David Cameron brit külügyminiszter szerint indokolt lenne a zárolt orosz pénzek egy részének felhasználása az ukrán újjáépítés költségeinek finanszírozásához.
2024. január 19., 09:062024. január 19., 09:06
Cameron, aki a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott csütörtökön a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának, úgy fogalmazott:
A brit külügyi tárca vezetője szerint a részleteken még dolgozni kell, egy nap Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajna elleni illegális inváziójáért, és a zárolt orosz vagyoneszközök egy részét előlegként lehetne felhasználni erre a célra.
Cameron kijelentette: a nyugati adófizetők pénzével is takarékoskodni lehetne, ha sikerülne konszenzusra jutni arról, hogy
Ezt a lehetőséget a brit kormány már korábban is felvetette. Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette:
Ugyanerről a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénzügyminiszterei közösen is tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Marokkóban tartott éves őszi közgyűlésén.
A brit kormány által tavaly kezdeményezett törvény alapján
A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra.
Eközben
– közölte csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
„Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fegyveres erők megsemmisítették külföldi harcosok egy ideiglenes telepítési pontját Harkivban, a francia nagykövetet behívták a külügyminisztériumba” – mondta Zaharova.
A orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy január 16-án az orosz hadsereg csapása Harkivban lerombolt egy épületet, amelyben külföldi, főként francia zsoldosok állomásoztak. A tájékoztatás több mint 60 „zsoldos” életét vesztette, további több mint húszat pedig kórházba szállítottak.
A moszkvai katonai tárca csütörtökön külföldi „zsoldosok” két újabb ideiglenes telephelyére mért csapásól tett bejelentést.
„Franciaország a nemzetközi jog maradéktalan betartása mellett katonai eszközökkel és katonák kiképzésével segíti Ukrajnát szuverenitása, függetlensége és területi integritása védelmében vívott harcában. Franciaországnak nincsenek zsoldosai sem Ukrajnában, sem máshol, ellentétben bizonyos más országokkal” – idézte a párizsi minisztérium közleményét az i24news.tv/fr francia hírportál.
Az Egyesült Államok szankcióval sújtott orosz kőolajat szállító hajózási vállalkozást
Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott csütörtökön egy Egyesült Arab Emirátusokban bejegyzett hajózási vállalkozást az orosz olajra kivetett nemzetközi ársapka megsértése miatt.
Az amerikai pénzügyminisztérium (Department of Treasury) bejelentése szerint a Hennesea Holding Ltd. nevű szállítási vállalkozás érdekkörébe 18 tanker tartozik, többi között az a HS Atlantica nevű kőolajszállító is, amely a hordónkénti 60 dollárt meghaladó áron értékesített orosz eredetű kőolaj szállításában vett részt.
A HS Atlantica közvetlen tulajdonosa tavaly decemberben már amerikai szankció hatálya alá került.
Az amerikai kormányzat által csütörtökön bejelentett gazdasági büntetőintézkedés az első volt 2024-ben, amit az ársapkával összefüggésben hoztak. 2023. decemberében az amerikai kormányzat pontosította és kiszélesítette a szankciók lehetőségét.
Az orosz származású kőolajra, országok egy csoportja, köztük az Egyesült Államok vezetett be úgynevezett ársapkát 2022-ben, ami előírja, hogy az orosz energiahordozó hordójáért nem lehet többet kifizetni 60 dollárnál. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy korlátozzák Oroszország bevételeit az ukrajnai háború közepette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!