Fotó: Videófelvétel
A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, az újságírók ukrajnai napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján.
2023. június 07., 08:062023. június 07., 08:06
„Becslésünk szerint 35-70 település kerülhet víz alá. Tudjuk, hogy nagy gondok lesznek az ivóvízellátással az egész országrészben, és nemcsak Herszon megyében, hanem a dnyipropetrovszki és a zaporizzsjai régiókban is. A tragédia következményei majd akkor lesznek ismertek, amikor a kiömlött víz már visszahúzódott. Kiderül, mit hagyott maga után” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij felfedte, hogy az ukrán különleges szolgálatok már korábban tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a kahovkai tározó gátja felrobbanna.
– tette hozzá.
„Ez az információ a hírszerzésünktől származott, majd megosztottuk partnereinkkel, akik így megtudták, hogy az Oroszországi Föderáció a velük együttműködő helybeliekkel már tavaly aláaknázta a gátat” – fejtette ki.
Zelenszkij kedden újabb haditanácsot hívott össze, amelyen meghallgatta a hírszerzésnek a kahovkai vízerőművel kapcsolatos jelentését. „A fő következtetés az, hogy a robbanás szándékos volt, de nem tervszerű. Viszont
– írta az elnök a Twitteren.
A kahovkai vízerőművet üzemeltető Ukrhidroenergo állami vállalat közleményében azt írta: a hét végére a víztározó megszűnik létezni. „A kahovkai tározóból kiömlő víz tetőzése várhatóan június 7-én délelőtt következik be, és 2-4 napon belül a tározó teljesen kiürül” – jelentette ki a vállalat vezérigazgatója. Ihor Szirota szerint ezt a forgatókönyvet figyelembe véve az árvíz sújtotta területeken a vízszint stabilizálódása valószínűleg a következő 4-5 napban bekövetkezik.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója kedden egy tévéműsorban kijelentette:
„Hírszerzésünk már szolgáltat adatokat arról, hogy ki tette ezt az orosz katonai alakulatokból: a 205. gépesített lövészdandár” – mondta a tisztségviselő. Podoljak emlékeztetett arra, hogy a genfi egyezmények szerint egy vízerőmű „felrobbantása kétségtelenül tömegpusztító fegyverek válogatás nélküli használatának” minősül.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy az orosz erők 205. gépesítette lövészdandárjának katonát hosszú ideig tartózkodtak a kahovkai vízerőmű területén. A dandár az első csecsenföldi háborúban való részvételéről ismert, és mottója: „205 brigád, még a pokolból is visszatérünk.” Most többnyire mozgósított emberek harcolnak az alakulatban Oroszország különböző részeiből. A dandár parancsnoka a 40 éves Eduard Sandura alezredes – tette hozzá az ukrán hírportál.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója szintén a tévéműsorban közölte, hogy már kora reggel nyolc települést és a megyeszékhely, Herszon városának egy lakóövezetét teljesen vagy részben elöntötte a víz a kahovkai vízerőmű orosz megszállók általi felrobbantása következtében. Hozzátette:
Herszon városába, illetve a szomszédos Mikolajiv megye központjába, onnan pedig a nyugat-ukrajnai Hmelnickijbe, Odesszába, az ország középső részében, Kirovohrad megyében lévő Kropivnickijbe, továbbá Kijevbe és Ukrajna más városaiba.
Az ukrán katasztrófavédelem tájékoztatása szerint helyi idő szerint 15 óráig mintegy 1300 embert menekítettek ki a helyi hatóságok az országos rendőrség munkatársainak és önkénteseknek a segítségével. Natalia Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője közben sajtótájékoztatóján a Dnyeper folyó balpartján kialakult helyzetről szólva kijelentette: Oroszország elnémította a kommunikációs összeköttetéseket, hogy az emberek ne kerülhessenek kapcsolatba az Ukrajna által ellenőrzött területtel, és ne kapjanak onnan hozzáértő tanácsokat a túlélésre.
A kahovkai vízerőmű felrobbantása miatt
Az árvíz nyolcvan települést fenyeget - jelent meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök honlapján, miután az államfő rendkívüli ülésre hívta össze az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagjait. Az eddigi értesülések szerint a robbantásnak nincsenek sem civil, sem katonai áldozatai. A védelmi tanács elrendelte a civilek evakuálását a veszélyeztetett zónákból, és a kahovkai tározótól függő települések ivóvízzel való ellátását.
Dmitro Kuleba külügyminiszter
„Oroszország lerombolta a kahovkai gátat, ami az elmúlt évtizedek talán legnagyobb ember okozta katasztrófáját okozta Európában, és civilek ezreinek életét veszélyezteti. Ez egy szörnyű háborús bűn. Az egyetlen módja annak, hogy megállítsák Oroszországot, a 21. század legnagyobb terroristáját az, ha kiüldözik Ukrajnából” – írta a tárcavezető a Twitteren.
Kuleba közölte még:
„Egyes médiumok közzétették, hogy Kijev és Moszkva egymást vádolják a kahovkai gát lerombolásával, ez bennem felháborodást vált ki, mert ez a tényeket és a propagandát egy szintre állítja” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hatalmas humanitárius és környezeti válsággal néz szembe.
