Félnek Irántól az Öböl menti országok, megakadályoznák, hogy Izrael iráni olajlétesítményeket támadjon

Veszélyforrás. Az Öböl menti olajtermelő országok attól tartanak, hogy az iráni olajlétesítmények elleni izraeli támadás támogatása esetén Irán az ő olajlétesítményeiken állna bosszút •  Fotó: Izraeli védelmi minisztérium

Veszélyforrás. Az Öböl menti olajtermelő országok attól tartanak, hogy az iráni olajlétesítmények elleni izraeli támadás támogatása esetén Irán az ő olajlétesítményeiken állna bosszút

Fotó: Izraeli védelmi minisztérium

Az Öböl menti államok azért lobbiznak Washingtonban, hogy Izrael ne támadhassa meg az iráni olajlétesítményeket, mert attól tartanak, hogy a konfliktus eszkalálódása esetén Teherán szövetségesei tűz alá vehetik saját olajlétesítményeiket – mondta három Öböl menti forrás a Reutersnek.

Krónika

2024. október 11., 09:332024. október 11., 09:33

A kereszttűz elkerülésére tett erőfeszítéseik részeként az Öböl menti államok, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar, azt is megtagadják, hogy Izrael átrepüljön légterük felett bármilyen Irán elleni támadás esetén, és ezt Washingtonnal is tudatták – mondta a három, kormányzati körökhöz közel álló forrás.

Mint arról beszámoltunk,

Izrael megígérte, hogy Irán megfizet a múlt heti rakétatámadásért, míg Teherán azt mondta, hogy bármilyen megtorlás hatalmas pusztítással járna, ami szélesebb körű háborúhoz vezethet a térségben, amely az Egyesült Államokat is magával ránthatja.

Az Öböl menti államok lépései azt követően történtek, hogy a síita Irán diplomáciai erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze szunnita öböl menti szomszédait, hogy használják fel befolyásukat Washingtonban, miközben egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Izrael célba veheti Irán olajkitermelő létesítményeit.

A héten tartott találkozók során

Irán figyelmeztette Szaúd-Arábiát, hogy nem tudja garantálni az Öböl menti királyság olajlétesítményeinek biztonságát, ha Izrael bármilyen segítséget kap egy támadás végrehajtásához

– mondta a Reutersnek egy magas rangú iráni tisztségviselő és egy iráni diplomata.

Ali Sihabi, a szaúdi királyi udvarhoz közel álló szaúdi elemző azt mondta: „Az irániak kijelentették: Ha az Öböl-államok megnyitják légterüket Izrael előtt, az háborús cselekmény lenne”.

A diplomata szerint Teherán egyértelmű üzenetet küldött Rijádnak, hogy szövetségesei olyan országokban, mint Irak vagy Jemen, válaszlépéseket tehetnek, ha a térségben bármilyen támogatást nyújtanak Izraelnek Irán ellen.

Egy esetleges izraeli csapás állt a középpontjában szerdán a szaúdi de facto uralkodó, Mohammed bin Szalmán koronaherceg és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter közötti megbeszéléseknek, aki az Öböl menti körúton tartózkodott, hogy támogatást gyűjtsön

– közölték Öböl menti és iráni források.

Az iráni miniszter látogatása, valamint a védelmi minisztériumi szintű szaúd-amerikai kommunikáció a válság kezelésére irányuló összehangolt erőfeszítés része – mondta a Reutersnek egy kormányzati körökhöz közel álló Öböl menti forrás.

Egy, a megbeszélések részletekit ismerő washingtoni személy megerősítette, hogy az Öböl-országok tisztviselői kapcsolatba léptek amerikai kollégáikkal, hogy kifejezzék aggodalmukat Izrael várható megtorlásának lehetséges mértékével kapcsolatban.

A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni arra a kérdésre, hogy az Öböl menti kormányok kérték-e Washingtontól, hogy Izrael válasza legyen mértéktartó. Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán beszélt az izraeli megtorlásról, és mindkét fél pozitívnak minősítette a telefonbeszélgetést.

