A Hamász izraeli támadása óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát a Gázai övezetben
Fotó: UNRWA/Facebook
Az izraeli kitelepítési felszólítást követően tömegesen indultak meg a gázaiak dél felé, egy hét alatt mintegy egymillió ember hagyta el otthonát a térségben az ENSZ vasárnap ismeretett adatai szerint, időközben Egyiptom és Szaúd-Arábia vezetői is a civilek elleni támadások leállítását követelték.
2023. október 15., 20:212023. október 15., 20:21
2023. október 15., 20:322023. október 15., 20:32
Juliette Touma, az ENSZ palesztinokat segélyező missziója (UNRWA) kommunikációs vezetője szerint múlt szombat óta mintegy egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát az övezetben. „Ez a szám várhatóan tovább fog emelkedni, mert az emberek jelenleg is menekülnek otthonaikból” – tette hozzá. Izrael az övezet északi részében élő több mint egymillió embert felszólította, hogy vonuljanak a terület déli része felé, mert a Hamász alagútrendszert épített ki az épületek alatt.
Leszögezte, hogy a szunnita királyság elítéli a polgári lakosság, valamint az infrastruktúra és a mindennapi élethez szükséges létfontosságú szolgáltatások elleni támadásokat. Blinkent, aki a nap folyamán Egyiptomban folytatta közel-keleti körútját, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök is fogadta. Szíszi kijelentette, hogy Izrael reakciója a Hamász iszlamista terrorszervezet támadására túlmegy az önvédelmen, s már kollektív büntetéssel ér fel. Szíszi szintén azt hangsúlyozta, hogy elítélik a civilek elleni támadásokat a Gázai-övezetben kitört konfliktusban.
Fotó: UNRWA/Facebook
Az egyiptomi elnök hivatala szerint Szíszi tárgyalásokat folytat nemzetközi, illetve regionális partnereivel a Gázai övezet humanitárius segélyezéséről, valamint a harcok térségbéli lecsillapításáról. Az egyiptomi államfő hivatala hangsúlyozta, hogy Szíszi ellenez minden olyan tervet, amely a palesztinok áttelepítéséről szól „más országok terhére”, valamint leszögezte, hogy Egyiptom saját biztonságát kardinális kérdésnek tartja. Szíszi csúcstalálkozót javasolt a válság rendezésére.
Dohában Iszmáil Hanijével, a Hamász vezetőjével is tárgyalt, akivel az együttműködés folytatásáról állapodtak meg. Amirabdollahián figyelmeztetett arra is, hogy az Izrael és a Hamász közti konfliktus minden eltelt órával azzal a veszéllyel fenyeget, hogy átterjedhet más frontokra is, amennyiben az izraeli katonai kampány nem ér véget a Gázai övezetben.
Fotó: UNRWA/Facebook
Eközben Vang Ji kínai külügyminiszter közölte, Kína támogatja a palesztin nép „igaz ügyét” nemzeti jogaik megőrzésében. Iráni kollégájával folytatott telefonbeszélgetése során a külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a Palesztina és Izrael közötti helyzet gyökere az, hogy hosszú ideje háttérbe szorul a palesztin nép szuverenitáshoz fűződő joga. „Ennek a történelmi igazságtalanságnak mielőbb véget kell vetni” – idézte az MTI Jit, aki nyomatékosította, hogy Kína továbbra is a béke oldalán áll.
Az izraeli hatóságok részlegesen újraindították a Gázai övezet déli részének vízellátását, azzal a céllal, hogy az északon fekvő palesztin lakosság dél felé költözését elősegítsék. A víz- és áramszolgáltatást, valamint az üzemanyag szállítást az iszlamista Hamász terrorszervezet múlt szombati terrortámadása miatt állították le, amíg vissza nem engedik a Gázába elhurcolt izraeli túszokat. Izrael humanitárius folyosót is nyitott a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Vádi Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.
Fotó: UNRWA/Facebook
A Gázai övezet északi részén lévő kórházak kényszerevakuálása sok páciens esetében gyakorlatilag a „halálos ítéletet” jelentené – hívta fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Az izraeli hadsereg közleménye szerint az ország északi, libanoni határától számított négy kilométeres sávjában ütközőzónát hoznak létre, ahová tilos belépni civileknek, s az ott élők kötelesek óvóhelyeken, vagy védelmet nyújtó betonszobáikban, vagy annak közvetlen közelében tartózkodni, hogy oda tudjanak menekülni légvédelmi riadó esetén, miután egy libanoni lövedék megölt egy izraeli civilt a határ közelében fekvő egyik településen.
Fotó: UNRWA/Facebook
Rendkívüli uniós csúcsot hívott össze keddre videókonferencia formájában Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, aki a tagállami vezetőknek szóló meghívólevelében fontosnak nevezte, hogy az EU közös álláspontot, világos és egységes irányt alakítson ki az Izraelben történt események és a kialakult helyzettel kapcsolatban. Michel végezetül annak veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus elől menekülők nagyszámban vándorolhatnak olyan szomszédos országokba, ahol már most is jelentős számú menekült tartózkodik. A helyzet nem körültekintő kezelése esetén fennáll a veszélye, hogy ezek a migrációs hullámok továbbterjednek Európára – tette hozzá.
Izrael humanitárius folyosót nyitott vasárnap a civilek evakuálására az övezet déli részére, a Gáza folyó medrétől délre – közölte Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap reggel.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!