Fotó: Oxu.az
Szombattól hat hónapon át Észtország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a balti állam Máltától vette át, majd januárban Bulgáriának adja tovább a tisztséget. Az elnökség legfontosabb feladatai közé sorolja a külső uniós határok védelmének fokozását.
2017. július 01., 16:102017. július 01., 16:10
Az Unióhoz 2004-ben - Magyarországgal egy időben - csatlakozott Észtország először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Málta után eredetileg az Egyesült Királyság következett volna, az unióból való kilépésre készülő ország azonban lemondott a soros uniós elnökségéről.
Tallinn már véglegesítette féléves programját és annak prioritásait: az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második a biztonság megerősítése, a harmadik az „adatok szabad áramlása” és a digitális fordulat, a negyedik pedig a „befogadó és fenntartható Európa”.
Az első területen belül kiemelték az EU négy alapszabadságának - a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának - biztosítását, a cégalapítás egyszerűsítését, a kereskedelmi tárgyalások előmozdítását, a bankszektor stabilizálását és az adóelkerülés elleni fellépést.
A biztonság megerősítésén belül
Észtország ezek mellett fontosnak tartja a határokon átívelő e-kereskedelem és e-szolgáltatások, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint a munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok korszerűsítését, az esélyegyenlőség biztosítását, továbbá a társadalmi befogadást és a fenntarthatóbb környezetet.
Jüri Ratas észt kormányfő nemrégiben Brüsszelben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése, a Brexit miatt gyakorlatilag ez lesz az első, huszonhetes körű elnökség, így
Leszögezte azonban, hogy nem csak a szavak szintjén van szükség egységre, hanem a tettekben is. Ratas pénteken - az Európai Bizottság testületét fogadva - megerősítette, hogy az elnökség legfontosabb feladatai közé sorolja a külső uniós határok védelmének fokozását.
Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke Ratasszal tartott tallinni sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az uniós elnökség „jó kezekbe került” a következő hat hónapra.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Komoly siker Peter Pellegrini szlovák házelnök, a Hlas párt vezetője számára az államfőválasztáson elért győzelem, ami a magyarok számára is hozhat pozitívumokat – értékelt a Krónikának a szlovákiai elnökválasztás kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy kitűzték a rafahi invázió időpontját.
Az AF1088-as, Párizs–Bukarest (Otopeni) járat, amely hétfő este 8.22-kor indult Párizsból, 23 óra körül Budapesten landolt – közölte Lucian Mîndruță újságíró a Facebook-oldalán.
Felgyújtották hétfőn az orosz Szerpuhov rakétahordozót, amely a Balti-tengeren lévő Kalinyingrádi exklávénál volt kikötve – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!