Nemet mondtak. Az izraeli törvényhozás nagy többséggel utasította el Palesztina létrehozását
Fotó: Videófelvétel
Az izraeli parlament nyilatkozatot fogadott el szerda éjjel, és ebben állást foglalt a független palesztin állam létrejötte ellen.
2024. július 18., 13:492024. július 18., 13:49
A kneszet hatvannyolc igen és kilenc nem szavazattal elfogadott nyilatkozata ellenzi a palesztin állam létrehozását a Jordán folyótól nyugatra, vagyis az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia területén minden körülmények között, még egy esetlegesen Izraellel folytatott tárgyalásos rendezés részeként is.
Nem volt jelen a szavazáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a Jaír Lapid vezette centrista, ellenzéki Van Jövő párt.
Igennel szavazott Beni Ganz centristának tekintett Nemzeti Tábor pártjának elnöke és három képviselője. Nemmel voksoltak a szociáldemokrata Munkapárt és az arab pártok törvényhozói.
A helybenhagyott szöveg szerint
Az indoklás szerint Palesztina megalakulása után „csak rövid idő kérdése lenne, amíg a Hamász (szélsőséges palesztin szervezet) átvenné a palesztin államot, és radikális iszlám terrorbázissá változtatná azt, és együttműködne az iráni vezetésű tengellyel Izrael felszámolásán”.
Emellett a szöveg szerint a Hamász tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után a palesztin állam megszületése „a terrorizmus jutalmazása” lenne, és csak bátorítaná a Hamászt és más iszlamista csoportokat, melyek – véli a kneszet – Palesztina kikiáltását a Közel-Kelet elfoglalásának előjátékaként használnák fel.
A lépés néhány nappal előzte meg Benjámin Netanjahu amerikai útját. Jeruzsálem a közeli napokban várja a hágai Nemzetközi Bíróság véleményét a Ciszjordánia feletti izraeli ellenőrzés jogszerűségéről.
Az izraeli kormányfő februárban megakadályozott egy hasonló kezdeményezést, így a palesztin államiság kategorikus ellenzése helyett akkor arról szavaztak, hogy Izrael Palesztina „egyoldalú” kikiáltását ellenzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!