Fotó: Mfa.gov.ua
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter megerősítette, hogy október 12-én, csütörtökön látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási törvény lényegét.
2017. október 11., 10:302017. október 11., 10:30
2017. október 11., 10:342017. október 11., 10:34
Klimkin a Twitteren tett bejegyzésében emellett közölte: meglepődéssel fogadta magyar kollégája, Szijjártó Péter kijelentését, miszerint Budapest kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.
Kijelentette, hogy Kárpátalján az európai országok nagyköveteinek alkalmuk nyílik majd „közvetlenül beszélgetni a régió lakosaival”.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt hónap végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki.
A jogszabály ezen része - amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe - kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungváron tett hétfői látogatásakor az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: az ukrán oktatási törvény alapvetően sérti az Ukrajna és az Európai Unió között megkötött társulási megállapodást, ezért jövő hétfőn a külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán Magyarország kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.
A miniszter - aki a kárpátaljai magyar szervezetek és a történelmi egyházak vezetőivel egyeztette véleményét a jogszabályról - kijelentette, hogy a törvény „gyakorlatilag ellehetetleníti Ukrajnában a magyar iskolák működését, 10 éves kor fölött elveszi a már megszerzett jogot az anyanyelven történő tanulásra, miáltal Ukrajna minden létező nemzetközi kötelezettségét megszegi”.
„Ezt nem engedhetjük meg, a magyar kormány a legkeményebben szembe fog menni ezzel az intézkedéssel” - fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!