Fotó: Gazprom/Facebook
A Nyugat még mindig naponta százmilliókat fizet Oroszországnak az energiahordozó-szállításokért, és Vlagyimir Putyin orosz elnök ebből finanszírozza az ukrajnai háborút – mondta vasárnap megjelent nyilatkozatában Boris Johnson brit miniszterelnök.
2022. március 20., 15:422022. március 20., 15:42
2022. március 20., 15:432022. március 20., 15:43
Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban kijelentette azt is, hogy nagy-britanniai menedéket ajánlott fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. A brit kormányfő szerint az ukrajnai háború a fogyasztók és az autósok számára is rettenetes következményekkel járhat, de a briteknek el kell fogadniuk „a Putyinnal szembeni kiállásból” eredő magasabb költségeket. Hangsúlyozta:
Johnson szerint fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztését, és beruházásokat kell kezdeni az atomerőművek számának növelésére is. A brit miniszterelnök kijelentette: amikor Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet, a Nyugat „borzasztó hibát követett el”, mivel lehetővé tette, hogy Putyin „ráerőltesse szénhidrogén-készleteit” az európai fogyasztókra, és az orosz elnök ebből finanszírozta azt a háborús gépezetet, amelyet most Ukrajnában bevet.
A brit kormányfő kijelentette: megdöbbentette, hogy Vlagyimir Putyin nem látta előre az ukrajnai ellenállás várható mértékét. Az orosz elnök alapvető hibát követett el az invázió elrendelésével, „nagyon durván rálépett a gereblyére” – fogalmazott Johnson a vasárnapi lapinterjúban. Hozzátette: a jelek szerint Putyint már nem is foglalkoztatja az a gondolat, hogy Ukrajna csatlakozik-e a NATO-hoz.
Johnson elmondta: még az invázió előtt személyesen fejtette ki Putyinnak, hogy Ukrajna „nem lesz egyhamar” a NATO tagja, de az orosz elnök nem is igazán foglalkozott ezzel a gondolattal, Putyint valójában „birodalmi ambíciók vezérlik”. A brit kormányfő kijelentette: bízik abban, hogy Kijevet soha nem sikerül bevenniük az orosz fegyveres erőknek. Hozzátette ugyanakkor, hogy
Kinzsal típusú hiperszonikus rakéták bevetéséről és külföldi zsoldosok likvidálásáról számolt be vasárnapi hadijelentésében Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Johnson mindeközben maga is hazai és külföldi bírálatok kereszttüzébe került, miután a kormányzó brit Konzervatív Párt Blackpoolban zajló tavaszi kongresszusán párhuzamot vont a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállás között.
A brit miniszterelnök a pártrendezvényen felszólalva úgy fogalmazott, hogy „a britek, akárcsak az ukránok, ösztönösen a szabadságot választják”, és ennek egyik „közelmúltbeli példája volt” a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazás, amelyen a kilépésre voksolók került szűk többségbe.
Donald Tusk, az EU-tagországok vezetői alkotta Európai Tanács volt elnöke, a legnagyobb európai parlamenti frakció, az Európai Néppárt jelenlegi vezetője személyesen Johnsonnak címzett vasárnapi Twitter-bejegyzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a brit kormányfő kijelentése sérti az ukránokat, a briteket és a józan észt egyaránt.
Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.
Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő váratlanul leváltotta kedd este Joáv Gallant védelmi minisztert arra hivatkozva, hogy már nem bízik benne a folyamatban lévő izraeli hadműveletek kezelését illetően.
Amerika választott, eldől, hogy Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek hívják az Egyesült Államok következő elnökét. Zajlik a szavazatszámlálás, cikkünk folyamatosan frissül.
A kurszki atomerőmű elfoglalásában a tervek szerint az ukrán hadsereg 20 ezer katonájának kellett volna részt vennie – jelentette ki Igor Kirillov altábornagy.
Egy második román állampolgárt is azonosítottak a spanyolországi áradások halálos áldozatai között – tájékoztatott kedden a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Döntetlen született az Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás