EU-csúcs: kihívás a migráció, hatékonyabban kell őrizni az Unió külső határait

Ébredés? Az EU-csúcson megállapították, hogy hatékonyabban kell küzdeni a migráció ellen •  Fotó: X/Charles Michel

Ébredés? Az EU-csúcson megállapították, hogy hatékonyabban kell küzdeni a migráció ellen

Fotó: X/Charles Michel

A migráció olyan európai kihívást jelent, amely európai választ igényel, amelynek része kell lennie az Európai Unió határai jobb ellenőrzésének, ahogy a hatékony visszaküldési politikák kidolgozásának – közölte a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.

MTI

2024. október 18., 14:262024. október 18., 14:26

Charles Michel az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az Európai Uniónak meg kell erősítenie kapcsolatait szövetségeseivel, és új partnerségeket kell kiépítenie a migráció származási és tranzitországaival, fel kell lépnie a szervezett bűnözéshez kapcsolódó embercsempészet ellen, és jól irányított rendszer létrehozása szükséges a migráció legális útjainak kialakítására.

Közölte, az Európai Tanács az ukrajnai háborúval kapcsolatban ismételten hangsúlyozta: támogatja az ENSZ Alapokmányának elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békét.

Kiemelte:

a tagállamok támogatták, hogy az EU a G7-partnerekkel együtt eleget tegyen a júniusban vállalt kötelezettségüknek, és az év végéig körülbelül 45 milliárd euró hitelgaranciát biztosítanak Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására.

A tagállami vezetők hangsúlyozták: mivel Ukrajna energiainfrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a télre való felkészülést célzó erőfeszítések sürgős figyelmet igényelnek – tájékoztatott.

Charles Michel kijelentette: az EU egésze egyetért abban, hogy a gázai helyzet katasztrofális. A tagállami vezetők támogatják Libanon egységét és önállóságát, elítélik az ENSZ libanoni ideiglenes békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraeli támadásokat, Irán katonai fellépésére a régiót destabilizáló veszélyként tekintenek, és támogatják Izraelt, elismerve jogát a létezéshez, valamint azon jogát, hogy a nemzetközi jog szerint megvédje önmagát – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában elmondta: az EU Ukrajnának nyújtott folytatódó támogatása magában foglalja a katonai felszerelések szállítását, az energiatámogatást, továbbá az unió a G7-csoport ígéretének részeként egy 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsön nyújtásán dolgozik, amelyet a zárolt orosz pénzeszközökből származó bevételekből fognak fizetni.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban elmondta: az ország hatalmas lépést tett előre a reformfeltételek megvalósítása terén, amelynek köszönhetően már több mint 12 milliárd eurót kapott az EU-tól, és várhatóan még az év vége előtt újabb részletet folyósítanak számára.

Rendkívüli aggodalmának adott hangot a közel-keleti térségben kialakult „nagyon veszélyes helyzet” miatt. Mint mondta, a tagállamok vezetői továbbra is azonnali tűzszünetre szólítottak fel Gázában és Libanonban, továbbá a Hamász iszlamista terrorszervezet által fogva tartott túszok szabadon bocsátására. Szavai szerint Jahja esz-Szinvár Hamász-vezető csütörtökön bejelentett halála minden bizonnyal jelentősen meggyengíti a terrorszervezetet.

Véleménye szerint a tartós béke a térségben csak egy stabil, erős és megreformált Palesztin Hatóság közreműködésével érhető el.

Idézet
Elfogadtunk egy 400 millió eurós sürgősségi támogatási csomagot és a célunk, hogy a hatóság költségvetése 2026-ra stabilizálódjon”

– fogalmazott.

A migráció témakörében az uniós bizottság elnöke elmondta: az EU és tagállamai már a migrációs és menekültügyi paktum végrehajtásán dolgoznak.

„Mindazoknak, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni, csak 20 százalékát küldik vissza a származási országukba. Ennek az aránynak javulnia kell, ezért és hamarosan egy új jogalkotási javaslatot fogunk benyújtani erre vonatkozóan” - jelentette be.

Az EU-n kívüli menekültügyi központok létrehozásával kapcsolatban Von der Leyen azt mondta, ezek kialakításában együttműködnek a Nemzetközi Migrációs Szervezettel és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával.

Németország Ukrajna iránti elkötelezettsége, valamint az illegális bevándorlás visszaszorítása mellett szállt síkra Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján, aki Németországot Ukrajna „legnagyobb európai támogatójának” nevezte. Figyelmeztetett azonban: nem szabad, hogy az ukrajnai háború egy Oroszország és NATO közötti háborúvá váljon.

Az izraeli-palesztin helyzettel kapcsolatban leszögezte:

a tanácsban egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy csak a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása hozhat tartós békét a térségbe.

A csúcstalálkozót követően sajtótájékoztatót tartott Emmanuel Macron francia elnök is, aki a többi között a közel-keleti helyzetre is kitért, „kulcsfontosságúnak” nevezve Libanon szuverenitását. Hangsúlyozta azonban Irán és a Hezbollah libanoni síita milícia felelősségét is Izrael libanoni területen végrehajtott műveleteiben.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök közölte: a migráció továbbra is fontos lesz Spanyolország gazdasága, illetve öregedő népessége szempontjából. Elmondta: a csúcstalálkozón bírálta az EU területén kívül, az elutasított menedékkérők számára létesíteni tervezett, úgynevezett „visszaküldési központok” tervét. Mint mondta, „ez nemhogy nem oldja meg a problémákat, de újakat teremt”.

Kedvezően nyilatkozott viszont ezen központokról Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, rámutatva arra, hogy

az EU migrációs politikája az utóbbi években megváltozott, „és közeledett a görög állásponthoz”.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök szintén az EU migrációs politikájának változását sürgette és a külső határvédelem fontosságát hangsúlyozta.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak
2025. május 16., péntek

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar

Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar
2025. május 15., csütörtök

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa
2025. május 15., csütörtök

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük

A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont

Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.

Meloni Rómában fogadta Simiont
Meloni Rómában fogadta Simiont
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont