Fotó: Securityconference.org
Az orosz támadás ellen védekező Ukrajna támogatása fegyverekkel erkölcsileg helyes és a NATO érdekét szolgálja – jelentette ki Jens Stoltenberg szombaton az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC).
2023. február 18., 14:592023. február 18., 14:59
2023. február 18., 15:352023. február 18., 15:35
A NATO főtitkára a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán kiemelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem békére készül, hanem a háború folytatására”, mozgósít, egyre inkább hadigazdasággá állítja át az orosz gazdaságot, és építi a kapcsolatokat más autoriter államokkal, köztük Észak-Koreával és Iránnal, hogy biztosítsa a fegyverutánpótlást. Éppen ezért Stoltenberg szerint meg kell adni Ukrajnának mindent, amire szüksége van a győzelemhez és ahhoz, hogy fennmaradjon független, szuverén európai országként. Hozzátette, egyesek aggódnak, hogy a támogatás a háború kiszélesedésének kockázatával jár, és bár valóban nincs kockázat nélküli opció, a legnagyobb veszély mégis az, hogy Oroszország győz Ukrajnában.
„Ezért Ukrajna támogatása nemcsak morálisan helyes, hanem a NATO érdekét is szolgálja” – fejtette ki Jens Stoltenberg. Hangsúlyozta: Kína nagy figyelemmel követi a háború alakulását, és azt, hogy Oroszország milyen eredményre jut az erőszak alkalmazásával, ha pedig sikerrel jár, „holnap Ázsiában ismétlődhet meg, ami ma Európában történik”. „Peking döntéseit és számításait nagyban meghatározza az ukrajnai háború, ami azt jelenti, hogy az orosz támadás nem regionális, hanem globális biztonsági ügy” – fejtette ki a NATO főtitkára.
Hozzátette: az ukrajnai háború révén Európa megtanulhatta, milyen veszélyekkel jár a túlzott függőség az autoriter rezsimektől, hiszen az orosz import magas aránya a földgázfelhasználásában sebezhetővé tette. „A Kínával folytatott kapcsolatokban nem szabad újra elkövetni ezt a hibát” – mondta. Úgy vélte, az ukrajnai háború egy további tanulsága, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti együttműködést és a NATO-t, mert a szövetség nélkül nincs biztonság Európában.
Volodimir Zelenszkij az 59. Müncheni Biztonsági Konferencián (MSC) úgy vélekedett, hogy még az idén le lehet győzni Oroszországot, de ehhez több és gyorsabban érkező támogatásra van szüksége az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának. Az ukrán elnök a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumát élő videókapcsolat révén megnyitó beszédében pénteken kiemelte, hazája Dávidként küzd Oroszország, azaz Góliát ellen, méghozzá igen eredményesen, így Oroszország „már vesztésre áll”. „Góliát egész biztosan elesik, már az idén, együtt meg tudjuk csinálni, éppen úgy, ahogyan Dávid” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az ukrán harcosok nemcsak a hazájukat védik, győzelmüknek pedig nincs alternatívája, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem állna meg Ukrajnánál”, így a Nyugat soha nem számíthatna békére, ha Oroszország győz az Ukrajna elleni háborújában. „Az orosz fegyverek Európa ellen is irányulnak, az egész kontinens szabadságát és biztonságát fenyegetik. Ezt a veszélyt csak együtt lehet elhárítani, ezért nem szabad tovább késlekedni a fegyverszállításokkal” – mondta Volodimir Zelenszkij. Kiemelte, hogy Moszkva kihasználja Ukrajna nyugati támogatóinak habozását, igyekszik időt nyerni, fegyvereket vásárol Irántól és geopolitikai feszültséget idéz elő például az olyan országokban végzett műveleteivel, mint Mali.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin veszélyt jelentene a konferencián képviselt valamennyi ország biztonságára és stabilitására, ha sikerrel jár Ukrajnában. „Összefogással, Ukrajna hathatós és gyors támogatásával viszont nemcsak Putyint, hanem a világ összes Putyinját le lehet győzni, és a következő MSC-n már egy szabad Ukrajna vehet részt” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij.
A francia hatóságok házi őrizetbe helyezték a Romániában korrupció miatt elítélt, azóta szökésben levő Pál herceget.
A Hamász palesztin terrorszervezet közölte, hogy vasárnap rakétákat lőtt ki Izrael déli részén fekvő városokra válaszul a gázai civilek elleni izraeli „mészárlásokra”.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap ismét tűzszünetet szorgalmazott az orosz-ukrán háborúban, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel az erőszakkal.
Újabb orosz–amerikai kapcsolatfelvételek várhatók jövő héten – jelentette ki Kirill Dmitrijev, a külfölddel folytatott beruházási és gazdasági együttműködésért felelős orosz elnöki különmegbízott.
Politikai döntésnek és boszorkányüldözésnek nevezte Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés (RN) vezetője az őt és pártját közpénzek hűtlen kezeléséért elmarasztaló elsőfokú bírósági ítéletet vasárnap.
A lábadozó Ferenc pápa vasárnap meglepetésszerűen megjelent a 20 ezer hívő előtt a vatikáni Szent Péter téren tarott szentmise végén.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter elutasította Donald Trump amerikai elnök javaslatát, hogy az Egyesült Államok és Irán közvetlen tárgyalásokat folytasson Teherán atomprogramjáról.
Három ember megsérült Kijevben vasárnap reggel egy orosz rakétatámadás következtében – közölték az ukrán hatóságok.
Tüntetők tömegei gyűltek össze az Egyesült Államok városaiban az elnök januári hivatalba lépése óta a legnagyobb országos ellenzéki megmozduláson, hogy elítéljék Donald Trumpot.
A Kolozsváron és Csíkszeredában történtekkel kapcsolatban nem nagyköveti, hanem rögtön külügyminiszteri szinten került sor lépésekre – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője.
szóljon hozzá!