Brit legfelsőbb bíróság: a skót parlament nem alkothat önállóan törvényt az újabb függetlenségi népszavazásról

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

A brit legfelsőbb bíróság szerdán kihirdetett végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról.

MTI

2022. november 23., 12:372022. november 23., 12:37

2022. november 23., 14:142022. november 23., 14:14

 A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.

A legfőbb brit jogi fórum nyolcezer oldalnyi jogi érvelés áttanulmányozása után egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy az újabb referendum olyan hatásköröket érintene, amelyeket az egyébként igen széleskörű skóciai önrendelkezést megteremtő, 1999-ben kelt törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány felelősségi körében.

E döntési körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben – hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában, amelyet Lord Robert Reed, a jogi testület elnöke olvasott fel.

Dorothy Bain, a skót kormány jogi főtanácsosa a legfelsőbb bírósághoz beterjesztett keresetében azzal érvelt, hogy a skót függetlenségről szóló népszavazás megtartásából még akkor sem következik automatikusan és azonnal a brit unió megszűnése, ha a résztvevők többsége Skócia elszakadására voksol, így a referendum kiírása nem érinti a London hatáskörében meghagyott döntési és rendelkezési területeket.

A legfelsőbb bíróság szerdai végzése szerint azonban a népszavazás és a döntési hatáskörök elosztásáról szóló törvény közötti kapcsolat „korántsem annyira laza” és következmények nélküli, ahogy azt a skóciai kormány jogi főtanácsadója érvelésében leírta, így a brit unióval kapcsolatos, jelenleg érvényes alkotmányos konstrukcióból csak olyan következtetés vonható le, hogy a skót parlament nem alkothat törvényt az újabb függetlenségi népszavazásról London hozzájárulása nélkül.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

A 2014-es referendum szabályait rögzítő Edinburghi Egyezményt - többhavi kormányközi tárgyalássorozat után - Alex Salmond akkori skót kormányfő és David Cameron akkori brit miniszterelnök írta alá 2012 októberében a skóciai fővárosban.Ez az egyezmény teremtette meg a lehetőséget a skóciai parlament számára a népszavazásról szóló törvények megalkotására.

A nyolc évvel ezelőtti referendum eredménye a brit kormány rendszeresen hangoztatott érvelése szerint legalább egy nemzedéknyi időre lezárta a skóciai függetlenség kérdését, ezért London folyamatosan elzárkózik az újabb függetlenségi népszavazás engedélyezésétől.
A népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott - a kilépésre szavazók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött - referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután az EU-népszavazáson a skótok 62 százaléka arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta rendszeresen hangoztatja azt a véleményét, hogy a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.

Sturgeon néhány héttel ezelőtt 2023. október 19-ét jelölte ki az újabb függetlenségi népszavazás időpontjául arra az esetre, ha a legfelsőbb bíróság megállapította volna a skót parlament hatáskörét a szükséges törvények megalkotására. A skót miniszterelnök a brit legfelsőbb bíróság végzésének szerdai kihirdetése után a Twitteren közzétett első reagálásában csalódottságának adott kifejezést.

Nicola Sturgeon úgy fogalmazott: az olyan törvények, amelyek nem teszik lehetővé, hogy Skócia dönthessen saját sorsáról London beleegyezése nélkül, megmutatják, hogy csupán mítosz minden olyan felfogás, amely az Egyesült Királyságot önkéntes partneri viszonyrendszerként állítja be.

A skót miniszterelnök már korábban bejelentette, hogy a legfelsőbb bíróság elutasító döntése esetén a skót kormány a következő, 2024 végén esedékes brit parlamenti választásokat tekinti majd népszavazásnak a skóciai függetlenségről, és ezen a választáson az SNP egyetlen kampánytémája a skót függetlenség lesz.

korábban írtuk

Továbbra is egy év múlva szeretne függetlenségi népszavazást a skót miniszterelnök
Továbbra is egy év múlva szeretne függetlenségi népszavazást a skót miniszterelnök

A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 20., kedd

Washington továbbra is támogatja az egyre több orosz területet elfoglaló Ukrajnát

Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, amelynek csapatai előrenyomulnak az oroszországi Kurszki területen – közölte Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótszóvivője augusztus 19-én újságírókkal.

