Felelősségre vonná az EU Oroszországot, nemzetközi agressziós bűncselekményekkel foglalkozó központot nyitott

Az Eurojust támogatásával március végén létrehozott közös nyomozócsoport (JIT) központjának megnyitóján Reynders azt mondta, hogy az újonnan létrehozott intézmény kulcsfontosságú lesz Oroszország Ukrajna elleni háborújának kivizsgálásában, elősegíti a jövőbeli perek lefolytatását és sikerét, valamint hozzájárul az orosz agresszió kezdete óta összegyűjtött bizonyítékok cseréjéhez és elemzéséhez.

„Az ICPA létrehozása egyértelmű jelzés a világ számára, hogy az erőszak alkalmazásának tilalma továbbra is a nemzetközi, szabályokon alapuló rend alapját jelenti, és az azt megszegőket felelősségre vonják”

– fogalmazott az uniós igazságügyi biztos.

Ladislav Hamran, az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust elnöke közölte: az ügynökség az ukrajnai háború kezdetétől fogva támogatást nyújt az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében kezdett nemzeti nyomozások összehangolásához. Elmondta, hogy az Eurojust operatív, jogi, pénzügyi és logisztikai támogatást fog nyújtani a közös nyomozócsoport munkájához, beleértve a bizonyítékok megőrzését, tárolását és elemzését. Ez a munka elengedhetetlen a jövőbeli tárgyalásokra való felkészüléshez – tette hozzá.

Az Eurojust hágai székházában létesített központ célja a nemzetközi igazságügyi együttműködés megkönnyítése,

valamint az, hogy felgyorsítsa a határon átnyúló nyomozásokat és a büntetőeljárások lefolytatását az érintett országokban, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államaiban.

„Az ICPA kulcsfontosságú lépést jelent azon közös erőfeszítéseinkben, hogy minden szinten véget vessünk a büntetlenségnek” – fogalmazott az Eurojust elnöke.

Karim Khan, az ICC főügyésze a megnyitón kijelentette, hogy a központ létrehozása megnyitja az utat az ukrajnai háború során elkövetett agresszió elszámoltathatósága előtt. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy erősítsük a nemzeti hatóságokkal az elmúlt évben a közös nyomozócsoporton keresztül kialakított együttműködés alapjait” – tette hozzá.

Andrij Kosztin ukrán főügyész megjegyezte: a központ működésének hivatalos megkezdése egyértelműen mutatja, hogy

a világ egységes és megingathatatlan abban, hogy az „orosz rezsimet felelősségre vonják minden bűnéért”.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzetközi büntető igazságszolgáltatás felépítésében „lyukak tátonganak” az agressziós bűncselekmények elszámoltathatósága terén. Az ICPA az egyik építőköve lesz az agresszió tilalma megerősítésének, kiegészítve és megerősítve az igazságszolgáltatás nemzetközi architektúráját – tette hozzá.

Kenneth A. Polite amerikai főügyészhelyettes azt mondta, az Egyesült Államok és igazságügyi minisztériuma büszke arra, hogy európai partnereivel részt vehet a nemzetközi agressziós bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó központ létrehozásában.

Az Egyesült Államok biztosítani fogja, hogy a nyomozócsoport korlátlanul hozzáférhessen ahhoz a jelentős szakértelemhez és erőforráshoz, melyet az amerikai igazságügyi minisztérium összegyűjtött az orosz agresszió kezdete óta

– hangsúlyozta.

Litvánia, Lengyelország és Ukrajna az Eurojust támogatásával március végén hozott létre közös nyomozócsoportot (JIT), hogy felderítse az Ukrajnában 2022. február 24. óta tartó háborúban elkövetett nemzetközi bűncselekményeket. Később Észtország, Lettország és Szlovákia, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság is csatlakozott a kezdeményezéshez.

A munkáját hétfőn megkezdő központ fő célja, hogy támogassa és fokozza az ilyen bűncselekmények kivizsgálásának hatékonyságát

a kulcsfontosságú bizonyítékok megszerzésével és az ügymenet előkészítésének segítésével annak lehető legkorábbi szakaszában.

Az ICPA ügyészei az Eurojustnál helyezkedhetnek el, lehetővé téve munkájuk szoros összehangolását a közös ügyészi stratégiával.

A közös nyomozócsoport várhatóan önálló irodát nyit Kijevben a feltételezett háborús bűncselekmények kivizsgálására.

Az Eurojust az év elején hozta létre az alapvető nemzetközi bűnügyi bizonyítékok adatbázisát (CICED) a fegyveres konfliktusok során elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.

Nincs szükség újabb oroszországi mozgósításra a Wagner magánhadsereg ukrajnai kivonulását követően – jelentette ki Andrej Kartapolov orosz parlamenti képviselő, az Állami Duma (alsóház) védelmi bizottságának vezetője hétfőn.

„Nem lesz szükség semmilyen újabb mozgósítási hullámra. (…) Az orosz elnök (Vlagyimir Putyin) világosan, érthetően és konkrétan kijelentette, hogy

semmilyen újabb mozgósítás nem lesz, a szerződéses katonák toborzása tervezetten folyik, akárcsak az alakulatok és egységek tervezett kialakítása, ideértve a tartalékosokat és azok kiképzését.

Jelenleg és a közeljövőben semmi szükség sincs mozgósításra” – hangsúlyozta Kartapolov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva.

Megjegyezte azt is, hogy ma „sem közép-, sem hosszú távon nem fenyeget a harci képességek csökkenése”. Hozzátette: a Wagner alkalmazottai a zendülési kísérlet idején „nem voltak a frontvonalban, mindannyian táborokban voltak”.

Kartapolov azt mondta, hogy az ukrán hadsereg támadásának visszaverése gyakorlatilag az ő részvételük nélkül zajlott le. Ami a távozott Wagner-erőket illeti, van mivel és kivel pótolni őket – fejtette ki a képviselő.

Eközben az oroszok által a megszállt Herszon megyében beiktatott vezető, Andrej Alekszejenko kijelentette, hogy

a Herszont és a Krím-félszigetet összekötő hídban keletkezett károkat kijavították.

A Telegramon közzétett üzenetében azt írta: „A Herszon megye és a Krím közötti, a Csongar településen keresztül történő közlekedési összeköttetés, amely a közúti híd ellen június 22-én elkövetett barbár támadás után megszakadt, teljesen helyreállt. A legrövidebb és legkényelmesebb közlekedési folyosó, amelyen a szövetségi autópálya nemrég felújított szakasza halad át, ugyanúgy működik, mint korábban”.

Eközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy

meghiúsított egy merényletkísérletet az Ukrajnától elcsatolt Krím Moszkva által beiktatott vezetője ellen,

és azzal vádolta meg Kijevet, hogy pokolgépet akartak elhelyezni az elöljáró autójában.

„Meghiúsult a Szergej Akszjonov krími vezető elleni, az ukrán különleges szolgálatok által szervezett merényletkísérlet” – számolt be az FSZB, amelyet orosz hírügynökségek idéztek.

A hatóságok egy 1988-as születésű orosz állampolgárt vettek őrizetbe, akit azzal vádolnak, hogy „az ukrán titkosszolgálat tisztjei szervezték be” – tette hozzá az FSZB, amely szerint a férfit „Ukrajnában felforgató hírszerzésre, egyebek között robbanóanyagok használatára képeztek ki”.