Ki lesz a Fehér Ház új lakója? Kedden választ elnököt az Egyesült Államok
Fotó: Fehér Ház
Kamala Harris vagy Donald Trump, az eddig hivatalban levő demokraták vagy republikánus visszatérés – nem túlzás kijelenteni, hogy egy világ várja lélegzetvisszafojtva a keddi amerikai elnökválasztás eredményét. Amely a várakozások szerint ismét néhány billegő államban dől el, mivel a küzdelem hihetetlenül kiélezett, a két jelölt a felmérések szerint fej fej mellett áll. Összeállításunkból kiderül, hogyan zajlik a választási folyamat, és mitől tér el az Európában megszokottól.
2024. november 05., 07:592024. november 05., 07:59
Célegyenesbe fordult az elnökválasztási kampány az Egyesült Államokban, kedden várják urnákhoz a szavazópolgárokat, hogy eldöntsék, Kamala Harris eddigi demokrata párti alelnök váltja leköszönő főnökét, Joe Bident a Fehér Házban, vagy a 2016 és 2020 között az elnöki tisztséget egyszer már betöltő republikánus Donald Trump költözhet vissza.
Mint ismeretes, a kampány meglehetősen durva: a balliberálisként meghatározható Demokrata Párt náci diktatúrával riogat Trump újraválasztása esetére, míg Trump tehetségtelen, az illegális migrációval és a gazdasági hanyatlás jelentette problémával megbirkózni képtelen jelöltként festette le ellenfelét. Akit szokatlan módon az utolsó száz méteren vetett be a Demokrata Párt, miután Joe Biden egy Trumppal folytatott televíziós vitán csúfosan alulmaradt, és
Harris bevetését az is sürgetővé tette, hogy Trump népszerűsége kilőtt az ellene júliusban elkövetett merénylet után, amikor a Pennsylvania államban megtartott kampánygyűlésen egy merénylő által kilőtt golyó a jelölt jobb fülét súrolta. Harris azóta a balliberális média és a hollywoodi celebek támogatásával lefaragta hátrányát, sőt néhány hete az ő előnyét mérték a közvélemény-kutatók, ám a kampányidőszak végére megfordult a trend, és jelenleg nagyon szoros a verseny – sőt
Annyi bizonyos, hogy bármelyikük is győz, nem lesz könnyű dolga sem otthon, sem a nagyvilágban.
Már több mint 75 millió amerikai állampolgár szavazott előre a november 5-i elnökválasztásokon, miközben egy felmérés szerint a demokrata elnökjelölt szeptember óta először jött föl az első helyre a billegő államnak tartott Michiganben.
Az Egyesült Államokban a gazdasági problémák és a migráció megoldása az egyik legfőbb prioritás, de mellette a két oldal közötti szakadék betemetése is szinte megoldhatatlan feladatot jelent. Globális szinten Washington gazdasági hegemóniájával szemben Peking lépett fel kihívóként, de ott az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus, egyre bizonytalanabb a helyzet Tajvan körül is, és az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok jövője is kérdéses az amerikai piacvédelmi tervek miatt.
De hogyan is zajlik a választási rendszer? Hiszen köztudott, hogy a polgárok ugyan élhetnek választójogukkal, azonban a végső szót az úgynevezett elektori kollégium mondja ki. Ennek nyomán az is előfordulhat, hogy az a jelölt teheti le az elnöki esküt januárban, aki amúgy kevesebb szavazatot kapott.
A rendszer az 1787-es alkotmányra vezethető vissza, amely az elnökválasztás szabályait a közvetett, általános és egyfordulós választójog alapján határozta meg.
A választási kollégium megváltoztatására vagy eltörlésére irányuló módosító javaslatok százai kerültek a Kongresszus elé az évtizedek során, és bár támogatást is kaptak, egyik sem valósult meg. Az elektorok összesen 538-an vannak. Többségük választott képviselő és helyi párttisztségviselő, de nevük nem szerepel a szavazólapokon, és a nagyközönség számára nagyrészt ismeretlenek.