Denisz Smihal miniszterelnök nyilvánosságra hozta az illetékes állami bizottság által meghatározott elsődleges feladatokat. Szavai szerint prioritást élvez a lakosság evakuálása, az ivóvíz biztosítása, és a zaporizzsjai atomerőmű biztonságos működésének szavatolása, ugyanis a kahovkai víztározó látja el hűtővízzel a nukleáris létesítményt. A kormányfő kiemelte, hogy a zaporizzsjai atomerőműben a helyzet egyelőre ellenőrzés alatt áll. „Fontos viszont, hogy megelőzzük a legrosszabb forgatókönyv kialakulását” – tette hozzá. Tájékoztatott arról, hogy helyi idő szerint 13 órakor különvonatok is indulnak a veszélyeztetett települések lakóival Ukrajna más régióiba.
Igazságos és tartós békét keres a Vatikán
Matteo Zuppi bíboros, a vatikáni békemisszió vezetője Kijevben megbeszélést folytatott Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztossal.A hétfői találkozóról Lubinec adott hírt Facebook-oldalán. Tájékoztatása szerint beszéltek az oroszok által a háború folyamán elhurcolt ukrán gyerekek hazatérésének ügyéről, illetve az ukrán emberi jogi megbízott beszélt az oroszok által fogva tartott civilek, köztük több katolikus hívő esetéről is.
A találkozón jelen volt Visvaldas Kulbokas érsek, kijevi apostoli nuncius.
Matteo Zuppi bíboros hétfőn érkezett az ukrán fővárosba azzal a céllal, hogy alaposan megismerje az ukrán vezetés álláspontját azzal kapcsolatban: mi módon képzelik el az igazságos béke megteremtését. A Kathpress katolikus hírügynökség jelentése szerint ellátogatott a Kijev melletti Bucsába, ahol az ukrán hatóságok szerint az orosz csapatok tavaly áprilisban meggyilkoltak mintegy négyszáz civilt. A bíboros felkereste azt a bucsai templomot, amelyben az ukránok által háborús bűntettnek minősített gyilkosságokat dokumentálták.
Ferenc pápa május végén bízta meg Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét azzal, hogy vezessen békemissziót az ukrajnai konfliktus megoldásának megkísérlésére. Azt egyelőre nem közölték, hogy a bíboros elutazik-e Moszkvába is, és ha igen, mikor.
A Szentszék kedd este közleményt adott ki, hangsúlyozva, hogy Zuppi bíboros „rövid, de intenzív” látogatásának, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és a vallási vezetőkkel tartott megbeszéléseinek eredményeit, valamint „a folyamatban levő háború miatt az ukrán nép rettentő szenvedéseiről szerzett közvetlen tapasztalatait” Ferenc pápa figyelmébe ajánlja.
„Mindenképpen hasznosak lesznek annak értékelésére, hogy milyen lépéseket kell tenni humanitárius szinten, valamint az igazságos és tartós béke keresése útján” – olvasható a szentszéki közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Fontos és hasznos” lesz Donald Trump küldöttje, Steve Witkoff oroszországi látogatása néhány nappal azelőtt, hogy lejár az ultimátum, amelyet az amerikai elnök adott Vlagyimir Putyin elnöknek az ukrajnai háború leállítására – közölte a Kreml.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta a Hamászt, hogy nem akarja a tűzszüneti megállapodást, és arra kérte a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy juttasson élelmiszert és orvosi ellátást a Gázában fogva tartott túszoknak.
Donald Trump amerikai elnök számára „minden lehetőség elképzelhető”, hogy elérje a békét Ukrajnában – jelentette ki Stephen Miller a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke, elnöki politikai tanácsadó vasárnap.
Újabb nagy erejű földrengés rázta meg vasárnap a kelet-oroszországi Kamcsatkai-félszigetet. A 6,8 magnitúdójú földmozgást Petropavlovszki-Kamcsatszkijban is érezni lehetett.
Az izraeli hadsereg vezérkari főnöke visszautasította szombaton, hogy Izrael szándékosan éheztetné a palesztinokat, és kijelentette, „a gázai harcok szünet nélkül folytatódni fognak, ha a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat”.
Eddig 31 halálos áldozatot találtak meg Kijevben annak a többszintes lakóháznak a romjai alatt, amelyet csütörtökre virradóra rakétatalálat ért, a sebesültek száma meghaladta a 150-et.
Németország és az Európai Unió teljes autoriter és militarista irányba sodródáik – állítja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A fasiszta propaganda elleni törvény hatályba lépésének halogatása a holokauszt tagadását és a háborús bűnösök rehabilitációját ösztönözheti – figyelmeztetett a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald S. Lauder csütörtökön.
A gázai helyzetről tárgyalt Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel csütörtökön Jeruzsálemben – jelentette a kormányfő hivatala.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy külföldi megbízottja, Steve Witkoff a következő napokban Oroszországba utazik, mivel az elnök az ukrajnai konfliktus befejezését szorgalmazza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!