John Kirby egyben megjegyezte, hogy az orosz állítás beleilleszkedik abba a keretbe, ahogyan Oroszország ezt a háborút megpróbálja egzisztenciális fenyegetésként lefesteni, hogy a Nyugat, illetve a NATO, valamint az Egyesült Államok áll vele szemben. Ez nem igaz, mert

– fogalmazott a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.

Szintén csütörtökön a szenátus védelmi bizottságának meghallgatásán Avril Haines, az amerikai hírszerző ügynökségek szervezetének igazgatója (Director of National Intelligence) kijelentette, hogy egyelőre nincs olyan információjuk, ami független értékelésre adna lehetőséget a történtekkel kapcsolatban.

korábban írtuk

Újabban Amerikát vádolják az oroszok a szerintük Putyin megölését célzó dróntámadással

Moszkva szerint Washington áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt – derült ki csütörtökön az orosz államfő szóvivőjének szavaiból.

Az ülésen a Védelmi Hírszerző Ügynökség (Defense Intelligence Agency) igazgatója, Scott Berrier ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az az orosz feltételezés, miszerint itt az Egyesült Államok közreműködésével elkövetett támadásról van szó, valószínűleg tudatos félretájékoztatás orosz részről.

Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban Avril Haines közölte, hogy értékelése szerint

Hozzátette, hogy amennyiben Oroszország nem dönt kötelező jellegű mozgósításról, és nem lesz képes újabb jelentékeny beszerzési forrásokat találni Irán és egyéb országok mellett, akkor még egy szerényebb méretű offenzíva kivitelezése is kihívások elé állíthatja.

Eközben Mark Rutte holland miniszterelnök a Hollandiába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös hágai sajtótájékoztatón elmondta:

Megerősítette, hogy kormánya számára Ukrajna vadászgépekkel való ellátása „nem tabutéma”, de hozzátette, hogy a vitát még nem zárták le.

korábban írtuk

Elemzők: Oroszország rendezte meg a Kreml elleni dróntámadást

Az orosz vádakkal ellentétben nem Ukrajna követte el a Kreml elleni dróntámadást, hanem Moszkva rendezte meg, hogy ezzel saját propaganda- és katonai céljait szolgálja – állítja az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW).

Alexander de Croo belga szövetségi kormányfő, aki azért utazott Hollandiába, hogy közös megbeszélést folytasson a holland miniszterelnökkel és az ukrán elnökkel, bejelentette, hogy Belgium új katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának.

Azzal kapcsolatban, hogy a csomag pontosan mit fog tartalmazni, nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy

A csomaggal kapcsolatos végleges döntés a hónap végére várható. „Az ilyen folyamatok esetében gyakran merülnek fel gyakorlati akadályok, de biztosíthatok mindenkit, hogy a hogy a belga szívekben nincs kétség afelől, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát” – jelentette ki. Azt is hozzátette: támogatja, hogy az európai uniós szankciók által sújtott oroszok vagyonát Ukrajna újjáépítésére használják fel.

A márciusi költségvetési kiigazításkor a kormány úgy döntött, hogy a befagyasztott vagyonokból származó adókamatok egy részét Ukrajna támogatására fordítják, azonban De Croo szerint az összes kamatot erre a célra kellene felhasználni.

„Belgium ebben a folyamatba vezető szerepet akar játszani. Ezt a pénzt Ukrajna háborús erőfeszítéseire és újjáépítésére fordítani gazdaságilag és erkölcsileg is teljesen ésszerű” – jegyezte meg a belga kormányfő.

Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb. Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette. Megjegyezte, hogy

Az ombudsman megjegyezte, hogy a hadifoglyokkal foglalkozó koordináló parancsnokságon külön munkacsoportot hoztak létre, amely a polgári foglyok kérdéseivel foglalkozik. Vezetője Olekszandr Kononenko, aki az emberi jogi biztos biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozó képviselője. Elmondta, hogy a koordináló parancsnokság munkájának köszönhetően eddig 2279 ukrán állampolgár került vissza hazájába, közülük 142 civil volt.

Lubinec emlékeztetett arra, hogy a héten Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman.

A biztos emlékeztetett arra is, hogy személyesen adta át a civil foglyok első listáját január 13-án Ankarában Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsmannak. Azon a listán kétezer ukrán neve szerepelt, valamennyien 65 évesnél idősebbek, sokuk krónikus betegségekben szenved. Hozzátette, hogy Oroszországtól csupán azt a választ kapták, hogy áttekintik a listát.

„Reméljük, hogy a közeljövőben nyilvánosan is bemutathatjuk munkánk eredményét, amikor elkezdenek visszatérni az ukrán gyerekek. Nem tudom, hányról beszélünk most” – mondta, kiemelve, hogy elsőként azokat a gyerekeket szeretné Ukrajna hazaszállítani, akiknek rokonuk van Ukrajnában. „Ezzel párhuzamosan összeállítjuk az árvák névsorát is” - tette hozzá az ombudsman.