Fotó: Presidency.ro
A jelek szerint egyre csökkennek Klaus Iohannis román államfő esélyei arra, hogy őt válasszák meg a NATO következő főtitkárává – írta a katonai szövetségen belüli diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico című EU-s kiadvány.
2023. február 01., 17:132023. február 01., 17:13
2023. február 01., 18:132023. február 01., 18:13
A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg mandátuma idén szeptemberben jár le, ezért a szövetségen belül lázasan zajlanak az egyeztetések arról, ki töltheti be a továbbiakban a tisztséget. Bár tavaly nyáron még úgy tűnt, hogy Klaus Iohannis román államfő az esélyes jelöltek között lehet, mostanra az az általános vélekedés, hogy aligha ő veszi majd át a stafétát a norvég politikustól.
És bár az általános vélekedés az, hogy „friss levegőre” lenne szükség, jelentős az esélye annak, hogy nem hagyják el a járt utat a járatlanért, és ismét meghosszabbítják Stoltenberg mandátumát. A diplomata szerint három szinten rangsorolták a lehetséges jelölteket.
A második azon esélyes jelöltek nevét tartalmazza, akik akkor jöhetnek szóba, ha Stoltenberg nem kap újabb lehetőséget. Itt Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök, illetve Ben Wallace brit védelmi miniszter neve szerepel.
A harmadik, ritkábban emlegetett neveket tartalmazó csoportban Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, Zuzana Caputova szlovák államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel. Mivel eddig a NATO összes főtitkára férfi volt, komoly nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy ezúttal nőt válasszanak a katonai szövetség élére. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai tagállamok – szintén a diverzitás jegyében – azt szeretnék, ha ebből a térségből kerülne ki a következő főtitkár.
Zuzana Caputova mindkét szempontnak megfelelne, a pozsonyi elnöki hivatal egyik szóvivője ugyanakkor jelezte: a szlovák államfő jelenlegi feladataira koncentrál.
Ugyanakkor az esélyeiket már csak az is rontja, hogy egyes nyugat-európai tagállamok nem szívesen támogatnának a régiónkból származó jelöltet, mivel úgy értékelik, hogy a szövetség keleti része – különösen pedig a balti államok – túlságosan agresszívak az orosz invázió kapcsán. Ennek nyomán – amennyiben Stoltenberg nem kap újabb esélyt, amellyel amúgy az értesülések szerint szívesen élne – a kompromisszumos megoldás egy holland főtitkár lehet.
A holland politikusokat amúgy is előszeretettel választották meg a tisztségre, az elmúlt hatvan évben három mandátum erejéig összesen 21 éven át töltötték be holland politikusok a posztot. A hollandokat komolynak tekintik a védelem és a biztonság terén, de nem annyira kardcsörtetőnek, mint a baltiakat. Ennek nyomán Mark Rutte miniszterelnök, Sigrid Kaag miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és Kajsa Ollongren védelmi miniszter neve is fölmerült.
A két miniszter nem jelezte, hogy érdekelné a tisztség. A nyugati tagállamok számára Ursula von der Leyen, az EB elnöke is megfelelő jelölt lehet, azonban egyelőre nem világos, hogy érdekelné-e a lehetőség. Rajta kívül még két kanadai politikusnő, Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és Mélanie Joly külügyminiszter neve is fölmerült. Azonban mivel a NATO a védelmi képességek erősítését tűzte ki célul, Kanada viszont csak mérsékelten költ védelmi célokra, ráadásul nem is európai ország, esélyeik nem túl jelentősek.
Maga Iohannis még tavaly júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.
Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
Magyarország üdvözli a Trump-Putyin tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, ugyanakkor egy Európa-Oroszország csúcstalálkozót is szorgalmaz.
Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.
Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Donald Trumpnak megvan ehhez az ereje – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, miután a hétfői nap folyamán Washingtonban találkozott Keith Kellog tábornokkal.
Újabb csörtéhez vezetett Budapest és Kijev között, hogy az ukrán hadsereg a magyar fél szerint ismét megtámadta a Magyarországot orosz kőolajjal ellátó Barátság vezetéket, ami miatt leállt a kőolajszállítás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!