Az idei NATO-csúcsot a szervezet megalakításának 60. évfordulóján tartották, és a kettős helyszín – a franciaországi Strasbourg és a németországi Kehl, illetve Baden-Baden – azt volt hivatott jelképezni, hogy a szövetség egyik gyökere a második világháború utáni nyugat-európai összefogás. Az ünnepinek szánt csúcs egyben a most hallatlanul népszerű Obama elnök első európai utazásának egyik programpontja is volt, azzal a céllal, hogy az új amerikai kormányzat a transzatlanti kapcsolatrendszer megújítását kínálja az európaiaknak.
Anders Fogh Rasmussen lesz a NATO új főtitkára – jelentette be szombaton, a kétnapos NATO-csúcstalálkozó strasbourgi zárónapján Jaap de Hoop Scheffer, az atlanti szervezet július végén távozó civil vezetője. Törökország szinte a végsőkig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelölését, de végül beadta a derekát. Az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Emellett Ankara nehezményezte, hogy Dániában szabadon működhet egy szeparatista irányzatú kurd tévécsatorna.
Ankarát Barack Obama bírta rá elutasító álláspontja feladására. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő szerint azért fogadták el Rasmussent, mert garanciákat kaptak az amerikai elnöktől: Törökország adja majd az egyik NATO-főtitkárhelyettesi posztot, valamint elláthat több fontos NATO-parancsnoki tisztséget. Ankara emellett – mondta el Erdogan – a NATO és az iszlám országok viszonyának javítását szorgalmazza.
Ezen a NATO-csúcson először üdvözölhették az immár 28 tagú szövetség új, teljes jogú tagjaként Albániát és Horvátországot, valamint köszönthették Franciaországot abból az alkalomból, hogy az ország visszatért a NATO katonai parancsnoki struktúrájába.
Albánia és Horvátország azután vált hivatalosan a NATO tagjává, hogy az összes szükséges ratifikációs okmányt letétbe helyezték a washingtoni külügyminisztériumnál. Egészen az elmúlt napokig bizonytalan volt, hogy a csatlakozási feltételeknek sikerül-e eleget tenni a csúcs idejére, mert Szlovéniában hosszasan elhúzódott Horvátország csatlakozásának ratifikálása, egy kétoldalú, sok éves területi vita miatt. Egybehangzó vélekedések szerint további NATO-bővítésre egy ideig most nem kerül sor.
A NATO-csúcs résztvevői elhatározták: szakértői csoportot hoznak létre arra, hogy az kidolgozza az atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának tervezetét. Az előkészítés nyomán a következő, jövő tavasszal – valószínűleg Portugáliában – tartandó NATO-csúcson akarják elfogadni az új stratégiai koncepciót. A tíz évvel ezelőtt megfogalmazott irányelvek helyére lépő dokumentumban - a tagállamok által most elfogadott megfogalmazás szerint – rögzítendő, hogy a kollektív védelem tétele továbbra is a NATO „sarokköve” marad, ám a szövetségnek növelnie kell konfliktuskezelő és konfliktusmegoldó képességeit mindenütt, ahol érdekei ezt kívánják.
Megbotránkoztatta a NATO-t, s lemaradt a történelmi, s egyben „születésnapi” családi fotóról szombat reggel a Németországot Franciaországgal összekötő hídon Silvio Berlusconi. Az olasz miniszterelnök a csúcs második napjának nyitányán azzal okozott botrányt, hogy a németországi Kehlben a Rajna partján fel-alá sétálva csaknem fél óra hosszat lázasan telefonált mobilján, miközben a vendéglátó Angela Merkel kancellár sorra fogadta az állam- és kormányfőket, hogy elinduljanak Franciaország felé a folyó felett átívelő hídon. A tagországok vezetői a kancellárral az élen egy ideig vártak az olasz kormányfőre, aki azonban láthatóan egy cseppet sem zavartatta magát, s tovább telefonált. Merkel, Obama, Kaczynski és a többiek ezután Berlusconi nélkül vágtak neki a hídnak. Annak közepén Nicolas Sarkozy francia államfő várta a kollégákat a hagyományos családi fotóra, amelynek a jelentőségét ezúttal növelte a 60. születésnap. Berlusconi azonban eközben még a német oldalon telefonált, úgyhogy a fényképezőgépek a jubileum ellenére csak 27 állam- vagy kormányfőt örökíthettek meg. |
A NATO kinyilvánította, hogy számára Oroszország nagyon fontos „mint partner és mint szomszéd”. A NATO a tavaly augusztusi orosz-grúz háború nyomán függesztette fel a NATO-Oroszország Tanács politikai szintű megbeszéléseit, és a mostani döntés nyomán úgy számolnak, hogy nagyköveti szinten áprilisban, miniszteri szinten májusban újrakezdődhet a dialógus.
Háromezer fős katonai erősítést küld a NATO Afganisztánba, az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében – döntöttek a csúcson. Emellé 100 millió dollárt szánnak az afgán fegyveres erők fejlesztésére. Idén 70 kiképző csoportot küldenek Afganisztánba.
Súlyos összecsapások voltak a rendfenntartók és a NATO-ellenes tüntetők között szombaton Strasbourgban; a rohamrendőrök könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tiltakozók ellen, többen megsérültek. A német oldalon csak békés tiltakozó megmozdulást tartottak, de a Rajna francia partján, az Európa-híd közelében néhány száz tüntető délután lécekkel és kövekkel rátámadt a rendőrökre.
Kifosztottak egy benzinkúti üzletet és egy patikát, felgyújtottak egy hajdani, üresen álló vámépületet a hídnál és egy szállodát. A 78 szobás szálloda földszintje teljesen kiégett, de a tűzoltóknak sikerült megakadályozni, hogy a lángok átterjedjenek a felső szintre. A tiltakozók felgyújtottak egy üres rendőrőrsöt is, a hídon matracokból és utcatáblákból barikádot emeltek. Megpróbáltak utat törni maguknak a belvárosba, a csúcstalálkozó színhelyére, Molotov-koktélokat, köveket és üvegeket dobálva. Útjukban letépték a kifüggesztett zászlókat, lapátokkal, kövekkel betörték több üzlet ablakát, világítórakétákat lőttek ki, autógumikat gyújtottak fel.
Szombaton délelőtt Kehl és Strasbourg között több mint 20 embert halásztak ki a rendőrök a Rajna vizéből nem sokkal azelőtt, hogy a NATO-tagországok állam- és kormányfői ünnepélyesen átsétáltak a folyó feletti gyalogos hídon a német oldalról a francia oldalra. Az őrizetbe vett úszók – egyes hírek szerint búvárok – valószínűleg a Greenpeace környezetvédő mozgalom aktivistái.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.