Félnek az ukrán drónoktól, megerősítették a légvédelmet Putyin vidéki rezidenciája körül

Védett személy. Az ukrán dróntámadások miatt további légvédelmi rendszerekkel próbálják biztonságosabbá tenni Putyin nyári rezidenciáját •  Fotó: Orosz elnöki hivatal

Védett személy. Az ukrán dróntámadások miatt további légvédelmi rendszerekkel próbálják biztonságosabbá tenni Putyin nyári rezidenciáját

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Miközben Ukrajna egyre bátrabban támad célpontokat Oroszország mélyén, Moszkva csendben fokozta a biztonsági intézkedéseket Vlagyimir Putyin elnök Moszkvától északra fekvő vidéki rezidenciája körül.

Krónika

2024. július 19., 11:002024. július 19., 11:00

A CNN szerint műholdfelvételekből kiderült, hogy több Pancir-Sz1 légvédelmi rendszert telepítettek az elnöki rezidencia környékére a Novgorodi területen lévő Valdaj-tónál.

A rezidencia kiemelt célpont lehet, mivel Putyin közismerten sok időt tölt ott a nyár folyamán. A palotaszerű ingatlan a Valdaj nemzeti parkban, egy két tó közé ékelődött félszigeten, egy nagy állami üdülőközpontban található. Az egész komplexum megközelítése szigorúan korlátozott – a 40 hektáros területet három oldalról víz veszi körül, és el van kerítve a park többi részétől.

A Szabadság Rádió által elsőként közölt műholdas felvételek azt mutatják, hogy

az orosz gyártmányú Pancir-Sz1-eseket valamikor tavaly szeptember és idén május között szállították a területre, éppen akkor, amikor Ukrajna egyre jobban belejött az Oroszország belsejében mélyebb csapást mérni képes drónok fejlesztésébe és használatába.

A Maxar Technologies által rendelkezésre bocsátott műholdfelvételeken látható, hogy a légvédelmet stratégiai pontokon helyezték el a térségben, többek között egy toronyban, amely egy erdő mélyén található, mindössze néhány kilométerre a tábortól.

A Pancir-Sz1 rendszereket rövid hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek és drónok ellen tervezték, ami arra utal, hogy a rezidencia közelében történő állomásoztatásuk válasz lehet Ukrajna egyre merészebb dróntámadásaira.

A CNN megkereste az orosz védelmi minisztériumot az ügyben, de nem kapott választ.

Kijev nemrégiben engedélyt kapott arra, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen a határon túli, oroszországi területekre, de ez olyan katonai célpontokra korlátozódik, amelyek az ukrajnai Harkiv régió határához közel vannak, és támogatják Oroszország ukrajnai offenzíváját.

Az ennél mélyebben Oroszországba irányuló csapásokhoz Ukrajnának a saját fegyvereire kell támaszkodnia. A stratégia jelentős részben a drónokra támaszkodik.

Ukrajna drónprogramja jelentősen fejlődött azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját. Ami a megfigyelésre használható olcsó, készen kapható drónok átalakítására irányuló erőfeszítésekkel kezdődött, az

mára olyan nagy hatótávolságú támadó drónok kifejlesztésébe torkollott, amelyek több száz kilométerrel Ukrajna határain túl is képesek csapást mérni.

Kijev azt állította, hogy idén ukrán drónok több orosz hadihajót elsüllyesztettek vagy súlyosan megrongáltak a Fekete-tengeren, és kárt okoztak az Oroszország által 2014-ben elcsatolt ukrán Krím közötti Kercsi-szoros hídjában.

Az ukrán hadseregnek sikerült üzemanyagraktárakat, katonai célpontokat, olajfinomítókat és az energetikai infrastruktúra elemeit is megsemmisítenie.

Idézet
Az ukrán dróncsapások mélyen Oroszországon belül továbbra is nyomást gyakorolnak Oroszország légvédelmi ernyőjére, és arra kényszerítik az orosz katonai vezetést, hogy prioritáslistát állítson fel, és annak alapján telepítse a korlátozott számban rendelkezésre álló légvédelmi eszközöket az általa nagy értékűnek tartott célpontok védelmére”

– közölte a washingtoni székhelyű Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) csoport szerdai harctéri elemzésében, rámutatva Oroszország azon döntésére, hogy a Pancir-Sz1 rendszereket Putyin rezidenciája közelébe telepítették.

Közben az ukrán hírszerző szolgálatok egyik forrása a Kyiv Independenttel csütörtökön azt közölte: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az Ukrán Fegyveres Erők felelősek azért a dróntámadásért, amely az éjszaka folyamán sikeresen eltalált egy orosz parti védelmi támaszpontot a Krímben.

Az ukrán erők a Szevasztopoltól mintegy 90 kilométerre északra fekvő Donuzlav-öbölben lévő támaszpontot támadták, miközben az orosz haditengerészeti erők gyakorlatot tartottak.

„Az SZBU drónjainak köszönhetően ezek a gyakorlatok kudarcba fulladtak, mert az oroszok még a bázisukat sem tudták megvédeni, nem is beszélve a tó területéről” – mondta a forrás a Kyiv Independentnek.

A támadás során légi és haditengerészeti drónok segítségével csapást mértek a bázisra, megrongálva a parancsnokságot és annak irányítási pontját, egy lőszer- és felszerelésraktárt, egy elektromos alállomást, valamint ellenséges lőállásokat – mondta a forrás.

A támadás arra emlékeztet, hogy a Krím „az oroszok csapdájává válik”

– mondta a forrás.

Csütörtökön kora reggel az orosz megszálló hatóságok azt állították, hogy Szevasztopol kikötővárosát egy haditengerészeti dróntámadás érte. A Krími Szél Telegram-csatorna megosztott egy videót, amelyen állítólag a drón ellen a tenger felé lövöldöző védők láthatóak.

A megszállt Krím elleni sikeres ukrán csapások arra kényszerítették Moszkvát, hogy kivonja haditengerészeti erőinek nagy részét a félszigetről, az orosz Fekete-tengeri Flotta utolsó járőrhajója hétfőn vonult ki a Krímből.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán

Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán
2025. április 04., péntek

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot

Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot
2025. április 04., péntek

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál

Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál
2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt