Fotó: Rompres
hogy a koszovói események precedenssé váljanak a kisebbségek számára biztosítandó kollektív jogok nemzetközi elismerésének terén. „Románia a nemzeti kisebbségek tagjai számára biztosított egyéni jogokat támogatja” – mutatott rá Cioroianu. Montenegrói kollégája, Milan Rocen elmondta, országa korábban a Belgrád és Pristina megegyezése alapján megvalósuló rendezést támogatta, jelenleg pedig nem sieti el az új balkáni állam elismerését, és a megfelelő pillanatban határoz majd. A döntés meghozatalakor ugyanakkor figyelembe veszik az ország NATO- és európai uniós csatlakozási szándékát is – tette hozzá a mintegy 15 százaléknyi albán népességgel rendelkező balkáni állam külügyminisztere.
Cioroianu Zágrábban a France Presse hírügynökségnek adott interjújában rámutatott: Bukarest híd szerepet kíván betölteni Szerbia és az Európai Unió, illetve a NATO között. „Románia mindkét szervezetnek tagja, így a szervezeteknek is, a tagállamoknak is tolmácsolni tudja Szerbia üzenetét” – hangoztatta. Hozzátette, ugyanakkor a szerb félnek is közvetítheti a két intézmény és a tagállamok észrevételeit. „Nem mi vagyunk Szerbia egyetlen barátja az EU-n belül, és Belgrádnak nincs oka arra, hogy cserben hagyva érezze magát” – szögezte le Cioroianu, megemlítve, hogy Románia és Szerbia között őszinte és hasznos párbeszéd zajlik. Koszovó kapcsán kijelentette: Románia nem általában a függetlenség, hanem az „egyoldalúan” kikiáltott önállóság ellen száll síkra. „A koszovói függetlenséggel szembeni román álláspontot nem szerbbarát és albánellenes megnyilvánulásként kell értelmezni. Elvi kérdésről van szó, a hatályos nemzetközi jogi előírások tiszteletben tartásáról, amelyek az ehhez hasonló helyzetekben az összes érintett fél beleegyezését szükségesnek mondják ki” – magyarázta. Egyben biztosította Szerbiát, hogy az EU-tagállamok közös álláspontot képviselnek Belgrád európai jövőjét illetően.
Miközben Románia továbbra is ellenkezik, tegnap újabb uniós tagállam ismerte el Koszovó múlt vasárnap kikiáltott függetlenségét: a lengyel kormány elismerte Koszovó önállóságát, bár a döntést bejelentő varsói külügyminiszter leszögezte: a kabinet nehéz szívvel tette ezt. Radoslaw Sikorski a kormány nevében reményét fejezte ki, hogy ezzel a lépéssel Lengyelország is lerakott egy építőkövet azon az úton, amelyen Szerbia és a róla levált tartomány haladhat az Európai Unió felé. Hozzáfűzte azonban: Varsó nem szeretné, ha a koszovói függetlenség precedenst teremtene.
A Zeri című pristinai újság közben arról cikkezett, hogy ma megalakul az új ország fölött ellenőrzést gyakorló Nemzetközi Irányító Csoport. A csoport létrehozását az Ahtisaari-terv irányozta elő, s azt is előírta, hogy feladata lesz kinevezni és elszámoltatni a nemzetközi közösség legfőbb helyi képviselőjét. Az Ahtisaari-tervben az szerepelt, hogy a csoport tagja az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Oroszország (az úgynevezett kontaktcsoport államai), valamint külön az Európai Unió, az Európai Bizottság és a NATO képviselője.
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.