Haderőfejlesztés. Az EU-csúcson döntés született az európai védelmi kiadások fokozásáról
Fotó: Európai Tanács
Európának a védelmi befektetések fokozásával önállóbbá és felelősségteljesebbé kell válnia saját védelme terén – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos rendkívüli csúcstalálkozót követően csütörtökön.
2025. március 07., 08:312025. március 07., 08:31
António Costa az EU-csúcsot záró sajtótájékoztatón közölte, a tagállami vezetők elkötelezték magukat amellett, hogy megerősítik az unió általános védelmi felkészültségét, csökkentik a stratégiai függőségeket, felszámolják a képességbeli hiányosságokat, és erősítik védelmi, technológiai és ipari bázisát unió-szerte.
Ennek célja egyebek mellett az, hogy az EU képes legyen a szükséges mennyiségben és gyorsított ütemben felszerelést szállítani Ukrajnának
– közölte a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Az európai védelem kérdésével kapcsolatban hangsúlyozta, Európának jobban fel kell készülnie a jövőbeli kihívások és fenyegetések jelentette veszélyekre való önálló fellépésére és azok kezelésére.
Közölte, a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában a vezetők rögzítették, hogy az EU szárazföldi, légi és tengeri határainak védelme hozzájárul Európa egészének biztonságához, különösen az EU keleti határa tekintetében, figyelembe véve az Oroszország és Fehéroroszország által jelentett veszélyeket.
Európa védelmi erejének fokozásáról szóló szövegrész szerint a tagországoknak növelniük kell védelmi kiadásaikat – tájékoztatott Costa.
Az Európai Tanács tájékoztatása szerint az uniós csúcs Ukrajnával foglalkozó zárónyilatkozatba foglalt szöveget 26 állam-, illetve kormányfő támogatta.
Mint arról beszámolunk, Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatta a nyilatkozatot.
Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
A dokumentumban az Európai Tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy „Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja” szélesebb körű hatással van az európai és a nemzetközi biztonságra.
A szöveget támogató tagállami vezetők hangsúlyozták, hogy igazságos és tartós békével kell véget vetni a háborúnak. Az átfogó, igazságos és tartós béke érdekében nem lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajnáról Ukrajna nélkül, a békemegállapodásnak pedig tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét – szögezték le.
A szöveg szerint fegyverszünetre vagy tűzszünetre csak az átfogó békemegállapodáshoz vezető folyamat részeként kerülhet sor. Bármi fajta megállapodásnak szilárd és hiteles biztonsági garanciákat kell tartalmaznia Ukrajna számára, amelyek hozzájárulnak a jövőbeni orosz agressziótól való elrettentéséhez.
Peszkov: Oroszország nem száll be a fegyverkezési versenybe Európával
Európa nem fog tudni megnyerni egy fegyverkezési versenyt Oroszországgal szemben – így kommentálta csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az EU katonai terveivel kapcsolatos nyilatkozatait.
Dmitrij Peszkov többek között Donald Tusk csütörtöki kijelentésére reagált, a lengyel miniszterelnök ugyanis azt mondta, hogy
Európának fegyverkezési versenyt kell indítania Oroszországgal szemben,ezt pedig Moszkva nem fogja tudni megnyerni.
Peszkov ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva nem is kíván ilyen versenybe beszállni.
„Nem fognak ellenünk nyerni. Mert mi nem veszünk részt ebben a játékban” – szögezte le a Kreml szóvivője a TASZSZ beszámolója szerint.
„Nekünk más elfoglaltságunk van: biztosítani a saját érdekeinket” – tette hozzá Peszkov.
Az átfogó, igazságos és tartós béke elérése érdekében Ukrajnának a lehető legerősebb pozícióba kell kerülnie – írták.
Ennek elérése érdekében az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy fokozott politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújtson Ukrajnának és népének, valamint fokozza az Oroszországra nehezedő nyomást, többek között további szankciókkal és a meglévő intézkedések végrehajtásának megerősítésével, hogy gyengítse képességét agressziós háborújának folytatására – emelték ki.
Közölték,
Ez az úgynevezett uniós Ukrajna Eszközből származó 12,5 milliárd euróból, valamint a G7-ek kezdeményezése keretében 18,1 milliárd eurót kitevő, a lefoglalt orosz vagyonból származó kamatokból tevődik össze.
