A Hamász izraeli támadása óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát a Gázai övezetben
Fotó: UNRWA/Facebook
Az izraeli kitelepítési felszólítást követően tömegesen indultak meg a gázaiak dél felé, egy hét alatt mintegy egymillió ember hagyta el otthonát a térségben az ENSZ vasárnap ismeretett adatai szerint, időközben Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetői is a civilek elleni támadások leállítását követelték.
2023. október 15., 20:212023. október 15., 20:21
2023. október 15., 20:322023. október 15., 20:32
Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziója (UNRWA) kommunikációs vezetője szerint múlt szombat óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát az övezetben. „Ez a szám várhatóan tovább fog emelkedni, mert az emberek jelenleg is menekülnek otthonaikból” – tette hozzá. Izrael az övezet északi részében élő több mint egymillió embert felszólította, hogy vonuljanak a terület déli része felé, mert a Hamász alagútrendszert épített ki az épületek alatt.
Leszögezte, hogy a szunnita királyság elítéli a polgári lakosság, valamint az infrastruktúra és a mindennapi élethez szükséges létfontosságú szolgáltatások elleni támadásokat. Blinkent, aki a nap folyamán Egyiptomban folytatta közel-keleti körútját, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is fogadta. Szíszi kijelentette, hogy Izrael reakciója a Hamász iszlamista terrorszervezet támadására túlmegy az önvédelmen, s már kollektív büntetéssel ér fel. Szíszi szintén azt hangsúlyozta, hogy elítélik a civilek elleni támadásokat a Gázai-övezetben kitört konfliktusban.
Fotó: UNRWA/Facebook
Az egyiptomi elnök hivatala szerint Szíszi tárgyalásokat folytat nemzetközi, illetve regionális partnereivel a Gázai övezet humanitárius segélyezéséről, valamint a harcok térségbéli lecsillapításáról. Az egyiptomi államfő hivatala hangsúlyozta, hogy Szíszi ellenez minden olyan tervet, amely a palesztinok áttelepítéséről szól „más országok terhére”, valamint leszögezte, hogy Egyiptom saját biztonságát kardinális kérdésnek tartja. Szíszi csúcstalálkozót javasolt a válság rendezésére.
Dohában Iszmáil Hanijével, a Hamász vezetőjével is tárgyalt, akivel az együttműködés folytatásáról állapodtak meg. Amirabdollahián figyelmeztetett arra is, hogy az Izrael és a Hamász közti konfliktus minden eltelt órával azzal a veszéllyel fenyeget, hogy átterjedhet más frontokra is, amennyiben az izraeli katonai kampány nem ér véget a Gázai övezetben.
Fotó: UNRWA/Facebook
Eközben Vang Ji kínai külügyminiszter közölte, Kína támogatja a palesztin nép „igaz ügyét” nemzeti jogaik megőrzésében. Iráni kollégájával folytatott telefonbeszélgetése során a külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a Palesztina és Izrael közötti helyzet gyökere az, hogy hosszú ideje háttérbe szorul a palesztin nép szuverenitáshoz fűződő joga. „Ennek a történelmi igazságtalanságnak mielőbb véget kell vetni” – idézte az MTI Jit, aki nyomatékosította, hogy Kína továbbra is a béke oldalán áll.
Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították a Gázai övezet déli részének vízellátását, azzal a céllal, hogy az északon fekvő palesztin lakosság dél felé költözését elősegítsék. A víz- és áramszolgáltatást, valamint az üzemanyag szállítást az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati terrortámadása miatt állították le, amíg vissza nem engedik a Gázába elhurcolt izraeli túszokat. Izrael humanitárius folyosót is nyitott a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Vádi Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.
Fotó: UNRWA/Facebook
A Gázai övezet északi részén lévő kórházak kényszerevakuálása sok páciens esetében gyakorlatilag a „halálos ítéletet” jelentené – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az izraeli hadsereg közleménye szerint az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjában ütközőzónát hoznak létre, ahová tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen.
Fotó: UNRWA/Facebook
Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze keddre videókonferencia formájában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban. Michel végezetül annak veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus elől menekülők nagyszámban vándorolhatnak olyan szomszédos országokba, ahol már most is jelentős számú menekült tartózkodik. A helyzet nem körültekintő kezelése esetén fennáll a veszélye, hogy ezek a migrációs hullámok továbbterjednek Európára – tette hozzá.
Izrael humanitárius folyosót nyitott vasárnap a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap reggel.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!