Fotó: Rompres
Mint Krisztyian Bzsanyija, az abház „elnök” szóvivõje közölte, külön erõket vezényeltek a légtér biztosítására, miután légterükben vasárnap délután lelõttek két újabb, pilóta nélküli grúz felderítõ repülõgépet. Az utóbbi idõszakban a senki által el nem ismert, de Oroszország támogatását élvezõ szakadár köztársaság így már négy grúz kémrepülõgépet lõtt le saját állítása szerint. Szergej Bagaps abház elnök a szóvivõ szerint szolgálati helyén tartózkodik, és parancsot adott arra, hogy a hadsereg mérjen csapást az Abházia légterét megsértõ minden célpontra.
Orosz katonai források értesülései szerint Tbiliszi külföldi szakértõk bevonásával egy hadmûveleti tervet készített Abházia lerohanására, és az annak végrehajtására tett kísérlet akár napokon belül várható. A grúz vezetés minden alap nélkülinek és provokációnak nevezte ezt a híresztelést. Oroszország épp egy Abházia-ellenes grúz katonai akcióra való felkészülésre hivatkozva növelte meg a Grúziától levált köztársaságban állomásozó csapatainak a létszámát, Tbiliszi és a Nyugat erõteljes tiltakozása ellenére. Az orosz külügyminisztérium néhány napja azzal vádolta meg Tbiliszit, hogy szándékosan növeli a feszültséget azzal, hogy felderítõ gépeket küld „a tiltott övezetbe”, és leszögezte: Grúzia lesz a felelõs e politika következményeiért.
A grúz–abház konfliktus a Szovjetunió felbomlásának idõszakában lángolt fel. Az etnikai feszültségek egyre nõttek a szakadár tartományban, és 1989 júliusában nyílt konfliktushoz vezettek a saját köztársaságot követelõ abházok és a grúzok között. Az összecsapások tizenhat halálos áldozatot követeltek. A Mihail Gorbacsov által 1991. március 17-én a Szovjetunió megújításáról kiírt népszavazást a grúz szovjet köztársaság bojkottálta, de Abházia lakosságának 52,3 százaléka, gyakorlatilag az összes nem grúz, részt vett rajta, és túlnyomó többségük (98,6 százalék) az Unió fenntartására szavazott. A március 31-én Grúzia függetlenségérõl tartott népszavazást viszont a nem grúzok bojkottálták. A grúz lakosság nagy többsége Grúzia függetlenségét támogatta. Ennek nyomán 1991. április 9-én Grúzia kikiáltotta függetlenségét a korábbi disszidens, Zviad Gamszahurdia vezetésével. Gamszahurdiát nem sokkal késõbb megbuktatták, 1992. február 21-én pedig a Grúziát uraló katonai tanács érvénytelennek nyilvánította a szovjet idõszak alkotmányát. Sok abház úgy tekintett erre a lépésre mint autonómiájuk felszámolására. 1992. július 23-án a szakadár abház rezsim kikiáltotta a függetlenségét Grúziától. A grúz kormányzat 3000 katonát vezényelt a térségbe a rend helyreállítására. Súlyos harcok bontakoztak ki Tbiliszi erõi és az abház milícia között Szuhumiban és környékén. A harcok egy hétig tartottak, végül a grúz kormánycsapatok ellenõrzésük alá vonták Abháziát. Szeptemberben az abházok és orosz önkéntesek a tûzszünet megsértésével támadást indítottak, és Abházia jelentõs részét megtisztították a grúz erõktõl. A grúz kormány Oroszországot gyanúsította a lázadók támogatásával. 1992 végére a lázadók ellenõrzésük alá vonták Abházia Szuhumitõl északnyugatra esõ részét. Az abház erõk a továbbiakban etnikai tisztogatásba kezdtek, amelynek mintegy harmincezer grúz esett áldozatul. A szakadár abház erõk kormánya azóta Szuhumiban székel, míg a Grúzia által elismert vezetés, a hivatalosan az Abház Autonóm Köztársaság kormányának nevezett kabinet a tartomány északkeleti részében, Felsõ-Abháziában székel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.