Ebben a kontextusban került szóba Kárpátalja ügye is.

„A második világháború után Ukrajna a háború előtt Lengyelországhoz tartozó területeken kívül korábban Magyarországhoz és Romániához tartozó területek egy részét is megkapta. Elvették Románia és Magyarország területeinek egy részét és Szovjet-Ukrajnának adták, és azok továbbra is Ukrajna részei maradnak. Így minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, hogy Ukrajna egy mesterséges állam, amelyet Sztálin akarata nyomán alakítottak ki” – mondta Putyin.

Carlson rákérdezett, hogy az orosz elnök szerint Magyarországnak jogában állhat-e visszavenni a Kárpátalját Ukrajnától. Putyin válaszában kifejtette, Sztálin idején sokan állították, hogy számos országban sértették meg az emberi és más jogokat, és „visszakövetelhetnék a területeiket, ám ehhez nincs joguk”.

Carlson konkrétan rákérdezett, hogy Putyin mondta-e valaha Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy megkaphatja Ukrajna egy részét?

Felidézte, hogy az 1980-as években elment Beregszászba, és azt konstatálta, hogy a környéken nem ukrán nyelven volt kiírva a települések neve, hanem oroszul és magyarul. Elmondta, akkor találkozott először magyarokkal a Szovjetunióban.

„Valamilyen falun hajtottam keresztül, és ott férfiak ültek a házaik mellett, fekete háromrészes öltönyt és fekete hengeres kalapot viseltek. Megkérdeztem, hogy ezek valamiféle művészek? Azt mondták nekem, hogy nem, ők nem művészek, hanem magyarok. Rákérdeztem, mit keresnek itt? Hogy érti ezt? Ez az ő földjük. Itt élnek. Ez a szovjet időkben volt, az 1980-as években. Megőrizték a magyar nyelvet és a nemzeti viseletüket. Ők magyarok, és magyarnak érzik magukat” – mondta.

Az interjú elején egyébként Putyin hosszú történelmi leckét tartott Oroszországról, és az ukrán államiságról, visszamenve a 8. századig.

„Minden okunk megvan arra, hogy megerősítsük, Ukrajna mesterséges állam, amelyet Sztálin akaratából alakítottak ki” – állította Putyin.

A Nyugathoz fűződő viszonyáról szólva Putyin elítélte a NATO jelenlétét Oroszország keleti határai mentén.

A 2013-2014-es, Viktor Janukovics akkori elnök bukásához vezető majdani eseményeket államcsínynek nevezte.

Ennek folyományaként kijelentette: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019-es megválasztása a Majdan-tüntetésekből eredő államcsíny eredménye.

Az ukrajnai háború kapcsán megismételte a már két évvel ezelőtt is ismertetett állításokat.

– szögezte le.

Amikor a bebörtönzött amerikai újságíróról, Evan Gershkovichról kérdezték, Putyin kijelentette: Gershkovich kémkedett, hogy a Wall Street Journal riportereként az Egyesült Államok kormányának dolgozott.

„Titkos információk megszerzését kémkedésnek nevezik” – fejtette ki Putyin.

Hosszasan beszélt az invázió kezdetéről is, megismételve azokat a hamis állításokat, hogy Oroszország nem támadta meg Ukrajnát. Putyin szerint Moszkva csak a nemzetbiztonságát fenyegető veszélyekre reagált.

Szerinte Lengyelország ellen csak akkor lépne fel katonailag Oroszország, ha az megtámadná.

„A nyugati világ képzeletbeli orosz fenyegetéssel próbálja riogatni a saját lakosságát, de a gondolkodó emberek, az elemzők, akik figyelemmel követik a reálpolitikát nézik, az okos emberek, tökéletesen megértik, hogy ez egy hamis állítás” – mondta Putyin.

Putyin az amerikai elnökökkel való kapcsolatáról is beszélt, megismételve egy korábban már említett történetet, miszerint 2000-ben – amikor először elnökké választották – a Kremlben találkozott Bill Clinton amerikai elnökkel, akinek felvetette, hogy Oroszország csatlakozhatna-e a NATO-hoz. Clinton először úgy válaszolt, hogy szerinte igen, de később, a tanácsadóival folytatott egyeztetés után azt mondta, hogy akkor ez nem volt lehetséges.

Elmondta azt is, hogy „nagyon jó kapcsolatot” ápolt George W. Bushsal.

– jegyezte meg.

Kifejtette: nem emlékszik, mikor beszélt utoljára Joe Biden elnökkel.

Az Északi Áramlat földgázvezeték felrobbantásával Putyin a CIA-t vádolta meg, az ukrajnai béke lehetősége kapcsán pedig kifejtette: lehetőség lett volna tárgyalások útján békét kötni, de Ukrajna ezt végül elutasította, mert „engedelmeskedett a nyugati országok, európai országok és az Egyesült Államok utasításainak”.

A háború végét abban látja, hogy a Nyugat hagyjon fel a fegyverszállítással Ukrajna számára, ezt követően pedig „néhány héten belül vége lenne”.

Az egyébként február 6-án, a Kremlben készült interjú miatt számos bírálat érte Carlsont, baloldali és liberális körök oroszpárti propagandistának és szélsőjobbodalinak próbálják beállítani.

Az újságíró azzal indokolta az interjú elkészítését, hogy meg akarta szólaltatni a másik felet is, az interjú felvezetőjében pedig kifejtette: függetlenül attól, hogy a néző egyetért-e Putyin narratívájával, ő azt a következtetést vonta le a beszélgetésből, hogy az orosz elnök őszintén hiszi: Oroszországnak történelmi joga van az Ukrajna egyes részei fölötti uralomra.