2009. október 21., 09:482009. október 21., 09:48
A jelentés szerint számos roma és nomád arra kényszerül, hogy szinte lakhatatlan, különféle hulladékokból összetákolt putrikban éljen, annak reménye nélkül, hogy otthonukat valaha is törvényesen bejegyeztethetnék, vagy lakhatási körülményeiket javíthatnák.
Az esetek többségében a romák által lakott környékeken élők az átlagosnál nehezebben férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, a munkahelyekhez és az oktatáshoz, emellett hiányos a folyóvízzel, földgázzal és elektromos árammal való ellátottságuk.
A dokumentum emellett azt állítja, hogy számos tagállamban gyakorlattá vált a romák szegregációja, amely egyes esetekben a helyi önkormányzat vagy a kormány hivatalos politikájaként nyilvánul meg. A jelentés szerint gyakran előfordul, hogy cigány családokat lakoltatnak ki városi ingatlanokból, még abban az esetben is, ha rendesen fizetik a közműdíjakat és a lakbért.
Ezekre a kilakoltatásokra gyakran előzetes figyelmeztetés nélkül kerül sor, és ilyenkor a rendőrség erőszakos fellépése sem ritka. A dokumentum készítői szerint ezekben az esetekben a hatóságok nem mindig tudnak új lakást vagy anyagi kárpótlást biztosítani az érintetteknek. A jelentés szerzői azt állítják, van olyan uniós tagállam, amelyben a megkérdezett cigányok 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy diszkrimináció áldozataivá váltak a megfelelő lakáshoz való hozzáférést illetően.
Ennek ellenére a hivatalos feljelentések száma alacsony, a jelentés szerzői szerint azonban ez az információhiánynak tudható be. A dokumentum idéz egy felmérést, amely szerint a romák 70 százaléka nem tud arról, hogy törvény tiltja, hogy diszkriminációt alkalmazzanak velük szemben a lakáshoz való hozzáférés terén, 71 százalék pedig úgy gondolja, semmi sem történik, ha panaszt tesz az ilyen diszkrimináció miatt. 41 százalék viszont még azt sem tudja, hogyan kell panaszt tenni. A jelentés készítői ennek nyomán azt javasolják a tagállamoknak, hogy szüntessék be a szegregációt, és tegyék lehetővé, hogy a romák kulturált körülmények között éljenek.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.