Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő
Fotó: Ec.europa.eu
Az Északi Áramlat 1. és 2. csővezetéken keletkezett kár nem véletlen, az európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása teljességgel elfogadhatatlan, amire az Európai Unió határozott és egységes választ fog adni – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.
2022. szeptember 28., 14:222022. szeptember 28., 14:22
2022. szeptember 28., 14:322022. szeptember 28., 14:32
Borrell az unió nevében közzétett nyilatkozatában kiemelte: az Európai Uniót mély aggodalommal tölti el, hogy minden rendelkezésre álló információ alapján a gázszivárgás szándékos cselekmény következménye.
A Balti-tenger nemzetközi vizein észlelt gázszivárgás biztonsági és környezetvédelmi aggályokat vet fel, az EU ezért támogatni fog minden olyan vizsgálatot, amellyel a cél annak tisztázása, hogy mi és miért történt – írta.
Az Európai Unió további lépéseket fog tenni energiabiztonsága erősítésére – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a kedd esti órákban úgy nyilatkozott: egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye. Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.
Oroszország által kitervelt terrortámadásnak és az Európai Unió elleni agressziónak nevezte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken mutatkozó szivárgást.
A gyanú szerint célzott támadás érhette mindkét Északi Áramlat gázvezetéket. Az orosz gáz Európába szállítására szolgáló vezetékeken szivárgást észleltek.
Marie-Agnes Strack-Zimmermann szerint minél tovább tart és minél brutálisabb az ukrajnai háború, annál nagyobb a Balti-tenger medrében lefektetett vezetékek elleni szabotázshoz hasonló „gátlástalan támadások” veszélye.
– fejtette ki a kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) politikusa a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RediaktionsNetzwerk Deutschland – RND).
Az RND hírportálján szerdán közölt összeállítás szerint hasonlóan értékeli a helyzetet a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető szakpolitikusa, Roderich Kiesewetter, aki szerint „biztonságpolitikai szempontból” az energetikai infrastruktúra elleni szabotázsakciók célja az elrettentés és a fenyegetés, „a félelem terjesztése”.
így a minapi támadás „illeszkedik” az eddigi orosz mintázatba, amelynek jellemzői az „állami terrorizmus” és a hibrid műveletek – fejtette ki Roderich Kiesewetter.
Hozzátette: mindezek alapján „valószínű”, hogy a megrendelő Moszkva, a cél pedig az orosz támadás ellen védekező Ukrajna mellett kiálló európai országok lakosságának elbizonytalanítása, és az is, hogy világossá tegyék ezen országok vezetőinek, hogy az úgynevezett kritikus infrastruktúra elleni támadás valós veszély.
A használaton kívüli vezetékrendszereken hétfőn keletkezett több szivárgás egy Dániához tartozó sziget, Bornholm térségében.
A Der Spiegel című német hírmagazin értesülése szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) éppen néhány hete figyelmeztette a német szövetségi kormányt a balti-tengeri földgázvezetékek elleni támadások veszélyére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szakadékba zuhant egy busz Srí Lanka középső részén, a balesetben legalább 21 ember maghalt és 24-en megsérültek – közölte vasárnap a dél-ázsiai ország kormánya.
Közvetlen és előfeltételek nélküli tárgyalásokat javasolt vasárnap hajnalban Ukrajnának Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Régebbi képeket bocsátott a sajtó rendelkezésére Robert Francis Prevostról, a katolikus egyház új, XIV. Leó néven megválasztott pápájáról az Ágoston-rend chicagói provinciája, a Midwest Augustinians.
Ferenc pápa magyarországi apostoli útján, 2023. április 28–30. között a vatikáni delegáció tagjaként Robert Francis Prevost – a csütörtökön megválasztott XIV. Leó – is elkísérte az előző szentatyát.
Május 12-től teljes körű, feltétel nélküli tűzszünet lép életbe Ukrajnában – erről szombaton Kijevben állapodott meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az európai vezetőkből álló tettrekészek koalíciójával.
Donald Trump Truth Social közösségi-média posztjában erősítette meg, miszerint India és Pakisztán teljes és azonnali tűzszünetben állapodott meg egy, az Egyesült Államok közvetítésével zajló, hosszan tartó tárgyalássorozat eredményeként.
A csütörtökön megválasztott új pápa, az amerikai Robert Prevost által választott Leó név az egyik leggyakoribb pápai nevek egyike, a választás pedig azt tükrözi, hogy az új egyházfő az egyház szociális szerepére akar jelentős hangsúlyt helyezni.
Robert Fico szlovák miniszterelnök csütörtökön kénytelen volt kerülőutat választani Moszkvába, hogy eljusson Vlagyimir Putyin pénteki katonai parádéjára, miután a balti államok lezárták légterüket az őt az eseményre szállító repülőgép előtt.
A magyar kormány semmilyen elszigetelést, retorziót nem támogat Romániával szemben – jelentette ki pénteken Orbán Viktor.
Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban emlékezett meg az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozat 75. évfordulójáról. Az ünnepséget Robert Schuman szülőhelyén, Luxemburgban tartották.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!