Lejáratás? Moldova szerint Moszkva szándékosan, manipulatív céllal okozott energiakrízist Transznisztriában
Fotó: Fülöp-Székely Botond
A Dnyeszteren túli energiaválság, amelyet Oroszország gázszállításainak január 1-jei leállása váltott ki, egy szélesebb körű orosz manipulációs és propagandaterv része – állította Daniel Vodă moldovai kormányszóvivő hétfőn.
2025. január 07., 20:562025. január 07., 20:56
„Az orosz propaganda olyan történetet próbál kreálni, amelyben Moldova »problémás szereplővé« válik, noha a kormány egyértelmű megoldásokat javasolt a válság elkerülésére” – mondta.
Mint arról beszámoltunk,
Moldovai tisztségviselők vitatták ezeket az állításokat, megjegyezve, hogy egy nemzetközi ellenőrzés nem tudta igazolni az adósságokat.
Az 1990-es évek eleje óta Oroszország által megszállt Dnyeszteren túli régió nagymértékben függ az orosz gáztól, és a széles körű áramkimaradások és fűtési problémák miatt ipara összeomlással néz szembe.
Vodă szerint a válság Oroszország szándékos törekvését tükrözi, hogy félelmet és nyugtalanságot keltsen.
– vélekedett.
Vagyim Krasznoszelszkij, a régió orosz támogatású közigazgatásának vezetője szerint közel 72 000 otthon és 1500 magasépület van fűtés és melegvíz nélkül Dnyeszteren túl.
A szóvivő bírálta az elutasítást, és az „emberek érdekében történő együttműködés elmulasztásának” nevezte. Az orosz propaganda igyekezett Chişinăut hibáztatni a válságért, azt állítva, hogy a moldovai hatóságok szándékosan okoztak áramkimaradásokat, hogy megbüntessék a régiót – mondta Vodă.
Bár az Ukrajnán keresztül történő orosz gázszállításra vonatkozó tranzitmegállapodás ugyanazon a napon lejárt,
Míg Moldova többi része átállt az európai energiaellátásra Románián keresztül, a Dnyeszteren túli terület továbbra is nagy mértékben függ az orosz gáztól.
Szankciós listára helyezte az Egyesült Államok a budapesti Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert. A magyar kormány a távozó amerikai nagykövet és a washingtoni adminisztráció „kisstílű bosszújának” nevezte a Rogán Antallal szembeni lépést.
Kilencvenhat éves korábban elhunyt Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front alapítója.
A BRICS elnökségét 2025-ben betöltő Brazília bejelentette Indonézia csatlakozását teljes jogú tagként a csoporthoz.
Páncéltörő rakétát lőttek ki palesztin fegyveresek izraeli katonákra a Gázai övezetben folytatott harcokban, két katona meghalt – jelentette be az izraeli hadsereg szóvivője kedden.
Ferenc pápa Simona Brambilla olasz nővért nevezte ki egy vatikáni hivatal vezetőjévé, a Megszentelt Élet Intézményeinek és Apostoli Élet Társaságainak Dikasztériuma prefektusává – közölte a Vatikán hétfőn.
Erőteljes földrengés volt kedd reggel a Tibeti Autonóm Terület egyik legszentebb városa, Sigace közelében, a kínai állami média szerint a rengés épületkárokat és halálos áldozatokat követelt.
Legalább öt ember életét követelte az az erőteljes téli vihar, amely az Egyesült Államok egy jelentős részére mért csapást.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.
Az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek az öt hónapja tartó harcok során az oroszországi Kurszk térségében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az amerikai Kongresszus két háza együttes ülésén hitelesítette hétfőn a tavaly november 5-én tartott elnökválasztás eredményét, amivel hivatalosan is megnyílt az út Donald Trump január 20-i elnöki beiktatása előtt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!