Costa a sajtótájékoztatón közölte, az Európai Unió és a nyilatkozatot támogató tagállamok vezetői elkötelezettek amellett, hogy hozzájáruljanak az ukrán fegyveres erők képzéséhez és felszereléssel való ellátásához, valamint amellett, hogy támogatják az ukrán védelmi ipar fejlesztését az európai védelmi iparral való együttműködés elmélyítésére irányuló munka fokozása mellett.
Az Európai Tanács a zárónyilatkozatban felszólította az uniós bizottságot, Szlovákiát és Ukrajnát, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a gáztranzit kérdésének működőképes megoldása érdekében, figyelembe véve a Szlovákia által felvetett aggályokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a rendkívüli uniós csúcsot lezáró csütörtök esti sajtótájékoztatóján kijelentette: mindannyian igazságos és tartós, de az erő pozíciójából kiinduló békét akarunk, ez Donald Trump érdeke is, és ha ezt el akarja érni, akkor ez csak az EU és tagállamai támogatásával lehetséges, mert előfeltételeket kell teljesíteni.
Felhívta a figyelmet, hogy
„Számos példa bizonyítja, hogy Európa támogatása elengedhetetlen a pozitív eredmények eléréséhez és a béke megteremtéséhez, amely közös érdekünk” – tette hozzá.
Az uniós vezetők tanácskozását összefoglalva Von der Leyen úgy fogalmazott: „Európa ma történelmet ír, elszántan dolgozunk biztonságunk megőrzésén, gyors és határozott intézkedésekkel”.
Hangsúlyozta, hogy
A helyzet sürgető, ezért az Európa Bizottság a következő EU-csúcs előtt részletes jogszabályi javaslatokat terjeszt elő – jelentette be.
A terv keretében első lépés a Stabilitási és Növekedési Paktum Nemzeti mentesítési aktiválása, amely nagyobb költségvetési rugalmasságot biztosít a tagállamok számára, lehetővé téve számukra, hogy jelentős mértékben fektessenek be a védelembe. Ha ezt teljes mértékben kihasználják, akár 650 milliárd eurónyi védelmi kiadás válhat elérhetővé – taglalta.
Ez a rendkívüli intézkedés – mint mondta – az európai képességek fejlesztését célozza, gyors szállításokat tesz lehetővé, és biztosítja, hogy a hitelekből finanszírozott beszerzések európai gyártóktól történjenek.
További lehetőségként a tagállamok önkéntesen átcsoportosíthatják az EU meglévő költségvetési forrásait, különösen a kohéziós alapokat, védelmi célokra.
Az Európai Bizottság március 19-én bemutatja az európai védelmi fehér könyvet, valamint egy javaslatot a védelmi ipar egyszerűsítésére, amely hozzájárulhat a gyorsabb és hatékonyabb fejlesztésekhez az ágazatban.
– zárta beszédét Von der Leyen.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön bejelentette, hogy az év első feléig ad időt annak megvizsgálására, hogy az Európai Unión belül létrejöhetnek-e új együttműködések, amelyek lehetővé tennék más szövetséges országok számára, hogy részesüljenek Franciaország nukleáris elrettentő képességéből.
„Megnyitunk egy szakaszt, amelyben a szakértőink eszmecserét folytatnak” – mondta a francia elnök csúcstalálkozó után.
Hozzátette, hogy „stratégiai és technikai párbeszédre” kerül sor, amelyet állam- és kormányfői szintű megbeszélések követnek majd. Ennek célja, hogy az első félév végéig megvizsgálják, milyen új együttműködések jöhetnek létre ezen a téren. Macron elmondása szerint a brüsszeli csúcstalálkozón több vezető is megkereste őt, hogy erről a kérdésről tárgyaljanak.
Eköuben Orbán Viktor véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna európai uniós tagságáról. A magyar miniszterelnök erről az Ukrajnáról szóló, rendkívüli uniós csúcstalálkozó után beszélt újságíróknak csütörtök éjjel Brüsszelben.
Orbán Viktor hangsúlyozta,
Azt is mondta, nem szeretné, ha az emberek feje fölött születne erről döntés, ezért kezdeményezni fognak egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról.
