Brit külügyminiszter: a nyugati adófizetők pénze helyett a zárolt orosz vagyonból kell Ukrajna újjáépítését finanszírozni

David Cameron brit külügyminiszter szerint indokolt lenne a zárolt orosz pénzek egy részének felhasználása az ukrán újjáépítés költségeinek finanszírozásához.

Hírösszefoglaló

2024. január 19., 09:062024. január 19., 09:06

Cameron, aki a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott csütörtökön a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának, úgy fogalmazott:

erkölcsileg, politikailag, jogilag és gazdaságilag is indokolható lenne azokból az orosz vagyoneszközökből fizetni Ukrajna újjáépítését, amelyeket az Ukrajna elleni orosz invázió után hozott nemzetközi szankciók keretében foglaltak le.

A brit külügyi tárca vezetője szerint a részleteken még dolgozni kell, egy nap Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajna elleni illegális inváziójáért, és a zárolt orosz vagyoneszközök egy részét előlegként lehetne felhasználni erre a célra.

Cameron kijelentette: a nyugati adófizetők pénzével is takarékoskodni lehetne, ha sikerülne konszenzusra jutni arról, hogy

a befagyasztott orosz vagyonok egy részét felhasználják az ukrán nép javára.

Ezt a lehetőséget a brit kormány már korábban is felvetette. Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette:

felkérte a brit jegybankot annak megvizsgálására, hogy a zárolt orosz szuverén vagyoneszközökből lehetne-e segítséget nyújtani Ukrajna háborús erőfeszítéseihez.

Ugyanerről a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénzügyminiszterei közösen is tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Marokkóban tartott éves őszi közgyűlésén.

A brit kormány által tavaly kezdeményezett törvény alapján

Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.

A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra.

Eközben

bekérették Pierre Lévy moszkvai francia nagykövetet az orosz külügyminisztériumba a francia fegyveresek ügyében, akikre Harkivban mért csapást az orosz hadsereg

– közölte csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.

„Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fegyveres erők megsemmisítették külföldi harcosok egy ideiglenes telepítési pontját Harkivban, a francia nagykövetet behívták a külügyminisztériumba” – mondta Zaharova.

A orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy január 16-án az orosz hadsereg csapása Harkivban lerombolt egy épületet, amelyben külföldi, főként francia zsoldosok állomásoztak. A tájékoztatás több mint 60 „zsoldos” életét vesztette, további több mint húszat pedig kórházba szállítottak.

A moszkvai katonai tárca csütörtökön külföldi „zsoldosok” két újabb ideiglenes telephelyére mért csapásól tett bejelentést.

A francia külügyminisztérium csütörtökön cáfolta, hogy lennének francia zsoldosok Ukrajna területén.

„Franciaország a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett katonai eszközökkel és katonák kiképzésével segíti Ukrajnát szuverenitása, függetlensége és területi integritása védelmében vívott harcában. Franciaországnak nincsenek zsoldosai sem Ukrajnában, sem máshol, ellentétben bizonyos más országokkal” – idézte a párizsi minisztérium közleményét az i24news.tv/fr francia hírportál.

Az Egyesült Államok szankcióval sújtott orosz kőolajat szállító hajózási vállalkozást

Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott csütörtökön egy Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett hajózási vállalkozást az orosz olajra kivetett nemzetközi ársapka megsértése miatt.
Az amerikai pénzügyminisztérium (Department of Treasury) bejelentése szerint a Hennesea Holding Ltd. nevű szállítási vállalkozás érdekkörébe 18 tanker tartozik, többi között az a HS Atlantica nevű kőolajszállító is, amely a hordónkénti 60 dollárt meghaladó áron értékesített orosz eredetű kőolaj szállításában vett részt.
A HS Atlantica közvetlen tulajdonosa tavaly decemberben már amerikai szankció hatálya alá került.
Az amerikai kormányzat által csütörtökön bejelentett gazdasági büntetőintézkedés az első volt 2024-ben, amit az ársapkával összefüggésben hoztak. 2023. decemberében az amerikai kormányzat pontosította és kiszélesítette a szankciók lehetőségét.
Az orosz származású kőolajra, országok egy csoportja, köztük az Egyesült Államok vezetett be úgynevezett ársapkát 2022-ben, ami előírja, hogy az orosz energiahordozó hordójáért nem lehet többet kifizetni 60 dollárnál. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy korlátozzák Oroszország bevételeit az ukrajnai háború közepette.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 31., hétfő

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Marine Le Pent, akit öt évre közhivatal viselésétől is eltiltottak

Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.

Letöltendő börtönbüntetésre ítélték Marine Le Pent, akit öt évre közhivatal viselésétől is eltiltottak
2025. március 31., hétfő

Várandós nőt és egy kislányt is élve találtak meg a romok alatt négy nappal a pusztító földrengés után

Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.

Várandós nőt és egy kislányt is élve találtak meg a romok alatt négy nappal a pusztító földrengés után
2025. március 31., hétfő

Megtorlással fenyegeti Amerikát a legfőbb iráni vallási vezető

Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.

Megtorlással fenyegeti Amerikát a legfőbb iráni vallási vezető
2025. március 31., hétfő

Trump szerint Zelenszkij ki akar hátrálni az ásványi anyagokról szóló megállapodásból

Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.

Trump szerint Zelenszkij ki akar hátrálni az ásványi anyagokról szóló megállapodásból
2025. március 31., hétfő

Netanjahu: folytatjuk a katonai nyomásgyakorlást a Hamászra

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.

Netanjahu: folytatjuk a katonai nyomásgyakorlást a Hamászra
2025. március 31., hétfő

Grönland csakis a grönlandiaké – üzente a miniszterelnök Trumpnak

Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.

Grönland csakis a grönlandiaké – üzente a miniszterelnök Trumpnak
2025. március 30., vasárnap

Trump haragszik Putyinra, és biztosra vette Grönland megszerzését

Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.

Trump haragszik Putyinra, és biztosra vette Grönland megszerzését
2025. március 30., vasárnap

Keresztény női tagja is van az új szír kormánynak

Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.

Keresztény női tagja is van az új szír kormánynak
2025. március 30., vasárnap

Felrobbantották Vlagyimir Putyin limuzinját Moszkvában

Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.

Felrobbantották Vlagyimir Putyin limuzinját Moszkvában
2025. március 29., szombat

Százezrek tüntettek Isztambulban az ellenzéki polgármester szabadon bocsátásáért

Ismét százezrek gyűltek össze Isztambulban, hogy tiltakozzanak Ekrem Imamoglu polgármesternek a hivatalából való felfüggesztése és letartóztatása miatt, valamint hogy követeljék a városvezető szabadon bocsátását.

Százezrek tüntettek Isztambulban az ellenzéki polgármester szabadon bocsátásáért