Kaliforniának például 55, Texasnak pedig 38 elektora van. Vermont, Alaszka, Wyoming és Delaware csak hárommal rendelkezik.
Nagy változás előtt áll a nyugati világ: van egy új közép, van egy új többség, az emberek nagy többsége békepárti, migrációellenes és genderellenes – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap.
Az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja egy államban, megkapja az összes elektort az adott államban, kivéve Nebraskát és Maine-t, amelyek arányosan osztják el az elektorokat. 2016 novemberében Donald Trump 306 elektori szavazatot kapott. Amerikaiak milliói követelték, hogy akadályozzák meg az elnökségét, de csak két texasi elektor állt át, így 304 szavazatot kapott.
Ez a helyzet nem volt példa nélküli.
John Quincy Adams volt az első 1824-ben Andrew Jackson ellenében. A híres 2000-es választás kiélezett versenyt hozott Floridában George W. Bush és a demokrata Al Gore között. Utóbbi több szavazatot kapott országosan, de a republikánus jelölt 271 elektori szavazatot nyert el, ami győzelmet hozott számára.
Kamala Harris a demokraták vészforgatókönyveként ugrott be a választási küzdelembe
Fotó: X/Kamala Harris
Amúgy az alkotmányban semmi sem kötelezi az elektorokat arra, hogy egyik vagy másik irányba szavazzanak. Bár egyes államok arra kényszerítik őket, hogy tartsák magukat a választói akarathoz, a „hűtlen” elektorok eddig általában csak pénzbírságra számíthattak.
1796 és 2016 között 180 elektor szavazott az államában kialakult eredménnyel ellentétesen, ezek azonban egyszer sem változtatták meg a végeredményt. Az elektorok december közepén ülnek majd össze a saját államukban. A Kongresszus 2025. január 6-án, a hivatalos szavazatszámlálás végén ünnepélyesen kihirdeti az elnököt. Az eredmény azonban már jóval korábban ismert lesz.
Egyébként nem minden szavazatot adnak le kedden:
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon.
Részben az elektori rendszernek is köszönhetően az elnökválasztás, akárcsak 2020-ben, néhány tízezer szavazaton fog múlni egy maroknyi, éles versenyben lévő államban, ahová Donald Trump és Kamala Harris összpontosítja legújabb kampányát, és amelyekben még az utolsó órákban is nagygyűléseket és egyéb kampányeseményeket tartottak.
Ellentétben azokkal az államokkal, amelyekben biztosra vehető a demokrata alelnök győzelme, mint például Kalifornia vagy New York, vagy a korábbi republikánus elnöké, mint Kentucky vagy Oklahoma,
Az amerikaiak billegő államnak nevezik őket. Az AFP összeállítása szerint Pennsylvania egyértelműen a „legkívánatosabb” állam, a választások döntőbírája. Donald Trump 2016-ban szűken nyert itt, Joe Biden pedig ugyanilyen eredményt ért el 2020-ban.
Kamala Harris azonban azt reméli, hogy a Joe Biden által indított munkahelyteremtő infrastrukturális projekteknek és a szakszervezetek támogatásának köszönhetően visszahódíthatja néhányukat. A nagyvárosok, Philadelphia és Pittsburgh az alelnök felé hajlanak, míg a volt elnök a vidéki lakosságra épít.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Michigan egy másik, a deindusztrializáció által megsebzett demokrata fellegvár, amely 2016-ban mindenki meglepetésére Donald Trump felé billent, Joe Biden viszont 2020-ban ismét megnyerte.
Az autóipar bölcsőjében azonban a demokrata jelöltet támogatja az iparág fő szakszervezete, az UAW. Donald Trump a megélhetési költségekre épít a középosztály mozgósítása érdekében, és ellenfelét felelősnek állítja be az inflációért.
A republikánus Donald Trump négy év után visszaülne az elnöki székbe
Fotó: Facebook/Donald Trump
Wisconsin egy másik állam, amelyet a demokraták 2016-ban elvesztettek, de 2020-ban visszanyertek. A republikánusok, akiknek pártja ebben az államban született, ott tartották júliusban a nagy kongresszusukat.