Washington továbbra is támogatja az egyre több orosz területet elfoglaló Ukrajnát
2024. augusztus 20., kedd

Izrael elfogadja az amerikai tűzszüneti javaslatot, a Hamász nem

Antony Blinken amerikai külügyminiszter izraeli tárgyalásai után bejelentette, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette számára, hogy Izrael elfogadja az amerikai áthidaló javaslatot a gázai tűzszünetre és túszalkura.

Izrael elfogadja az amerikai tűzszüneti javaslatot, a Hamász nem
2024. augusztus 19., hétfő

300 ezer román kisdiák továbbra sem válik olasz állampolgárrá

Nem szerepel a kormányprogramban az állampolgárság megadása a bevándorló gyerekeknek – jelentette ki Tommaso Foti, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt képviselőházi frakcióvezetője a La Stampa című napilapnak adott, hétfőn megjelent interjújában.

300 ezer román kisdiák továbbra sem válik olasz állampolgárrá
2024. augusztus 19., hétfő

Blinken: talán a mostani tűzszüneti tárgyalások jelentik az utolsó esélyt a túszok kiszabadítására

Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jichák Hercog izraeli államelnökkel folytatott hétfői megbeszélésén kijelentette, hogy a jelenlegi tűzszüneti és túszcsere-tárgyalások talán az utolsó esély az elraboltak szabadon engedésére.

Blinken: talán a mostani tűzszüneti tárgyalások jelentik az utolsó esélyt a túszok kiszabadítására
2024. augusztus 19., hétfő

Zelenszkij: a legfőbb cél Kurszkban egy ütközőzóna kialakítása és maximális kár okozása az oroszoknak

Ukrajna katonai behatolásának célja Kurszkban egy „ütközőzóna” létrehozása a moszkvai erők határokon átnyúló támadásainak megakadályozására – erősítette meg vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij: a legfőbb cél Kurszkban egy ütközőzóna kialakítása és maximális kár okozása az oroszoknak
2024. augusztus 19., hétfő

A palesztin terroristák szerint Izrael akadályozza a tűzszüneti megállapodást

A Hamász palesztin terrorszervezet vasárnap azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy „akadályozza” a gázai tűzszünetről szóló megállapodást a dohai tárgyalások legutóbbi fordulója után.

A palesztin terroristák szerint Izrael akadályozza a tűzszüneti megállapodást
2024. augusztus 18., vasárnap

Moszkva: dehogyis tárgyalunk Ukrajnával az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról

Oroszország vasárnap tagadta azt a lapjelentést, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán támadás következtében közvetett tárgyalást folytatna Kijevvel az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról.

Moszkva: dehogyis tárgyalunk Ukrajnával az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról
2024. augusztus 18., vasárnap

Kelet-európai nő lehet Mircea Geoană utódja a NATO második legfontosabb posztján

Mark Rutte volt holland miniszterelnök, a NATO megválasztott új vezetője máris keresi a román főtitkár-helyettes, Mircea Geoană utódját, miután az várhatóan lemond, hogy elinduljon a romániai elnökválasztáson.

Kelet-európai nő lehet Mircea Geoană utódja a NATO második legfontosabb posztján
2024. augusztus 18., vasárnap

Ballisztikus rakétákkal támadták az oroszok Kijevet, de az ukránok sem maradtak adósok

Oroszország augusztusban már harmadik alkalommal lőtte ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása.

Ballisztikus rakétákkal támadták az oroszok Kijevet, de az ukránok sem maradtak adósok
2024. augusztus 18., vasárnap

Romlik a nukleáris biztonsági helyzet az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben a NAÜ szerint

Az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben „romlik” a nukleáris biztonsági helyzet, miután jelentések szerint egy drón csapódott be az útra a létesítmény közelében – jelentette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombaton.

Romlik a nukleáris biztonsági helyzet az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben a NAÜ szerint