és Vörös Péter is jelen voltak. A Híd alapelveit az együttműködés, a tisztesség, a nyitottság, a bizalom és a felelősség jelentik. Az új párt színe a narancssárga. Kérdésre válaszolva Bugár megjegyezte: ez nem függ össze azzal, hogy a Fidesznek is ez a színe.
A párt alapítói szeretnék megmutatni, hogy „bármelyikünk nemzetisége nem lehet akadálya annak bizonyítására, hogy mi, tehát magyarok és szlovákok, együtt tudunk működni” – jelentette ki Bugár, aki hosszú éveken keresztül az MKP elnöke volt. Példaként az egyre növekvő számú dél-szlovákiai vegyes házasságot hozta fel, ahol a partnerek bizonyítják, hogy a magyarok és a szlovákok együtt tudnak működni.
Saját és társai kilépését az MKP-ból Bugár azzal indokolta, hogy Csáky Pál pártelnök és a pártvezetés általában nem volt hajlandó meghallgatni a kisebbségi véleményt, s véleménye szerint nem is akart megegyezni a belső ellenzékkel. A Csáky vezette MKP-nek „nincs közérthető programja, nincs jövőképe, nem tudja véleményét érthetően megjeleníteni, veszít politikai súlyából, elszigetelődik, magába zárkózik” – jelentette ki Bugár. Hozzátette: „Ez az MKP már nem az a párt, amelyet 1998-ban alapítottunk.” Úgy vélte, hogy az MKP-ben bizalmi válság van.
A Híd alternatívát akar kínálni az MKP-vel és a többi párttal szemben a választóknak – mondta Bugár. Ugyanakkor aláhúzta, hogy „a szlovák pártoknak nincs kisebbségi programjuk”. Jelezte, hogy az új párt iránt szlovák értelmiségiek is érdeklődnek, de neveket nem volt hajlandó elárulni.
Az MKP-Híd viszonyt firtató kérdésekre válaszolva Bugár úgy fogalmazott, hogy az MKP nem ellenség, de politikai ellenfél lesz, mint a többi működő parlamenti párt. Úgy véli: alaptalan az az aggodalom, hogy két magyar párt vetélkedése esetén a szlovákiai magyarok parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. A politikus kifejtette: az MKP 1998-ban három magyar pártból alakult, kemény viták voltak, de mindig meg tudtak egyezni. Az ilyen megegyezésekre természetesen a jövőben is lehetőség van.
Az MKP rossz és átgondolatlan lépésnek tartja az új szlovákiai magyar párt megalapítását – jelentette ki Csáky Pál, a párt elnöke keddi pozsonyi sajtóértekezletén. „Demokraták vagyunk, tiszteletben tartjuk ezt a döntést, de politikai ellenfelek lettünk, és számolni kell azzal, hogy versengésünk kemény lesz” – mondta Csáky. Leszögezte: az MKP folytatni fogja eddigi politikáját. Szerinte a szlovákiai magyar választók döntő többsége egységet akar, s nem támogatja egy másik párt létrehozását.
Csáky állította: az MKP vezetése mindent megtett annak érdekében, hogy ez a helyzet ne következzen be. Egyúttal visszautasította Bugár Béla állítását, miszerint a fejleményekért az MKP vezetése a felelős, mert nem volt hajlandó tárgyalni a belső ellenzékkel.
„Azt javasoljuk tagjainknak, hogy ne lépjenek ki az MKP-ból, s ne támogassák az új pártot, mert nincs szükségünk ilyen kalandokra. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy tagjainkat és a velünk szimpatizálókat meggyőzzük arról: az MKP akcióképes párt és az is marad” – hangsúlyozta Csáky.
Berényi József elnökhelyettes alaptalannak minősítette és cáfolta a kilépők azon állítását, hogy az MKP elszigetelődik és nem működik együtt a szlovák pártokkal. „Közismert tények igazolják, hogy ez nem igaz” – húzta alá Berényi. Kifejtette: az utóbbi időben az MKP-nak éppen a szlovák pártokkal együttműködve sikerült elérnie például azt, hogy a szlovákiai magyar tankönyvekben kétnyelvű földrajzi megnevezések szerepeljenek.
Az MKP több vezetője is a sajtóértekezleten úgy fogalmazott: nem értik, miért kell az új magyar párt. „Mindkét félnek közös érdekei vannak, lényegében ugyanazokat a választókat, régiókat fogjuk megszólítani, ugyanazt fogjuk nekik felajánlani. Nehéz megérteni, mi történik” – fejtette ki véleményét Miklós László, a párt mezőgazdasági és környezetvédelmi alelnöke.
Kérdésre válaszolva Csáky elmondta: egyelőre még nem mérlegelték, hogyan álljanak hozzá ahhoz a tényhez, hogy az MKP-ból való kilépéssel a parlamentben gyakorlatilag egy új politikai párt kezdi meg működését, amelynek tagjai mandátumukat az MKP listáján szerezték meg, s két bizottsági elnöki tisztség is van a kezükben. A. Nagy László az emberi jogi, míg Gál Gábor az összeférhetetlenségi bizottság elnöke. Gál Gábor azonban délelőtt bejelentette, hogy már lemondott bizottsági elnöki tisztségéről az új párt megalakulásával összefüggésben.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.