Jonathan Panikoff, az amerikai nemzeti hírszerzés korábbi közel-keleti megbízottja, aki jelenleg a washingtoni Atlantic Council agytrösztnél dolgozik, elmondta:

Idézet
Az Öböl-államok aggodalma valószínűleg kulcsfontosságú beszédtéma lesz az izraeli kollégákkal, amikor megpróbálják meggyőzni Izraelt, hogy alkalmazzon gondosan kalibrált választ”.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC), amelyet de facto Szaúd-Arábia vezet, elegendő tartalék olajkapacitással rendelkezik ahhoz, hogy pótolja az iráni kínálat kiesését, ha egy izraeli megtorlás kiiktatná az ország egyes létesítményeit.

A tartalékkapacitás nagy része azonban az Öböl-régióban található, így ha például Szaúd-Arábiában vagy az Egyesült Arab Emírségekben lévő olajlétesítményeket is célba vennék, a világ olajellátási problémával szembesülhetne.

Szaúd-Arábia óvakodik az olajüzemeit érő iráni csapástól, amióta az Aramco olajmezője elleni 2019-es támadás a globális olajellátás több mint 5 százalékát leállította. Irán tagadta az érintettséget.

Rijád az elmúlt években közeledett Teheránhoz, de a bizalom továbbra is kérdéses. Bahrein, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind amerikai katonai létesítményeknek vagy csapatoknak adnak otthont.

Az olajlétesítményekkel kapcsolatos aggodalmak és egy szélesebb körű regionális konfliktus lehetősége szintén központi szerepet játszott az emirátusi tisztviselők és amerikai kollégáik közötti megbeszéléseken – mondta egy másik Öböl menti forrás.

2022-ben az Iránnal szövetséges jemeni húszik rakétákkal és drónokkal lőtték az ADNOC állami olajipari vállalat tulajdonában lévő olajfinomító közelében lévő olajutántöltő teherautókat, és magukra vállalták a támadást.

Idézet
Az Öböl-államok nem engedik, hogy Izrael használja a légterüket. Nem engedik át az izraeli rakétákat, és abban is reménykednek, hogy nem következik be csapás az olajlétesítmények ellen”

– mondta a forrás.

A három Öböl menti forrás hangsúlyozta, hogy Izrael a csapásokat Jordánián vagy Irakon keresztül is végrehajthatná, de a szaúdi, az Egyesült Arab Emírségek vagy Katar légterének használata szóba sem jöhet, és stratégiailag szükségtelen.

Az elemzők arra is rámutattak, hogy

Izraelnek más lehetőségei is vannak, beleértve a levegőben történő utántöltés képességét.

Két magas rangú izraeli tisztségviselő szerint Izrael kalibrálni fogja válaszlépéseit, és szerdáig még nem döntött arról, hogy csapást mér-e Irán olajmezőire.

A tisztségviselők szerint ez a lehetőség egyike volt annak a sok közül, amelyet a védelmi tárca bemutatott az izraeli vezetőknek.

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerdán azt mondta: „A csapásunk halálos, pontos és mindenekelőtt – meglepő lesz. Nem fogják megérteni, mi történt és hogyan történt. Látni fogják az eredményeket”.

A három Öböl menti forrás azt állította, hogy Szaúd-Arábia, mint vezető olajexportőr az olajtermelő szomszédokkal – az Egyesült Arab Emírségekkel, Katarral, Kuvaittal, Ománnal és Bahreinnel – együtt kiemelten érdekelt a helyzet deeszkalációjában.

„Egy rakétaháború kellős közepén leszünk. Komoly aggodalomra ad okot, különösen, ha az izraeli csapás Irán olajipari létesítményeit veszi célba” – mondta egy másik forrás.

