Arzenál. Egy, a kórházkomplexumban parkoló teherautóban talált fegyverek
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
A Gázai övezet északi részében, az es-Sifá kórház közelében az izraeli katonák megtalálták a Hamász iszlamista palesztin szervezet október 7-i terrortámadásában elhurcolt egyik túsz holttestét - jelentette az izraeli hadsereg szóvivője csütörtökön.
2023. november 17., 08:092023. november 17., 08:09
A 64 éves Judit Weisst a Beeri kibucból, otthonából hurcolták el a terroristák. Az épületben a meggyilkolt túsz környezetében katonai felszereléseket és fegyvereket is találtak. A katonák titkosszolgálati információk alapján érkeztek a helyre, ahonnan az emberrablók korábban távoztak.
„Nem értünk el hozzá időben” – mondta Daniel Hagar szóvivő.
A kórházban az izraeli katonák feltárták a Hamász szervezet egyik alagútját, és egy járművet, melyet előkészítettek az október 7-i terrorakcióra.
Hagari bejelentette, hogy
Az egyikben Ahmed Ahandur, az északi brigád parancsnoka és Ajman Sziam, a rakétaegységek vezetője volt. Egy másik földalatti bunkerben a Hamász gázai övezetbeli miniszterelnöke, Esszam Al-Daálisz és az Iszmaíl Hanijéhez, a Hamász politikai vezetőjéhez közeli Ruhi Mostaha volt. Hagari szerint a Hamász megpróbálja eltitkolni a bunkereket ért támadás következményeit, de biztosan kijelenthető, hogy az építmények nagyon súlyos károkat szenvedtek.
Herci Halevi vezérkari főnök csütörtökön közölte, hogy a hadsereg „meglehetősen közel áll az ellenséges katonai rendszer megsemmisítéséhez a Gázai övezet északi részén”.
– tette hozzá a Gázában harcoló katonákkal folytatott beszélgetésen.
Joáv Galant védelmi miniszter kijelentette, hogy a biztonságiak azon dolgoznak, hogy a Gázai övezet környékének bizonyos izraeli lakosai 2024 elején visszatérhessenek otthonaikba.
„Akik nem tudnak visszatérni otthonukba, továbbra is teljes segélyezést kapnak a kormánytól. Az északi lakosok iránti elkötelezettségünk éppen olyan, mint a déliek iránti” – hangsúlyozta a védelmi miniszter a libanoni határ mellől is evakuált izraeliekre utalva.
Galant közölte, hogy reményei szerint január elsejétől az övezettől négy és hét kilométer közötti távolságra lévő néhány izraeli településen az élet visszakerülhet a normális kerékvágásba.
Eközben három, az értékelést ismerő személy a CNN-nek azt mondta:
Az információ a fegyveresek között az infrastruktúráról folytatott, lehallgatott beszélgetéseket tartalmaz – mondták a források. Mint megírtuk, az izraeli különleges erők szerdán rajtaütöttek a kórházon, miután azt állították, hogy a Hamász földalatti parancsnoki központjának a helyszíne - ezt az állítást a militáns csoport és a kórházi tisztviselők is tagadták.
Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője csütörtökön a CNN-nek elmondta, hogy több száz kilométernyi alagút van a Gázai övezet egész területén, köztük a kórház közelében is.
„Már 300 aknát találtunk, amelyek ezekbe az alagutakba vezetnek, a legtöbbjük robbanószerkezetes, annak a kórháznak a közelében” – mondta Amnon Sefler alezredes. „Most ezek közül néhányat a Hamász is lezárt, a többit pedig akkor fogjuk lezárni, amikor megtaláljuk őket”.
Mindeközben a CNN szerint
Szerdán szórólapokat dobtak le négy településre Hán Junisztól, a legnagyobb dél-gázai várostól keletre, figyelmeztetve az ott élőket, hogy „menjenek az ismert óvóhelyekre”. A sűrűn lakott enklávéban azonban kevés biztonságos hely maradt.
Segélyszervezetek szerint Izrael bármilyen lépése Gáza déli részén jelentősen ronthatja az amúgy is rossz humanitárius helyzetet.
Közben
Eszmail Kááni, a Kudsz hadtest parancsnoka a Hamász parancsnokainak küldött csütörtöki üzenetében hangoztatta: nem engedik, hogy az ellenség elérje „piszkos céljait” Gázában és Palesztinában – tudatta a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség.
„Testvéreitek az ellenállás tengelyében mellettetek állnak!” – üzente az iráni tábornok.
Irán korábban a helyzet eszkalációjára figyelmeztette Izraelt, amennyiben nem vet véget a Gázai övezetben az erőszaknak. Az Egyesült Államok viszont többször is óva intette Iránt, hogy semmilyen formában, se közvetlenül, se szövetségesein keresztül ne avatkozzon be a konfliktusba.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!