Az erdélyi EP-képviselő szerint etnikai indíttatású támadások ma is előfordulhatnak
Fotó: Vincze Loránt Sajtóirodája
A magyar fiatal ellen pozsonyi késes támadás arra figyelmeztet, hogy ma is előfordulhatnak etnikai indíttatású támadások – jelentette ki Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője csütörtökön. Az erdélyi politikus a Pozsonyban történt magyarellenes atrocitásra reagált.
2025. március 06., 21:172025. március 06., 21:17
Szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki pozícióját is betöltő politikus elítélte a magyar fiatal pozsonyi megkéselését. Majd úgy fogalmazott: elvárja a szlovákiai hatóságoktól, hogy tegyék a dolgukat, és minél hamarabb bíróság elé állítsák az elkövetőt. Vincze Loránt emlékeztetett, Szlovákiában már korábban is voltak magyarok elleni támadások, majd „mélységesen sajnálatosnak” nevezte, hogy az eset ezúttal késelésig fajult.
Vincze Loránt – aki Szkopjéban csütörtökön egy gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció elleni küzdelemről szóló konferencián beszélt – azt mondta: tévedés azt hinni, hogy a kisebbségi közösségek nyelvi jogaiért folytatott harc elavult, és hogy „békés, történelem utáni korszakban élünk”. „Ha a kisebbségeket nyilvánosan, következmények nélkül lehet gyűlölni futballmérkőzéseken, iskolákban, kórházakban vagy szórakozóhelyeken, akkor a szóbeli gyalázkodástól csak egy kis lépés a fizikai erőszak. A gyűlöletbeszéd ellen jogszabályokkal, végrehajtással és a törvény teljes erejével kell fellépni” – jelentette ki az EP-képviselő.
Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyűlöletbeszéd elleni fellépés hiánya az európai intézmények kudarca is, amelyek – szavai szerint – nem tanultak a történelemből, és azt hiszik, hogy a három és fél évtizeddel ezelőtt létrehozott olyan jogi eszközök, mint a Nyelvi Charta vagy a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény elegendő eszköz. Arra figyelmeztetett: végrehajtásuk egyre inkább elmarad, és szankciók nem léteznek.
„Üzenem az Európa Tanácsnak és az Európai Bizottságnak: a történelem megismétli önmagát. A felkészültség, a megelőzés, az együttműködés és a párbeszéd soha nem lesz divatjamúlt, és soha nem szabad levenni őket az intézményi napirendről” – tette hozzá Vincze Loránt.
Mint arról beszámoltunk, szerdán este tiltakozó felvonulást tartottak Pozsonyban azon a téren, ahol a hétvégén nemzetiségük miatt rátámadtak egy magyar társaságra, egyiküket pedig késsel megsebesítették. Az incidenssel kapcsolatban Tokár Géza felvidéki politológus a Krónikának nyilatkozva elmondta: bár vannak magyarellenes megnyilvánulások, a nyílt magyarellenesség jelenleg nem tombol Szlovákiában. Mint kifejtette, a Fico-kormányon látszik, hogy a nemzetiségi problémákat igyekszik mérsékelni, vagy leginkább nem foglalkozni velük, ugyanakkor a társadalmi polarizáció, az egyre idegesebb közhangulat, a feszültségek fokozódása, a kultúrharc kedvez annak, hogy a magyarellenes egyének is felbátorodjanak és akár nyílt agresszióhoz folyamodjanak.
Pár kirívó esettől eltekintve jelenleg nincs nyílt magyarellenesség Szlovákiában, a hétvégi pozsonyi késes magyarellenes támadáshoz pedig az általános feszültség mellett a közbiztonság általános romlása is hozzájárult – nyilatkozta Tokár Géza politológus.
Őrizetbe vették a miniszterelnök megöletését tervező férfit, ellene emberölés előkészülete miatt indított büntetőeljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és kezdeményezték a letartóztatását.
XIV. Leó pápa szerint a hirosimai atomtámadás évfordulója ma is egyetemes figyelmeztetés.
Letette hivatali esküjét Karol Nawrocki új lengyel államfő szerdán a varsói parlamenti alsó- és felsőházának együttes ülésén; beiktatási beszédében az elnök a lengyelországi jogállamiság visszaállításának szükségességéről is beszélt.
Több száz millió forint értékű, nyolc tonnát meghaladó mennyiségű csempészett dohány miatt emeltek vádat két román állampolgárságú férfi ellen – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog behódolni Donald Trump amerikai elnök pénteken lejáró, szankciókkal kapcsolatos ultimátumának, és továbbra is célja az Ukrajna négy régiójának teljes elfoglalása.
Telefonon tárgyalt kedden Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, megbeszélésük középpontjában az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárása, valamint ukrán drónok amerikai megvásárlása állt.
Oroszország jogosult arra, hogy bármilyen intézkedést megtegyen a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták (INF) telepítésének kérdésében, és most már semmi sem korlátozza ebben – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár kedden az orosz médiának.
Hollandia az első NATO-tagállam, amely közvetlenül vásárolt az Egyesült Államoktól katonai felszerelést Ukrajna számára 500 millió euró értékben.
Hét év szabadságvesztésre ítélte kedden az ügyben eljáró moldovai bíróság egy illegális pártfinanszírozásról szóló korrupciós ügyben Evgeniya Guțult, Moldova
szóljon hozzá!