Borrell: az ukrán győzelmi tervet és a béketervet össze kell kapcsolni

Ukrajna

Volodimir Zelenszkij és Josep Borrell / Archív felvétel

Fotó: X/Volodimir Zelenszkij

Az Ukrajna elnöke által bemutatott „győzelmi tervet” és a béketervet össze kell kapcsolni, a háború megnyeréséhez és a békéhez e két dolognak együtt kell működnie – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Brüsszelben.

MTI

2024. október 17., 15:382024. október 17., 15:38

Borrell, az uniós tagállamok vezetőinek tanácskozására érkezve – ahol kiemelt téma lesz Ukrajna, a migráció és a közel-keleti helyzet – hangsúlyozta:

Idézet
Oroszország egzisztenciális fenyegetés Európa számára, ezért folytatni kell Ukrajna támogatását.

Reményét fejezte ki, hogy még a hivatali idejének lejárta előtt a tagállamok megállapodásra jutnak a G7-csúcson jóváhagyott 50 milliárd dolláros, a külföldön zárolt orosz pénzeszközök kamataiból fizetett hitel folyósításához Ukrajnának. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a humanitárius katasztrófára hívta fel a figyelmet.

„Az Egyesült Államok felszólította Izraelt, hogy javítsa a gázai humanitárius hozzáférést, de adott egy hónap haladékot, ami egy hónap késedelmet jelent, míg a jelenlegi ütemben megölt emberek száma túl sok” – fogalmazott.

korábban írtuk

Zelenszkij bemutatja Ukrajna győzelmi tervét az EU-csúcson
Zelenszkij bemutatja Ukrajna győzelmi tervét az EU-csúcson

A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét.

Olaf Scholz német kancellár érkezésekor elmondta:

a Németország által bevezetett fokozott határellenőrzés, az illegális migráció jelentős csökkenéséhez és a korábbinál jobb visszaküldési arányhoz vezetett.

Hangsúlyozta, hogy a közös európai menekültügyi rendszerről szóló megállapodás végrehajtását fel kell gyorsítani. Mint mondta, tavaly több mint 300 ezer illegális bevándorló érkezett Németországba, „ami túl sok”, ezért olyan rendszert kell kiépíteni, amely lehetővé teszi a német gazdaság jövőbeli életképességét azáltal, hogy megkönnyíti a szakképzett munkavállalók és a munkaerő bevándorlását.

„Törvényeinkkel ezt lehetővé tettük. Védelmet kell nyújtanunk azoknak, akiknek szükségük van rá, és ezt mindig meg is fogjuk tenni. De hazánkba nem mindenki jöhet” – hívta fel a figyelmet.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU nyitott lenne arra, hogy az EU-n kívül hozzanak létre menekültközpontokat, Scholz azon a véleményen volt, hogy ez a koncepció nem jelent megoldást.

Ha csak a számokat nézzük, ez a javaslat nem igazán jelent megoldást egy olyan nagy ország számára, mint Németország. A tavaly hazánkba szabálytalanul érkező 300 ezer menedékkérőhöz képest ezek a központok az csak alacsony arányban tudnák visszafogni a menedékkérők számát – mondta.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kijelentette: Németország továbbra is fegyverekkel segíti Izrael önvédelmét, de Izraelnek be kell tartania a nemzetközi jogot, és a kétállami megoldást kell végső céljának tekintenie, és a humanitárius segélyeknek el kell jutniuk a gázai övezetben élő rászorulókhoz.

korábban írtuk

Moszkva szerint Zelenszkij „győzelmi terve” Oroszországgal való háborúba taszítja a NATO-t
Moszkva szerint Zelenszkij „győzelmi terve” Oroszországgal való háborúba taszítja a NATO-t

„Győzelmi tervével” Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal való közvetlen konfliktus felé taszigálja a NATO-t – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai tájékoztatóján.

Gitanas Nauseda litván elnök érkezésekor kijelentette, hogy a jelen pillanat nem a legideálisabb az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások megkezdésére, mert Moszkva úgy érzi, hogy ő az erősebb fél.

„Ha támogatnánk Ukrajnát, és sikeresebb lenne a frontvonalon, akkor talán az orosz elnök kénytelen lenne tárgyalóasztalhoz ülni. Jelenleg azonban azt hiszi, hogy ő van fölényben és sarokba szorította Ukrajnát” – hangsúlyozta.

A migrációval kapcsolatban elmondta: innovatív intézkedésekre van szükség, menekültügyi központokat a harmadik országokban kell létrehozni, és véleménye szerint együtt kell működni a származási és tranzitországokkal.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök érkezésekor hangsúlyozta: „az új uniós migrációs és menekültügyi paktum nem foglalkozik a visszaküldés kérdésével, így nem vagyunk hatékonyak azokkal szemben, akik nem jogosultak az európai védelmi státuszra.”

„Görögország az EU külső határainak egyik frontországaként már eddig is kemény, de igazságos migrációs politikát folytatott” – mondta és megelégedését fejezte ki, hogy az uniós vezetők most már kezdik felismerni a határok védelmének fontosságát.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy már más uniós országok – például Olaszország és Hollandia – is hasonlóan állnak a migrációhoz, mint Dánia.

„Senki sem gondolja, hogy az emberek szórakozásból menekülnek, de nem hozhatunk továbbra is ennyi embert Európába. Nagyon örülök, hogy most már több uniós tagország is belátja, hogy ez a folyamat nem mehet így tovább” – mondta.

