Az incidens a Fekete-tenger felett történt (archív műholdkép)
Fotó: Jeff Schmaltz/NASA/GSFC/Wikipédia
Nem történt csúcsszintű orosz-amerikai kapcsolatfelvétel a Krímhez közeli drónincidens ügyében – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerdán újságírókkal.
2023. március 15., 17:032023. március 15., 17:03
Mint mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek beszámoltak a történtekről.
„Természetesen minden ország a saját álláspontját fogja védelmezni a párbeszéd során, de Oroszország sosem utasította el a párbeszédet, és most sem utasítja el” – mondta az MTI szerint. Peszkov szerint az orosz védelmi tárca kimerítő magyarázatot adott a történtekre.
Romániai támaszpontról szállt fel az az amerikai drón, amely orosz repülőgépek miatt zuhant kedden a Fekete-tengerbe – közölte a New York Timesnak nyilatkozva egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő.
A Pentagon és az amerikai katonai erők európai parancsnoksága kedden arról számolt be, hogy a Fekete-tenger felett összeütközött egy orosz Szu-27-es vadászgép és egy MQ-9 Reaper amerikai felderítő drón. Az amerikai fél szerint a Szu-27-es nekicsapódott az MQ-9-es légcsavarjának, a drón emiatt irányíthatatlanná vált, és az amerikai hadseregnek meg kellett semmisítenie a gépet.
Az orosz védelmi minisztérium a maga részéről azt közölte, hogy kedd reggel egy amerikai drón kikapcsolt jeladóval repült az orosz államhatár irányába a Krím-félsziget közelében. A tárca szerint a Reaper repülése irányíthatatlanná vált, ami magasságvesztéssel járt, és a gép „hirtelen manőver következtében” a vízfelszínnek ütközött. A minisztérium szerint az orosz vadászgépek nem használták fedélzeti fegyvereiket, és nem léptek érintkezésbe az amerikai drónnal.
Anatolij Antonovot, Oroszország washingtoni nagykövetét az incidenssel kapcsolatban kedden bekérették a külügyminisztériumba, ahol a diplomata ismertette Moszkvának a „provokációval” kapcsolatos hivatalos álláspontját. A diplomata egyebek között rámutatott, hogy a drónok segítségével gyűjtött hírszerzési adatokat végeredményben Kijev az orosz hadsereg és területek elleni csapásokhoz használja fel. Mint mondta, kifejezte Moszkva aggályait az amerikai hadsereg „megengedhetetlen” tevékenysége miatt az orosz határok közelében.
Biztos vagyok benne, hogy az amerikai hadsereg fellépése megalkuvást nem tűrő lenne, és nem engedné meg, hogy »betörjenek« az ország légterébe vagy felségvizeire” – hangsúlyozta Antonov.
Azzal vádolta meg Washingtont, hogy a közvetlen fegyveres konfliktussal fenyegető szándékos eszkaláció felé vezeti az ukrajnai konfliktus körüli helyzetet. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a kommunikáció csatornái nyitva maradjanak, és leszögezte, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontációra, a pragmatikus kétoldalú együttműködés híve.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Rosszija 1 televízónak nyilatkozva azt mondta, hogy az amerikaiak nagyon aktív hírszerző tevékenységet folytatnak a Fekete-tenger térségében, amihez sokféle űr-, vizuális és akusztikus eszközt használnak.
A bolgár hivatali kollégájával, Rumen Radevvel folytatott szófiai megbeszélése utáni sajtótájékoztatón egyebek mellett arról faggatták Iohannist az újságírók, hogy milyen biztonsági vonatkozásai vannak az incidensnek. „A tegnapi drónos incidens súlyos és sajnálatos. Az ilyen ügyekről az amerikai fél ad hivatalos tájékoztatást” – mondta az Agerpres szerint Iohannis.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!