2008. január 21., 00:002008. január 21., 00:00
A dokumentum értelmében immár biztosra vehetõ, hogy Bulgária részt vesz a Déli Áramlat gázvezeték-programban, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kezdõdött szófiai látogatásán sikerült tisztázni a nézetkülönbségeket. A nézetek alapvetõen az új gázvezeték bulgáriai szakaszát birtokolni és mûködtetni hivatott orosz–bolgár vegyesvállalatban való részvétel arányairól különböztek: Szófia korábban többségi részt akart, de ezt Oroszország elvetette. Most a bolgár fél beleegyezett a fele-fele arányú részvételbe a vezetékvállalkozás bulgáriai szakaszában. A Déli Áramlat vezetéken 2013-ban indulhat meg a földgázszállítás Európába – ebben állapodott meg Alekszej Miller, a Gazprom elnöke és Paolo Scaroni, az olasz Eni vezérigazgatója tavaly novemberben. A Gazprom és az Eni vezetõi november 22-én aláírták a megállapodást arról, hogy fele-fele arányban vegyesvállalatot alapítanak. A vegyesvállalat lesz közvetlenül felelõs az évi 30 milliárd köbméter szállítókapacitásúra tervezett vezeték üzemeltetéséért az oroszországi és a tenger alatti szakaszon; egyelõre piackutató munkát végez, és a megvalósíthatósági tanulmányokat készíti el. A földgáz nagyobb részét a Gazprom adja majd, kisebb része az Eni oroszországi lelõhelyeirõl származhat, ez utóbbiak korábban a csõdbe ment orosz Jukosz olajcégéi voltak. A legkevesebb 10 milliárd euróba kerülõ vezeték Novorosszijszk kikötõjétõl 900 kilométeren a Fekete-tenger alatt húzódik majd a bolgár tengerpartig. Onnan két útvonal lehetséges a jelenlegi tervek szerint: vagy Görögországon át, és ismét tenger alatt Dél-Olaszországig, vagy Románián, Magyarországon, Csehországon és Ausztrián át Észak-Olaszországba tartana a vezeték. „Most úgy gondoljuk, hogy mindkét útvonalat kiépítjük. Intenzív diplomáciai munkára van szükség sok országban\" – mondta az aláíráskor Paolo Scaroni. A német BASF vegyimûvekkel és az E.ON energiavállalattal közösen épített Északi Áramlathoz hasonlóan a Déli Áramlat a másik olyan gázvezetékrendszer a Gazprom szervezésében, amely elkerüli Ukrajnát és Fehéroroszországot. Jelenleg csak e két országon át érkezik orosz földgáz az EU-ba, és velük gyakorta fordulnak elõ ár- és tranzitdíjviták. (Korábban egyébként a Kék Áramlat nevû projekt megvalósítása is felmerült, amely Törökországot is bevonta volna az orosz földgáz szállításába.) Az orosz–bolgár megállapodás Moszkva gyõzelmeként értékelhetõ, mivel az Európai Unió egyik alapvetõ célja, hogy csökkentse függését az orosz energiahordozóktól. Az EU-tagállamok azonban mindeddig képtelenek voltak konkrét közös terveket kidolgozni, és ezt használta ki az orosz fél, amely egyenként „édesgeti\" magához az érintett tagországokat. Magyarország már 2006-ban beszállt a Déli Áramlat tervébe, ekkor a Gazprom és a MOL együttmûködési megállapodást írt alá, amely elõirányozta egy projektcég létrehozását a Déli Áramlat megépítése és egy magyarországi föld alatti gáztározó rendszer létrehozásának céljával. A 2006-os megállapodás végrehajtása érdekében Magyarországon projektcéget alapítottak, amelyet fele-fele arányban tulajdonol a MOL és a Gazprom, és létrehozták a vállalat igazgatótanácsát. Ez ugyanakkor nem akadályozta meg a budapesti vezetõket abban, hogy az uniós projektet támogassák: a másik négy érintett országgal tavaly márciusban írták alá a Nabucco-vezeték megépítésére vonatkozó szándéknyilatkozatot. A közép-ázsiai földgáz kiaknázását lehetõvé tevõ, Törökország és Ausztria között húzódó gázszállító tervében Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria érdekelt. Az országok gázipari vállalatai – a Botas, a Bulgargaz, a Transgaz, a MOL és az OMV bécsi székhellyel alapított projekttársaságot a megvalósítására. A projekt finanszírozása alapvetõen magántõkébõl történhet, közösségi pénzügyi forrás az Európai Beruházási Bank részérõl érkezhet. A csõvezeték összességében közel 3300 km hosszú, a beruházás költsége mintegy 4,6 milliárd euró lehet. A tervek szerint a vezeték 2011-ben 8, 2020-ban 25,5 milliárd köbméter, a csúcsforgatókönyv alapján 2011-ben 13, 2020-ban pedig már 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitással mûködhet majd – amennyiben egyáltalán sikerül megépíteni.
Sikerült igazán jó előrelépést elérni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai rendezésről Alaszkában tartott csúcstalálkozóját követően rendezett közös sajtótájékoztatójukon.
Megérkezett pénteken Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozó helyszínére, az alaszkai Anchorage-be.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.