Megjegyezte,
„Aztán meglátjuk”– tette hozzá.
A kormányfő kifejtette továbbá, hogy Ukrajna uniós tagságával átalakulna az Európai Unió teljes gazdálkodási rendszere.
„Erre nem vagyunk felkészülve, ezért én azt gondolom, hogy lassítani kell, és mindenképpen meg kell tudnunk az emberek véleményét ebben a kérdésben” – fogalmazott.
A miniszterelnök úgy értékelt,
Elmondása szerint a vezetők között ugyanakkor egyetértés volt abban, hogy az Európai Uniónak rengeteg pénzt kell költenie saját magára is, hogy „a saját hadseregeinket megerősítsük”.
Közölte, a tagállamok vezetői áttekintették az ukrajnai katonai helyzetet, mellyel kapcsolatban elmondta, a 27 tagállamból 26-an amellett érveltek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút.
Magyarország a béke oldalán maradt – húzta alá.
– fogalmazott.
Jelezte, a 26 tagállam elfogadott egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról és arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni, hogy még tovább tudjon harcolni. Magyarország ezt természetesen nem támogatta, mert a „mi béke melletti álláspontunkkal teljesen ellentétben állt” – tette hozzá Orbán Viktor.
Szaúd-Arábiában jöhet létre a következő találkozó amerikai és ukrán tisztségviselők között a jövő héten
Szaúd-Arábiában jöhet létre a következő találkozó amerikai és ukrán tisztségviselők között a jövő héten – közölte az amerikai elnök közel-keleti ügyekért felelős különmegbízottja csütörtökön.
Steve Witkoff újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a megbeszélés helyszíne Rijád vagy Dzsidda lesz.
A diplomata arról is beszámolt, hogy az amerikai adminisztráción belül zajlik az egyeztetés arról, hogy kik legyenek tagjai a delegációnak, és erről a kérdésről beszéltek már az orosz féllel, valamint az ukrán partnereket is tájékoztatni fogják hamarosan.
Az elnöki különmegbízott úgy fogalmazott: meg kell látni, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tartja-e magát a Donald Trump amerikai elnök felé jelzett szándékához, hogy kész aláírni az Egyesült Államok és Ukrajna között kidolgozott, az ásványkincsek kitermeléséről szóló gazdasági partnerségi megállapodást.
Steve Witkoff közölte, hogy az ukrán államfő, Donald Trumpnak kedden elküldött levele „egy nagyon pozitív első lépés volt”, amit az amerikai elnök bocsánatkérésnek tekint a múlt pénteken a Fehér Házban történteket követően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság a nők jogainak megerősítését célzó ütemtervet mutatott be, amelynek célja, hogy előmozdítsa a nemek közötti egyenlőség ügyét – közölte pénteken a brüsszeli testület.
Ferenc pápa állapota továbbra is stabil – közölte a Vatikán péntek este.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy „őszintén szólva nehezebb Ukrajnával célt érni”, mint Oroszországgal – ezzel a két ország közötti békeközvetítésre utalt.
Moszkva ellenintézkedéseket hozhat az Európai Unió militarizálódása esetén – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
Bírálta Romániát az orosz külügyminisztérium, amiért a román külügy szerdán kiutasított két orosz diplomatát Romániából.
Többen meghaltak és megsebesültek az orosz hadsereg péntek éjjeli rakétákkal és drónokkal végrehajtott légicsapásaiban, a támadások fő célpontjai az ukrajnai gázkitermelő létesítmények voltak.
Bírálta az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) Elon Musk amerikai techmilliárdos, az amerikai kormányzati kiadások csökkentéséért felelős hatóság (DOGE) vezetője, miután a bírák csütörtökön elutasították Călin Georgescu keresetét.
A Hamász palesztin terrorszervezet nem lesz része a Gázai övezet kormányzatának a jövőben, de ha ezt hajlandó megérteni, lehetőséget kap a távozásra – jelentette ki csütörtökön az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja.
Ferenc pápa hangüzenetével kezdődött a rózsafüzér-imádság a Szent Péter téren csütörtök este, az egyházfő megköszönte mindazoknak, akik érte imádkoznak.
Az Egyesült Államok az elmúlt napokban „jelentős előrelépést ért el” mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!