Fotó: Elon Musk/Facebook
Néhány perccel a felbocsátás után felrobbant első próbarepülésén a világ legnagyobb és legerősebb űrrakétája, a Starship.
2023. április 20., 20:092023. április 20., 20:09
2023. április 20., 20:292023. április 20., 20:29
Az Elon Musk amerikai üzletember tulajdonában lévő SpaceX űripari vállalat sikeresen elindította csütörtökön a legújabb nemzedékhez tartozó rakétát, de az néhány perccel az indítás után, 39 kilométeres magasságban felrobbant, maradványai a Mexikói-öbölbe hullottak. A kétfokozatú, a New York-i Szabadság-szobornál hosszabb, 120 méteres rakétát a texasi bronwsville-i űrrepülőtérről bocsátották fel, és kilencven percet töltött volna az űrben, majd a Földet csaknem megkerülve, Hawaii közelében zuhant volna a Csendes-óceánba.
A Twitteren közzétett közlemény szerint az űreszköz „nem tervezett gyors szétválása” következett be, amelynek vizsgálják az okait. Az indítás közvetítéséből kiderült, hogy a hordozórakéta az űrhajóval a maximális megterhelési szakaszát sikeresen megtette, ezután a hordozórakéta leválása következett volna, ami azonban nem történt meg.
Elon Musk a Twitteren közölte: a következő tesztrepülésre már néhány hónap múlva sor kerülhet. Az űripari magáncég célja az Artemis 3 nevű űrrakétaprogrammal, hogy első lépésben a Holdra juttasson embert, majd a következő lépésben a Marsra.
Fotó: Elon Musk/Facebook
A többször felhasználható űrhajó kapacitását száz emberre tervezték. A Starship a tervek szerint 150 tonna terhet lesz képes a világűrbe juttatni. Összehasonlításképpen: a SpaceX Falcon rakétája csak valamivel több mint 22 tonna terhet képes alacsony földkörüli pályára juttatni.
A Starship mostani próbarepülését eredetileg hétfőre tervezték, de a visszaszámláláskor műszaki hiba miatt leállították az indítást. Az ötven év utáni első Hold-utazás tervezett időpontja hivatalosan 2025.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
szóljon hozzá!