Füstfüggöny is borította a terepet, ami a csapatok lehetséges mozgására utalt a területeken.

Ez idő alatt két rakétát lőttek ki Gázából. A közelben tüzérségi tűz is hallatszott.

Az izraeli haderő folyamatos harcérintkezésben van a terrorista fegyveresekkel.

Mark Regev, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök főtanácsadója a CNN-nek elmondta, hogy az izraeli hadsereg továbbra is nyomást gyakorol a Hamászra.

Regev elmondta, hogy további részletekkel nem szolgálhat, mivel a hadművelet még tart.

A támadások azt követően fokozódtak, hogy az izraeli hadsereg bejelentette, hogy bekerítették Gáza városát.

Az izraeli hadsereg pénteken reggel közölte, hogy a gázai harcokban négy újabb izraeli katona vesztette életét. Ezzel 23-ra nőtt a Gáza elleni szárazföldi támadásban meghalt katonák száma. A háború október 7-ei kezdete óta összesen 338 izraeli katona haláláról tettek bejelentést.

Eközben az izraeli biztonsági kabinet péntekre virradóra kiadott közleményéből kiderül: Izrael visszaküldi a Gázai övezetbe a Hamász október 7-i támadása óta ott rekedt gázai munkásokat, és minden kapcsolatot megszakít az iszlamista szervezet által ellenőrzött területtel.

– közölték.

A háború kitörésekor mintegy 18 500 gázai lakosnak volt munkavállalási engedélye Izraelben a Cogat, a palesztin területeken folytatott polgári tevékenységeket felügyelő izraeli védelmi minisztériumi szerv szerint.

Az AFP francia hírügynökség megkeresésére a Cogat azt nem közölte, hogy hány gázai munkavállaló tartózkodott Izraelben a konfliktus kezdetekor. Az izraeli média 4 ezerre becsüli ezt a számot.

Eközben

„Konkrét lépésekről fogunk beszélni, amelyeket meg lehet és meg kell tenni a gázai férfiak, nők és gyermekek sérülésének minimalizálása érdekében, és ez olyasmi, ami mellett az Egyesült Államok elkötelezett” – mondta.

Joe Biden amerikai elnök, Blinken és Lloyd Austin védelmi miniszter egyre erőteljesebben figyelmezteti Izraelt, hogy egyre nehezebb lesz katonai céljait követnie a Hamász vezette enklávéban, mivel egyre nagyobb a globális felháborodás az ottani civil áldaozatok mértéke miatt.

Biden – aki teljes mellszélességgel támogatta Izraelt, de egyre inkább aggodalmát fejezte ki a gázai helyzet miatt – szerdán humanitárius tűzszünetre szólított fel, hogy a segélyek eljuthassanak a civilekhez, és elősegítsék a túszok szabadon bocsátását.

Egyébként az amerikai Képviselőház csütörtökön elfogadta az Izrael anyagi támogatásáról szóló republikánus törvényjavaslatot.

A forrást a költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítanák, és a szövetségi adóhatóság támogatásából vonnák el.

A képviselőházi voksoláson 226 igen szavazattal, 196 nem ellenében fogadták el a javaslatot. 12 demokrata képviselő is támogatta a republikánus indítványt, amelyet 2 republikánus elutasított.

A helyi idő szerint az esti órákban megszavazott jogszabályt a múlt héten megválasztott új házelnök, Mike Johnson számára egyfajta politikai tesztnek tekintették: sikerül-e többséget biztosítani a jogszabályhoz, amely a Fehér Ház és a demokraták szándékával szembemenve kettéválaszt két katonai-biztonsági támogatást, vagyis Ukrajna és Izrael megsegítését.

A felsőházban, a Szenátusban ugyanakkor továbbra is kérdéses a többség, hiszen a többségi demokraták vezetője, Chuck Schumer szenátor előzetesen jelezte, hogy a törvényjavaslat eleve kudarcra van ítélve, és a republikánus szenátorok többsége sem ért egyet az izraeli és ukrajnai segítség kettéválasztásával.