Védett személy. Az ukrán dróntámadások miatt további légvédelmi rendszerekkel próbálják biztonságosabbá tenni Putyin nyári rezidenciáját
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Miközben Ukrajna egyre bátrabban támad célpontokat Oroszország mélyén, Moszkva csendben fokozta a biztonsági intézkedéseket Vlagyimir Putyin elnök Moszkvától északra fekvő vidéki rezidenciája körül.
2024. július 19., 11:002024. július 19., 11:00
A CNN szerint műholdfelvételekből kiderült, hogy több Pancir-Sz1 légvédelmi rendszert telepítettek az elnöki rezidencia környékére a Novgorodi területen lévő Valdaj-tónál.
A rezidencia kiemelt célpont lehet, mivel Putyin közismerten sok időt tölt ott a nyár folyamán. A palotaszerű ingatlan a Valdaj nemzeti parkban, egy két tó közé ékelődött félszigeten, egy nagy állami üdülőközpontban található. Az egész komplexum megközelítése szigorúan korlátozott – a 40 hektáros területet három oldalról víz veszi körül, és el van kerítve a park többi részétől.
A Szabadság Rádió által elsőként közölt műholdas felvételek azt mutatják, hogy
A Maxar Technologies által rendelkezésre bocsátott műholdfelvételeken látható, hogy a légvédelmet stratégiai pontokon helyezték el a térségben, többek között egy toronyban, amely egy erdő mélyén található, mindössze néhány kilométerre a tábortól.
A CNN megkereste az orosz védelmi minisztériumot az ügyben, de nem kapott választ.
Kijev nemrégiben engedélyt kapott arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen a határon túli, oroszországi területekre, de ez olyan katonai célpontokra korlátozódik, amelyek az ukrajnai Harkiv régió határához közel vannak, és támogatják Oroszország ukrajnai offenzíváját.
Az ennél mélyebben Oroszországba irányuló csapásokhoz Ukrajnának a saját fegyvereire kell támaszkodnia. A stratégia jelentős részben a drónokra támaszkodik.
Ukrajna drónprogramja jelentősen fejlődött azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját. Ami a megfigyelésre használható olcsó, készen kapható drónok átalakítására irányuló erőfeszítésekkel kezdődött, az
Kijev azt állította, hogy idén ukrán drónok több orosz hadihajót elsüllyesztettek vagy súlyosan megrongáltak a Fekete-tengeren, és kárt okoztak az Oroszország által 2014-ben elcsatolt ukrán Krím közötti Kercsi-szoros hídjában.
Az ukrán hadseregnek sikerült üzemanyagraktárakat, katonai célpontokat, olajfinomítókat és az energetikai infrastruktúra elemeit is megsemmisítenie.
– közölte a washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) csoport szerdai harctéri elemzésében, rámutatva Oroszország azon döntésére, hogy a Pancir-Sz1 rendszereket Putyin rezidenciája közelébe telepítették.
Közben az ukrán hírszerző szolgálatok egyik forrása a Kyiv Independenttel csütörtökön azt közölte: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Ukrán Fegyveres Erők felelősek azért a dróntámadásért, amely az éjszaka folyamán sikeresen eltalált egy orosz parti védelmi támaszpontot a Krímben.
„Az SZBU drónjainak köszönhetően ezek a gyakorlatok kudarcba fulladtak, mert az oroszok még a bázisukat sem tudták megvédeni, nem is beszélve a tó területéről” – mondta a forrás a Kyiv Independentnek.
A támadás során légi és haditengerészeti drónok segítségével csapást mértek a bázisra, megrongálva a parancsnokságot és annak irányítási pontját, egy lőszer- és felszerelésraktárt, egy elektromos alállomást, valamint ellenséges lőállásokat – mondta a forrás.
– mondta a forrás.
Csütörtökön kora reggel az orosz megszálló hatóságok azt állították, hogy Szevasztopol kikötővárosát egy haditengerészeti dróntámadás érte. A Krími Szél Telegram-csatorna megosztott egy videót, amelyen állítólag a drón ellen a tenger felé lövöldöző védők láthatóak.
A megszállt Krím elleni sikeres ukrán csapások arra kényszerítették Moszkvát, hogy kivonja haditengerészeti erőinek nagy részét a félszigetről, az orosz Fekete-tengeri Flotta utolsó járőrhajója hétfőn vonult ki a Krímből.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
szóljon hozzá!