Bejrútban több helyszínről jelentettek detonációt
Fotó: Videófelvétel
Újabb készülékek robbantak fel szerdán Libanonban, legkevesebb három halálos és több tucatnyi sebesült áldozatot követelve, miután az előző nap 12 ember meghalt, csaknem 2800 pedig megsebesült személyhívók felrobbanásában – jelentette a libanoni állami hírügynökség.
2024. szeptember 18., 19:252024. szeptember 18., 19:25
2024. szeptember 18., 20:362024. szeptember 18., 20:36
A három haláleset az ország keleti részén található Bekaa-völgyben történt – tették hozzá. Szemtanúk szerint felrobbant több walkie talkie az ország déli részének különböző pontjain és Bejrút déli peremkerületeiben is – közölte az MTI.
Egy biztonsági forrás szerint – amelyet a Reuters hírügynökség idézett – több száz készülék robbant fel szerdán is. A bejrúti egészségügyi minisztérium ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy kilencen meghaltak, és legkevesebb háromszázan megsebesültek a szerdai robbanássorozat során.
Eközben 12-re nőtt szerdára Libanonban a személyhívók tömeges, kedden bekövetkezett felrobbanása okozta halálesetek száma, a sérülteké pedig 2750 és 2800 közé tehető – közölte Firasz Abjád libanoni egészségügyi miniszter. A halottak között van egy 8 éves kislány és egy 11 éves fiú is – tette hozzá.
Sajtóhírek és a tajvani licenctulajdonos szerint magyarországi cég állította elő azokat a személyhívókat, amelyek egyidejű felrobbantásával kilencen meghaltak és csaknem háromezren megsebesültek kedden Libanonban.
Elmondása szerint a szemsérülés a leggyakoribb, a kórházakban eddig 460 szem- illetve arcműtétet végeztek el, és több sérültnek amputálni kellett valamelyik ujját vagy karját. Az áldozatok között civilek, ezen belül egészségügyi dolgozók is vannak. Sok sérült a Hezbollah síita milícia tagja.
Izrael elleni katonai konfliktusra készül Bejrút
Libanon előkészületeket tesz egy lehetséges izraeli katonai támadás ellen, miután az országban tömegesen felrobbantott személyhívókkal elkövetett, Izraelnek tulajdonított, összehangolt támadás során legalább tizenketten életüket vesztették és mintegy 2800-an megsebesültek, köztük a Hezbollah síita milícia számos tagja. „Áttekintettünk egy tervet több lehetséges forgatókönyvvel arra az esetre, ha átfogó izraeli katonai támadás érné az országot” – közölte szerdán Nasszer Jasszin, a libanoni kormány vészhelyzeti bizottságának vezetője az NNA állami hírügynökségnek nyilatkozva. A testület ülésén Nadzsib Mikáti ügyvivő miniszterelnök is részt vett. Jasszin elmondta, hogy az oktatási minisztérium átadott egy listát csaknem száz olyan iskolaépülettel, amely szükségszállásként szolgálhat háború esetén. Jasszin közölte, hogy a tanácskozáson megvitatták a katasztrófavédelmi hatóság, a távközlési- és az úthálózat, a szállítmányozás és az egészségügyi ellátórendszer működéséhez szükséges logisztikai feltételeket egy esetleges izraeli támadás esetére.
A Libanonban jelentős befolyással bíró, Irán-barát Hezbollah Izraelt tette felelőssé a történtekért, és közölte, hogy a zsidó állam „méltó büntetést fog kapni gyilkos agressziójáért”. Ezzel egy időben az Al-Monitor című közel-keleti hírportál szerdán arról írt, hogy a Hezbollah gyanúja kényszerítette Izraelt a libanoni személyhívók elleni támadás felgyorsítására. Izrael nem tervezte a személyhívók felrobbantását a Hezbollah elleni teljes körű háború előtt, de a biztonsági szervek vezetői az utolsó pillanatban emellett döntöttek, miután legalább két Hezbollah-tag azt gyanította, hogy valami nincs rendben ezekkel a személyhívó eszközökkel.
A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja szerint Szíriában is felrobbant számos személyhívó, Damaszkuszban és az ország távolabbi vidékein tizennégyen sérültek meg az ottani incidensekben. Az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah szervezet vezetője, Haszan Naszrallah sejk február 13-i televíziós beszédében arra figyelmeztette híveit, hogy okostelefonjaik veszélyesebbek az izraeli kémeknél, s felszólította őket, hogy a lehallgatás veszélyét rejtő telefonkészülékeiket törjék össze, ássák el vagy zárják ládába. Helyettük személyhívókat osztottak ki a Hezbollah tagjainak.
Ezernél is többen megsebesültek kedden Libanonban, köztük a Hezbollah milícia sok tagja az egymás közötti kapcsolattartásra használt személyhívójuk szinte egyidejű felrobbanásától – közölte az Irán-barát síita szervezet egyik tisztségviselője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!