– tette hozzá.

„Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat” – fejtette ki.

Zelenszkij kedden újabb haditanácsot hívott össze, amelyen meghallgatta a hírszerzésnek a kahovkai vízerőművel kapcsolatos jelentését. „A fő következtetés az, hogy a robbanás szándékos volt, de nem tervszerű. Viszont

– írta az elnök a Twitteren.

A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében azt írta: a hét végére a víztározó megszűnik létezni. „A kahovkai tározóból kiömlő víz tetőzése várhatóan június 7-én délelőtt következik be, és 2-4 napon belül a tározó teljesen kiürül” – jelentette ki a vállalat vezérigazgatója. Ihor Szirota szerint ezt a forgatókönyvet figyelembe véve az árvíz sújtotta területeken a vízszint stabilizálódása valószínűleg a következő 4-5 napban bekövetkezik.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden egy tévéműsorban kijelentette:

„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár” – mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: „205 brigád, még a pokolból is visszatérünk.” Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből. A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes – tette hozzá az ukrán hírportál.

Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében. Hozzátette:

Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.

Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.

A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt

Az árvíz nyolcvan települést fenyeget - jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagjait. Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.

Dmitro Kuleba külügyminiszter

„Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a 21. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából” – írta a tárcavezető a Twitteren.

Kuleba közölte még:

„Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.

Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll. „Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását” – tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.