Petteri Orpo finn miniszterelnök szerint elengedhetetlen, hogy az Európai Tanács megerősítse Ukrajnának nyújtott támogatását egy olyan pillanatban, amikor az Európai Bizottság ügyvivő üzemmódban van, az Egyesült Államokat pedig az elnökválasztás köti le.

Idézet
Erős, egységes jelzést kell adnunk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, amennyire és ameddig szükséges”

– hangsúlyozta.

A migrációval kapcsolatban Orpo elmondta, „megérti”, hogy a lengyel kormány ideiglenesen felfüggesztené a menedékjog Minszk és Moszkva hibrid fenyegetései miatt. „Európai szintű jogszabályokra és nagyon hatékony visszaküldési politikára van szükségünk. Továbbá meg kell erősítenünk a határaink biztonságát például határkerítések létrehozásával” – mondta.

korábban írtuk

Győzelmi és béketervek: egymással versengő elképzelések révén vetnének véget az ukrajnai konfliktusnak
Győzelmi és béketervek: egymással versengő elképzelések révén vetnének véget az ukrajnai konfliktusnak

New Yorkban és Washingtonban lobbizik a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Győzelmi tervéhez” szeretné megszerezni Joe Biden amerikai elnök és a nyugati elit támogatását. A terv azonban kivitelezhetetlen elemeket is tartalmaz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. december 20., péntek

Belehajtott egy autó a tömegbe a karácsonyi vásáron Magdeburgban

Személygépkocsi hajtott a tömegbe a karácsonyi vásáron Magdeburgban, az incidensnek meg nem erősített információk szerint halálos áldozata is van.

Belehajtott egy autó a tömegbe a karácsonyi vásáron Magdeburgban
2024. december 20., péntek

Halálra késeltek egy hétéves kislányt, több diákot megsebesítettek egy zágrábi iskolában

Halálos késelés történt péntek délelőtt egy zágrábi általános iskolában, egy gyermek meghalt, öten megsebesültek – közölte Irena Hrstic egészségügyi miniszter.

Halálra késeltek egy hétéves kislányt, több diákot megsebesítettek egy zágrábi iskolában
2024. december 20., péntek

Diplomáciai konfliktushoz vezetett, hogy Budapest menedéket ad egy, a Tusk-kormány megtorlása elől menekülő ellenzéki politikusnak

Bekéretik Magyarország varsói nagykövetét a Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek Magyarországon nyújtott menedékjog miatt – közölte pénteken a lengyel külügyminisztérium.

Diplomáciai konfliktushoz vezetett, hogy Budapest menedéket ad egy, a Tusk-kormány megtorlása elől menekülő ellenzéki politikusnak
2024. december 20., péntek

Rakétákkal lőtték az oroszok Kijevet

Orosz rakétatámadás érte péntekre virradóra Kijevet, a csapásokban legalább egy ember meghalt, kettő megsebesült, több épület megrongálódott – közölték helyi tisztviselők.

Rakétákkal lőtték az oroszok Kijevet
Rakétákkal lőtték az oroszok Kijevet
2024. december 20., péntek

Rakétákkal lőtték az oroszok Kijevet

2024. december 20., péntek

Az orosz hibrid támadások fokozódására hívta fel a figyelmet Klaus Iohannis

Az orosz hibrid támadások fokozódására hívta fel a figyelmet Klaus Iohannis román államfő az Európai Tanács csütörtöki brüsszeli ülésén.

Az orosz hibrid támadások fokozódására hívta fel a figyelmet Klaus Iohannis
2024. december 20., péntek

Washington beismerte: mintegy kétezer amerikai katona állomásozik Szíriában

A Pentagon bejelentette, hogy az Egyesült Államok jelenleg „körülbelül 2000” amerikai katonát állomásoztat Szíriában, ami több mint kétszerese a korábban közölt 900 fős létszámnak – közölte a védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Washington beismerte: mintegy kétezer amerikai katona állomásozik Szíriában
2024. december 20., péntek

Orbán Viktor: nincs konszenzus az ukrajnai háborút illetően – Von der Leyen: a magyar EU-elnökség sok eredményt hozott

Az ukrajnai háborút illetően az Európai Unión belül nincs konszenzus, ezért mindent, amit a háború ügyében lehetett, azt na kétoldalú diplomácia keretén belül kellett megtenni – jelentette ki Orbán Viktor az EU-csúcsot követő sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor: nincs konszenzus az ukrajnai háborút illetően – Von der Leyen: a magyar EU-elnökség sok eredményt hozott
2024. december 20., péntek

Zelenszkij: Orbánnak nincs felhatalmazása béketárgyalásokra, Ukrajna nem fogad el befagyasztott konfliktust

A magyar miniszterelnöknek nincs személyes felhatalmazása béketárgyalások szervezésére, és Vlagyimir Putyinhoz fűződő kapcsolata egy kicsit túl szoros ahhoz, hogy az orosz elnököt valóban a helyére tegye – jelentette ki az ukrán elnök.

Zelenszkij: Orbánnak nincs felhatalmazása béketárgyalásokra, Ukrajna nem fogad el befagyasztott konfliktust
2024. december 19., csütörtök

Putyin nem tárgyal Zelenszkijjel, amíg újra nem választják

Oroszország tárgyalni fog Volodimir Zelenszkijjel, ha választáson erősítik meg a legitimitását – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.

Putyin nem tárgyal Zelenszkijjel, amíg újra nem választják
2024. december 19., csütörtök

Donald Trumpot választotta az év emberévé a Financial Times

Donald Trump volt és újból megválasztott amerikai elnököt választotta az év emberévé a Financial Times.

Donald Trumpot választotta az év emberévé a Financial Times