A három Öböl menti forrás szerint

az iráni olajinfrastruktúrára mért izraeli csapás globális hatással járna, különösen Kína – Irán legfőbb olajvásárlója –, valamint Kamala Harris számára a november 5-i elnökválasztás előtt, amelyen Donald Trump ellen indul.

„Ha az olajárak hordónként 120 dollárra emelkednek, az mind az amerikai gazdaságnak, mind Harris választási esélyeinek ártana. Ezért ők (az amerikaiak) nem fogják hagyni, hogy az olajháború kiterjedjen” – mondta az első forrás.

Öböl menti források szerint az összes olajlétesítmény védelme továbbra is kihívást jelent, annak ellenére, hogy fejlett rakétavédelmi rendszerekkel rendelkeznek, ezért az elsődleges megközelítés továbbra is a diplomáciai maradt: jelezni Iránnak, hogy az Öböl menti államok nem jelentenek fenyegetést.

Eközben

Abbász Aragcsi külügyminiszter az Al Jazeera televíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban kijelentette: Irán „szükség esetén” támogatni fogja proxy csoportjait, és „határozottan kiáll az ellenállás mellett”.

„Bejrútban jártam, amikor Izrael folyamatosan bombázta, és onnan jelentettem be a Hezbollahnak és a libanoni tisztségviselőknek, hogy Irán nem fog lemondani az ellenállás támogatásáról” – mondta az Al Jazeera fordítása szerint a Hezbollahra és más proxycsoportokra vonatkozó kérdésre válaszolva.

Irán támogatja az Izrael ellen harcoló két fő csoportot: a Hamászt a Gázai övezetben és a Hezbollahot Libanonban. Izrael meggyilkolta a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot egy bejrúti csapás során, két hónappal azután, hogy Teheránban megölték a Hamász vezetőjét, Iszmail Haníjét.

Válaszul Irán a múlt héten rakéták tucatjait lőtte ki izraeli városokra. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszlépéseket ígért a támadásra.

Aragcsi az Al Jazeerának elmondta, hogy a kommunikációs csatornák az Egyesült Államokkal továbbra is nyitva állnak harmadik feleken keresztül.

Mindeközben

az Amnesty International „félrevezetőnek és nem megfelelőnek” nevezte Izraelnek a libanoni civileknek szóló evakuálási figyelmeztetéseit.

A figyelmeztetések nem nyújtanak a civileknek biztonságos, gyakorlati evakuálási lehetőségeket, így a folyamatban lévő katonai műveletek során fokozott veszélynek vannak kitéve – áll az Amnesty csütörtöki közleményében.

Az Amnesty vizsgálata szerint Izrael felszólította Bejrút déli külvárosainak és Dél-Libanon egyes területeinek lakóit, hogy hagyják el otthonaikat, de nem adott olyan kulcsfontosságú információkat, mint a biztonságos evakuációs útvonalak vagy olyan helyek, ahol a civilek menedéket kereshetnek. Ezek a hiányosságok az Amnesty szerint lehetetlenné teszik sok civil – különösen az idősek, fogyatékkal élők vagy kisgyermekeket gondozó személyek – számára a biztonságos evakuálást.

„Elemzésünk azt mutatja, hogy

Idézet
az izraeli hadsereg által kiadott figyelmeztetések nemcsak félrevezető térképeket tartalmaztak, hanem rövid időn belül – egy esetben kevesebb mint 30 perccel a csapások megkezdése előtt – az éjszaka közepén, a közösségi médián keresztül is kiadták őket, amikor sokan aludtak, nem voltak elérhetőek, vagy nem követték a médiajelentéseket”

– mondta Agnès Callamard, az Amnesty International főtitkára.