Georgia hasonlóképpen billegő állam. A konzervatív, jelentős afroamerikai lakossággal (a választók mintegy 30 százaléka) rendelkező államban a demokrata Joe Biden győzött 2020-ban. Kamala Harris – aki az első színes bőrű nőként juthat be a Fehér Házba – azt reméli, hogy Atlantában a fiatalokat és a kisebbségeket is meg tudja szólítani. Úgy tűnik azonban, hogy a fekete férfiak szavazatainak megszerzéséért küzdenie kell.
Észak-Karolina a hét billegő állam közül az egyetlen, ahol a republikánusok győztek 2020-ban. 2008 óta az állam nem szavazott a demokratákra, de 2017 óta demokrata kormányzót választott. A Helene hurrikán pusztító átvonulása után, amely legalább 101 ember halálát okozta Észak-Karolinában, Donald Trump a kormány katasztrófára adott reakciójának hiányosságait ostorozta. A helyi választókra gyakorolt hatást azonban nehéz meghatározni. Akárcsak Georgiában, Kamala Harris itt is az afroamerikaiakra és a fiatalokra számít.
Az illegális bevándorlás kérdése azonban, amelyet a republikánus jelölt egyre erőteljesebb kifejezésekkel hangsúlyozott, fájó pont lehet ebben a mexikói határ menti államban, annak ellenére, hogy nagy a latin-amerikai lakossága. Mégis van remény Kamala Harris számára: 2022-ben az állam elutasította a trumpista kormányzójelöltet, és egy demokratát választott.
Donald Trump kedden Floridában tartott sajtótájékoztatót, amelyen azt állította, miközben demokrata ellenfele őt vádolja gyűlölettel, a gyűlöletkeltés Kamala Harris kampányát jellemzi.
A konzervatívok azonban úgy vélik, hogy a maguk javára fordíthatják, különösen a latino lakosságra támaszkodva, amely egyre inkább elhatárolódik a demokratáktól, különösen a férfiak. Kamala Harris támogatói azt remélik, hogy az új lakosok, a fiatalabb és jobban képzett munkavállalók érkezése, akik gyakran a szomszédos Kaliforniából érkeznek a technológiai vagy energetikai átállási munkahelyekre, a javukra billentheti a helyzetet.
A felsőház szenátorait hatéves ciklusra választják. A republikánusok remélik, hogy megfordíthatják a szűk demokrata többséget. A képviselői mandátumok kétéves ciklusra szólnak. A demokraták abban bíznak, hogy visszaszerzik az alsóházat, amelynek jelenlegi republikánus többsége 2022-ben az elnöki félidős választásokon alakult ki.
New York városának kiemelt rendezvényközpontjában, a világ egyik legismertebb csarnokában, a Madison Square Gardenben tartott választási gyűlést Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalo més szabadságharc leverésének évfordulóján hétfőn az Országház előtti Kossuth Lajos téren.
Kitört a Laki-laki vulkán Indonézia keleti részében vasárnap éjjel, a természeti katasztrófának tíz halálos áldozata van, és a térségben több települést ki kellett üríteni – közölte az indonéz vulkanológiai központ (PVMBG) szóvivője.
Az izraeli hadsereg (IDF) megölte a Hezbollah libanoni síita milícia egyik körzeti parancsnokát, a milícia Radván nevű kommandós egységének parancsnokát és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet egyik emberét.
Az ukrán csapatok Oroszország egyik „legerősebb” offenzívájával néznek szembe Moszkva teljes körű háborújának kezdete óta – mondta Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
Enyhe fölénnyel vezet az Oroszországgal szorosabb kapcsolatra törekvő Alexandr Stoianoglo az Európai Unióhoz való csatlakozást pártoló jelenlegi elnökkel, Maia Sanduval szemben a Moldovai államfőválasztás második fordulójának részleges eredményei szerint.
Több ezren vonultak utcára vasárnap Belgrádban az újvidéki vasútállomáson történt közelmúltbeli súlyos baleset miatt, amelyért a tiltakozók az ország és az intézmények vezetésének nemtörődömségét és korrupcióját tették felelőssé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!