2007. december 05., 00:002007. december 05., 00:00
Robert Fico szlovák miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor Barroso azt is jelezte, hogy ez a tagországok ügye. Fico azt erősítette meg, hogy Szlovákia azok közé az EU-tagállamok közé tartozik, amelyek „alig tartják elképzelhetőnek”, hogy elismerjenek egy függetlenségét egyoldalúan kikiáltó országot. A december 10-i határidő közeledtével Brüsszelben a színfalak mögött folynak az egyeztetések az EU-tagországok között, hogy a szervezet egységesen tudjon reagálni az albánok lakta szerbiai tartomány esetleges elszakadásának bejelentésére. Ciprus, Görögország, Szlovákia, Románia és Spanyolország alkotja azt a kicsiny csoportot, amely egyelőre elzárkózik attól, hogy az egyoldalú kinyilvánítást elismerje, mert attól tart, hogy az precedenst teremthetne más kisebbségi területek függetlenedési törekvéseihez. Fico is sürgette ugyanakkor, hogy az EU helyezkedjen egységes álláspontra az ügyben. Barroso azt hangoztatta, hogy Koszovó sorsa európai ügy. A ma még Szerbiához tartozó, de túlnyomórészt albánok lakta Koszovó jövőbeli státusáról ezen a héten meg kellene állapodni, de – mint azt Barroso is elismerte – erre egyre kisebbnek tűnik az esély. Egyezség hiányában feltehető, hogy az Egyesült Államok támogatását is élvező Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Erre a helyzetre kellene felkészülnie az EU-nak, de az Unió egyelőre még csak addig jutott el, hogy el próbálja érni: a határidő lejárta után minél később kerüljön sor további lépésekre bármelyik oldalon. Brüsszeli forrásból mindazonáltal az MTI úgy értesült, látszik esély arra, hogy az uniós tagországok többsége meg tudja győzni az említett csoportot az egységes álláspont fontosságáról.
Románia nem támogatja Koszovó önállósulását
Ennek esélyeit ugyanakkor csökkenteni látszik, hogy tegnap Traian Băsescu román államfő Bernben, svájci kollégájával folytatott megbeszéléseit követően kijelentette, Románia nem támogatja a tartomány számára ellenőrzött függetlenséget biztosító Ahtisaari-tervet. Băsescu a szerbek és az albánok megegyezésén alapuló megoldás mellett szállt síkra, annak ellenére, hogy az ezt célzó, nemzetközi – EU-s, amerikai és orosz – közvetítéssel zajló tárgyalások kudarcba fulladtak. Băsescu ennek ellenére az 1244-es ENSZ BT-határozat tiszteletben tartása mellett állt ki, amely Szerbia részeként ismeri el Koszovót. Wolfgang Ischinger, a szerb–albán tárgyalásokon közvetítő nemzetközi csoport vezetője ugyanakkor elismerte, hogy a megállapodás gyakorlatilag lehetetlen, és nincs esélye a kompromisszumnak, így Koszovó – az Unióval és az Egyesült Államokkal egyeztetve – kinyilvánítja függetlenségét.
Erődemonstrációt követel az ortodox püspök
Közben Artemije püspök, a szerb ortodox egyház koszovói vezetője katonai nyomásgyakorlást szorgalmazott a függetlenségre törekvő koszovói albánokkal szemben. Három napra az öszszes hadkötelest mozgósítani kellene Szerbiában – mondta a Danas belgrádi újságban tegnap megjelent interjúban. Figyelmeztetésként Koszovó és Szerbia határán ugyancsak három napra le kellene állítani a teljes áru- és személyforgalmat, s tömegtüntetéseket kellene szervezni minden nagyvárosban.
Hírösszefoglaló
Több európai ország állam-, illetve kormányfője bejelentette vasárnap, hogy jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Trump amerikai elnökkel Washingtonban tartandó tárgyalásain.
Három ember meghalt, további nyolcan pedig megsebesültek, amikor több fegyveres tüzet nyitott egy brooklyni étteremben vasárnap hajnalban, zárás körül – közölte a New York Postra hivatkozva a Híradó.hu.
Az izraeli hadsereg sátrakat és egyéb felszereléseket biztosít a gázai lakosoknak, akik a harcok sújtotta területeken élnek, mielőtt az enklávé déli részébe költöztetik őket – jelentette be szombaton Aviháj Adraí katonai szóvivő.&a
Donald Trump amerikai elnök közölte az európai vezetőkkel, hogy jövő péntekre szeretne megszervezni egy háromoldalú csúcstalálkozót saját maga, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Dél-Szudán és Izrael olyan megállapodásról tárgyal, amelynek célja a háború sújtotta Gázai övezetből származó palesztinok áttelepítése az afrikai országba, ahol súlyos zavargások vannak a polgárháború miatt.
Miután Donald Trump tájékoztatta őket arról, hogy miről tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, az európai vezetők szombat reggel tanácskoztak, és közleményt adtak ki, amelyben üdvözölték a békefenntartó erőfeszítéseket.
Bár a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az ukrajnai fegyverszünet témájában lezajlott találkozón nem született konkrét eredmény, az mégis fontos – vélekednek az elemzők.
Az alaszkai orosz–amerikai pozitív csúcstalálkozó lehetővé tette, hogy a felek folytassák a megoldási lehetőségek közös keresését – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat hajnalban újságíróknak.
Ukrajna kész a béke érdekében tevékenykedni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti, az ukrajnai tűzszünetről szóló találkozó kapcsán.
Miközben Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában találkoztak, Oroszország 85 támadó drónt és egy ballisztikus rakétát indított Ukrajna területe ellen – jelentette be szombaton az ukrán légierő.