A CNN elemezte az izraeli katonai evakuálási parancsokat, és megállapította, hogy legalább hét kórház van az izraeli hadsereg által Bejrút déli külvárosaiban elrendelt tilalmi zónákban. A CNN korábban arról is beszámolt, hogy sok evakuálási parancsot csupán percekkel a csapások végrehajtása előtt adtak ki, és néhány esetben egyáltalán nem adtak ki ilyen figyelmeztetést a csapások előtt.

korábban írtuk

Légicsapást mért Bejrút belvárosára Izrael, sok a halálos áldozat
Légicsapást mért Bejrút belvárosára Izrael, sok a halálos áldozat

Izraeli légicsapások érték csütörtökön este Bejrút belvárosát, legalább 18-an életüket vesztették és 92-en megsebesültek – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium. Más források szerint a légicsapás halálos áldozatainak száma 22.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 11., hétfő

Elon Musk Trump egyik legfőbb háttérembere, egyre közelebb a képviselőház megtartásához a republikánusok

Donald Trump Mar-a-Lago-i klubja az elmúlt 48 órában kétféle emberrel volt tele: azokkal, akik a megválasztott elnök új kormányában szeretnének állást kapni, és azokkal, akik megpróbálják befolyásolni őt.

Elon Musk Trump egyik legfőbb háttérembere, egyre közelebb a képviselőház megtartásához a republikánusok
2024. november 11., hétfő

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ezzel cáfolva a Washington Post beszámolóját a két vezető múlt heti telefonbeszélgetéséről.

Kreml: nem beszélt telefonon Trump és Putyin
2024. november 11., hétfő

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja

Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselőt jelöli a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkári posztjára Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – tudta meg a Híradó.hu.

Semjén Zsolt elárulta, ki lehet Potápi Árpád János utódja
2024. november 11., hétfő

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására

A Biden-adminisztráció minden rendelkezésére álló, a Kongresszus által Ukrajna számára korábban megszavazott összeget eljuttat Kijevnek a hivatali ideje január 20-i lezárása előtt.

Biden minden lehetséges összeget eljuttat Kijevnek a háború folytatására
2024. november 11., hétfő

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált

Feljelentést tesz volt barátnője, Vogel Evelin ellen Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, mert Vogel titokban 11 órányi hangfelvételt készített, a hallgatásáért pedig 30 millió forintot követelt.

Magyar Péter zsarolással vádolja exbarátnőjét és lehallgatási botrányt kiált
2024. november 11., hétfő

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött

Izrael most először erősítette meg, hogy ő állt a szeptemberi művelet mögött, amelynek során a Hezbollah által Libanonban használt több száz személyhívót robbantottak fel.

Izrael megerősítette: ő áll a csipogórobbantás mögött
2024. november 11., hétfő

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában

Donald Trump megválasztott elnök közvetlenül beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami az első telefonbeszélgetésük volt Trump választási győzelme óta – mondták az ügyet ismerő források a Washington Postnak.

Trump figyelmeztette Putyint: ne fokozza a háborút Ukrajnában
2024. november 10., vasárnap

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet

Vidéken rejtette el a napokban Budapesten meggyilkolt amerikai nő holttestét a megölésével gyanúsított ír férfi – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szombati sajtótájékoztatóján. A bűncselekmény az intim együttlét során történt.

Intim együttlétük során megölte áldozatát, majd bőröndbe rejtette a holttestet
2024. november 10., vasárnap

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok

Ukrajna minden korábbinál nagyobb dróntámadást indított Moszkva ellen: a támadás egy ember sérülését okozta és több tucatnyi repülőjárat átirányításához vezetett. Eközben az oroszok Odessza ellen intéztek légicsapást.

Minden eddiginél nagyobb dróntámadást intéztek Moszkva ellen az ukránok
2024. november 10., vasárnap

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban

A lakosság szerint a hatóságok későn és hibásan kezelték az árvízhelyzetet Spanyolországban, ezért körülbelül 130 ezren tüntettek Valenciában. A tömeg sárral, székekkel és tárgyakkal dobálta meg a rendőrséget, és megrohamozta a városházát is.

Sárral és székekkel dobálták az árvízkárosultak a rendőröket, több mint 130 ezren tüntettek Spanyolországban