Nem tetszik az ítélet. Biden szerint a legfelsőbb bíróság döntése nyomán az elnök hatalma jelentősen megnőtt
Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden elnök hétfőn elítélte a legfelsőbb bíróság döntését, amely kimondta, hogy az elnököknek abszolút mentelmi joguk van a büntetőeljárás alól a hivatalos minősőgükben végrehajtott tetteik kapcsán, és Donald Trump volt elnök esetleges második ciklusának veszélyeire figyelmeztetett.
2024. július 02., 09:302024. július 02., 09:30
2024. július 02., 09:442024. július 02., 09:44
„Amerikában nincsenek királyok. Mindenki, mindannyian egyenlőek vagyunk a törvény előtt. Senki, senki sem áll a törvény felett, még az Egyesült Államok elnöke sem” – mondta Biden a Fehér Házban tartott beszédében a CNN szerint.
„A Legfelsőbb Bíróság mai döntésével az elnöki mentelmi jogról ez alapvetően megváltozott. Gyakorlatilag nincsenek korlátok arra vonatkozóan, hogy mit tehet az elnök. Ez egy alapvetően új elv, és veszélyes precedens, mert a hivatal hatalmát többé nem fogja korlátozni a törvény, még az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságát is beleértve” – jegyezte meg.
Biden többször figyelmeztetett arra, hogy
A kimondottan politikai tartalmú beszéd Biden kampánya szempontjából kritikus pillanatban hangzott el, amikor megpróbálja eloszlatni a korával kapcsolatos, a múlt heti elnökjelölti vitán nyújtott teljesítménye által felerősített, rágóta fennálló aggályokat. Bizonytalan teljesítménye aggodalmat keltett néhány nagy adományozója körében, és kényelmetlen kérdéseket vetett fel a demokraták számára, hogy egyáltalán maradjon-e a jelöltjük, nem hogy további négy évet töltsön a Fehér Házban.
A hétfői beszéd során Biden élénknek tűnt, és energikusan olvasott fel súgógépből a Fehér Ház Cross Halljában. Kérdésekre azonban nem válaszolt, ötperces, megírt nyilatkozata után azonnal távozott.
Biden utalt a 2021. január 6-i, az amerikai Capitoliumban kitört lázadásra, és azt „Amerika története egyik legsötétebb napjának” nevezte. Azt mondta, hogy
Biden azt kommentálta, hogy a nap során a legfelsőbb bíróság abban az ügyben, amelyet Donald Trump korábbi elnök kezdeményezett az ellene emelt bűnvádi eljárás nyomán, kimondta: büntetlenség illeti meg az Egyesült Államok elnökét hivatalos minőségében hozott intézkedéseinél.
Az Egyesült Államok alkotmánybíróságának szerepét is betöltő bírói tanács 6:3 arányban hozta meg a döntést, amelyben kimondják, hogy hatalmi ágak szétválasztásának alapján, az elnöki hatalom természetéből fakadóan egy korábbi elnököt abszolút immunitás illet meg a büntetőjogi felelősségre vonás alól az alkotmányos felhatalmazásának körén belül tett cselekedeteinél. A legfelsőbb bíróság vezető bírája, John Roberts által jegyzett határozatban az is olvasható, hogy
Annak eldöntését ugyanakkor, hogy a volt elnökök immunitásáról hozott megállapítás milyen mértékben alkalmazható Donald Trump büntetőügyére, a legfelsőbb bíróság visszautalta alacsonyabb szintű bíróság illetékességű körébe.
A legfelsőbb bíróság annak nyomán tárgyalta az ügyet, hogy Donald Trump ellen a szövetségi ügyészség bűnvádat emelt a 2020. novemberi elnökválasztást követően a hatalomátadás folyamatával és részben a 2021. január 6-án történtekkel összefüggésben. A vádpontok között szerepel, hogy Donald Trump bűnszervezetben az Egyesült Államokkal szembeni csalást követett el, valamint hivatalos eljárást akadályozott.
Ezt követően került a kérdés eldöntése a legfelsőbb bírósághoz, amely még áprilisban hallgatta meg Donald Trump jogi képviselőinek érveit, valamint a vádat emelő szövetségi különleges ügyész, Jack Smith képviselőinek érveit.
A hétfőn közölt határozatból az is kiderül, hogy a kilenctagú legfelsőbb bírósági tanács hat konzervatívnak mondott tagja szavazott a döntés mellett, míg a három liberális jogász ellene.
Donald Trump a döntés nyilvánosságra hozatalát követően a közösségi médiaoldalán méltatta azt.
– fogalmazott.
Jack Smith különleges ügyész hivatala közvetlenül a döntés megjelenését követően nem kommentálta a határozatot. Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezető szenátora élesen bírálta a legfelsőbb bíróságot, és úgy fogalmazott, hogy szomorú nap az amerikai demokrácia számára.
Az elnöki immunitás kérdése felmerült az elnökjelölti televíziós vitában is, amelyet június 27-én tartottak Joe Biden demokrata és Donald Trump republikánus jelölt között.
Az Egyesült Államok létrejötte óta közmegegyezés volt arról, hogy az elnököt büntetlenség illeti meg, de miután Donald Trump ellen, első volt elnökként, hivatali időszakában elkövetett cselekményért indult bűneljárás, a legfelsőbb bíróságnak kellett döntést hoznia, ami precedensként és általános iránymutatásként szolgál a jövőre vonatkozóan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!