A kutatóintézet jelentése egy felmérés eredményeit mutatja be, amely az egyes országok szupermarketláncainak árait hasonlítja össze, a fogyasztói kosár alapján – vagyis hogy egy átlagos körülmények között élő család egy meghatározott időszak alatt milyen fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra költi el pénzét.

Az intézet közölte, elemzése a Görögországon kívüli nyolc vizsgált ország 40 különböző szupermarket- és hipermarketláncában összesen 43 árukategóriában 6000 termék árát hasonlította össze, majd kiszámította az átlagárakat. Az elemzés eredményei szerint öt országban jelentősen drágább a fogyasztói kosár, mint Görögországban: Németországban 24%-kal, Franciaországban 20%-kal, az Egyesült Királyságban 25%-kal, Olaszországban 16%-kal, Portugáliában 7%-kal.

Az áfa is befolyásolja az árak alakulását: az eredmények megváltoznak, ha a szupermarketekben kapható termékek valós árainak megértése érdekében az egyenletből kivonhatják az áfát. Az árösszehasonlítás ebben az esetben azt mutatja, hogy mind a hat ország fogyasztói kosara drágább, mint Görögországé: Németország 31%-kal, Franciaország 28%-kal, az Egyesült Királyság 33%-kal, Olaszország 24%-kal, Spanyolország 24%-kal. 12%-kal, Portugália 10%-kal és Románia 6%-kal. Ez az egyes országok áfa-különbözetéből adódik.

Görögországban az áfa számos termék esetében 13%, ami lényegesen magasabb, mint az Egyesült Királyságban (0% vagy 5%) és Franciaországban (10% és 5,5%), Spanyolországban (10% és 4%), Portugáliában (13% és 6%), Olaszországban (5% és 4%) , Németországban (7%) és Romániában (9%), de a legtöbb uniós országban is. Görögországban bizonyos élelmiszerekre 24%-os áfakulcs vonatkozik, míg ez az érték más országokban alacsonyabb. Az IELKA szerint a fenti elemzés általános következtetése az, hogy a görög kiskereskedelem átlagosan alacsonyabb áron kínálja a görög fogyasztóknak a termékeket, ami a beszállítók és a kiskereskedők közös erőfeszítéseinek eredménye, hogy az árakat ellenőrzés alatt tartsák.

Szintén jelentős szempontként kell figyelembe venni az egyes országok infrastruktúráját, a vásárlóerőt, az export-import egyensúlyt, a különböző termelési költségeket (energia, nyersanyagok, munkaerő-költségek, pénzügyi költségek, bürokrácia).

korábban írtuk

A hús, a növényi olajok és a gabona drágulása miatt tovább nőttek az élelmiszerárak

Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.