Moldovai szavazók Bresciában. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti polgárok voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy leadják voksukat
Fotó: Maia Sandu/Facebook
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint az igenek győzelme a külföldön élő több mint egymillió moldovainak köszönhető, abban pedig, hogy az EU-t elutasítók aránya ilyen nagy volt, közrejátszott Maia Sandu elnök lanyha kampánya és a gazdaságilag elhanyagolt vidéki régiók lakóinak frusztrációja is. Mindazonáltal az elemző úgy véli, hogy Moldova EU-csatlakozása továbbra is reális forgatókönyv.
2024. október 22., 08:012024. október 22., 08:01
A moldovai társadalom megosztottságát jelzi az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely szerint csupán szűk, alig több mint 50 százalék támogatja az uniós integrációt – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt – aki korábban a chișinăui és a bukaresti magyar nagykövetségen szolgált diplomataként – a Pruton túli országban vasárnap lezajlott elnökválasztásról és az uniós referendum tanulságairól kérdeztük.
Kérdésünkre, minek tudható be a vártnál szorosabb különbség az EU-csatlakozást támogató és ellenző voksok között, kifejtette:
„Ez részükről nem csupán amatőrség, hanem burkolt propaganda is volt, mert a bizonytalan választók hajlamosak a győztesnek vélt oldalra állni, így szeretnének biztonságot, védelmet nyerni.
Ugyancsak közrejátszott az erőteljes orosz befolyásolás is, az államfő nyilatkozata szerint számos orosz ügynök osztott pénzt a szavazóknak, hogy Moszkva-párti érdekeket képviseljenek. Az EU is felismerte a választások sorsfordító fontosságát, Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság (EB) elnöke a hó elején Chișinăuban járt, és meghirdetett egy 1,8 milliárd eurós segélycsomagot.
– hangsúlyozta lapunknak az elemző.
Döntöttek. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti moldovaiak voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy szavazhassanak
Fotó: Facebook/PAS
Arra is kíváncsiak voltunk, esélyes-e az első fordulóban 40 százalék fölött végző regnáló elnök, Maia Sandu végső győzelme, vagy szocialista kihívója, Alexandr Stoianoglo meglepetést okozhat. A szakértő kifejtette: nem lehet előre felbecsülni a két hét múlva esedékes második forduló eredményét, olyan szoros a verseny.
– vetítette előre a várható forgatókönyvet Barabás T. János. Felvetésünkre, miszerint reálisak-e Sandu vádjai, amelyek szerint az oroszok 300 ezer szavazatot vásároltak meg, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Moldovában működő ügynököknek hoztak megvesztegetésre való pénzt” – idézte fel az elmúlt időszak történéseit.
Az elemző szerint mindazonáltal
„A fiatalok nagyobb arányban uniópártiak, mint az idősek, övék a jövő. A gazdasági elit pedig tisztában van azzal, hogy Oroszország nem képes modernizálni az országot, erre az uniós projektek alkalmasak. Az orosz befolyás marad, de szerintem gyengülni fog, hiszen a moszkvai média egyre nehezebben ér el a moldovaiakhoz, és az is jelzésszerű, hogy a románbarát ortodox papok száma az oroszbarátok rovására növekszik” – mutatott rá a volt szovjet tagköztársaság perspektíváira a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!