„Nagyon sötét jelzés”: hevesen reagált a Nyugat Moszkva lépésére

„Nagyon sötét jelzés”: hevesen reagált a Nyugat Moszkva lépésére

Fotó: Facebook/The White House

Joe Biden amerikai elnök rendeletben tiltja meg, hogy bármely amerikai állampolgár új kereskedelmi tevékenységet kezdeményezzen, vagy befektessen a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elismert délkelet-ukrajnai szakadár régiókban.

MTI

2022. február 22., 00:102022. február 22., 00:10

2022. február 22., 00:192022. február 22., 00:19

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője közleményében azt írta: a rendelet „felhatalmazást ad arra is, hogy szankciókat vezessenek be bármely olyan személlyel szemben, aki úgy dönt, hogy Ukrajna e területein tevékenykedik”. Az Egyesült Államok számított erre a lépésre Oroszország részéről és „kész azonnal reagálni” – tette hozzá a szóvivő.

Psaki felhívta a figyelmet, hogy a mostani szankciók elkülönülnek azoktól „a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől”, amelyeket Amerika a szövetségesekkel és partnereivel egyeztetve arra az esetre készített elő, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.

A szóvivő hozzátette, hogy továbbra is folyamatosan konzultálnak a szövetségeseikkel és partnereikkel a következő lépésekről és az ukrán határ mentén zajló eszkalációról. A közlemény szerint a Biden vezette kabinet hamarosan további intézkedéseket is bejelent, amiért „Oroszország kirívóan megsértette nemzetközi kötelezettségvállalásait”. A Fehér Ház azt is közölte, hogy Biden telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel, valamint Olaf Scholz német kancellárral. Az amerikai elnök Vlagyimir Putyin bejelentése után szintén telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is.

A „Donyecki Népköztársaság” és a „Luhanszki Népköztársaság” elismerése aláássa Ukrajna önállóságát és területi egységét, erodálja a kelet-ukrajnai konfliktus megoldására irányuló erőfeszítéseket, és megsérti a minszki megállapodásokat, amelyeknek Oroszország is részes fele; Donyeck és Luhanszk Ukrajna része – jelentette ki Jens Stoltenberg a NATO főtitkára hétfői közleményében. „Elítélem Oroszország azon döntését, hogy elismeri az önjelölt »Donyecki Népköztársaság» és »Luhanszki Népköztársaság» függetlenségét” – fogalmazott Stoltenberg. Emlékeztetett: 2015-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa – amelynek tagja Oroszország is – megerősítette, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Ukrajna önállóságát, függetlenségét és területi egységét.

Kijelentette: Moszkva továbbra is szítja a kelet-ukrajnai konfliktust azzal, hogy pénzügyi és katonai támogatást nyújt a szakadároknak. Megpróbál ürügyet teremteni arra is, hogy ismét megtámadja Ukrajnát.

A főtitkár hangsúlyozta: a NATO támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását a nemzetközileg elismert határain belül. „A szövetségesek a lehető leghatározottabban sürgetik Oroszországot, hogy válassza a diplomácia útjait, és haladéktalanul hagyjon fel a csapatösszevonással Ukrajna területén és környékén, továbbá vonja ki haderejét Ukrajnából a nemzetközi kötelezettségvállalásainak megfelelően” – tette hozzá Stoltenberg.

Oroszország megsérti a nemzetközi jogot a donyecki és luhanszki szakadár területek elismerésével– jelentette ki hétfőn Boris Johnson. A brit miniszterelnök – akit a koronavírus-járvány kezelésének új stratégiáját vázoló sajtótájékoztatója közben ért Putyin bejelentésének híre – a sajtóértekezlet témájától eltérve közölte: a két szakadár térség orosz elismerése a nemzetközi jog megsértése mellett Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának „égbekiáltó megsértését is jelenti”.

Boris Johnson szerint Putyin lépése a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodások, az egész minszki folyamat semmissé tételével ér fel, és „nagyon rossz előjel, nagyon sötét jelzés”.

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitteren közzétett hétfő esti nyilatkozatában szintén annak a véleményének adott hangot, hogy a szakadár ukrán térségek elismerésével Oroszország felháborító módon figyelmen kívül hagyja a minszki megállapodásokból eredő saját kötelezettségeit is. Truss szerint az orosz elnök lépése újabb támadás Ukrajna szuverenitása és területi integritása ellen, egyben az ENSZ alapokmányának megsértését és a minszki folyamat végét jelenti. A brit külügyminiszter szerint mindez azt is jelzi, hogy Oroszország a párbeszéd helyett a konfrontációt választotta. Liz Truss közölte: nem maradhat büntetlenül, hogy Oroszország megsérti saját nemzetközi kötelezettségeit, és a brit kormány válaszul már kedden újabb szankciókat jelent be Moszkvával szemben.

korábban írtuk

Putyin új frontot nyit Ukrajna államiságának megkérdőjelezésével, a szakadár területek elismerésével
Putyin új frontot nyit Ukrajna államiságának megkérdőjelezésével, a szakadár területek elismerésével

Vlagyimir Putyin elismeri a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét. Az orosz elnök hétfő este megkérdőjelezte Ukrajna államiságát, és „ősi orosz földnek” nevezte a Donyec-menti térségeket.

Emmanuel Macron francia államfő elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismeréséről és „célzott európai szankciókat” szorgalmazott Moszkvával szemben. A párizsi elnöki hivatal közleménye szerint a francia elnök az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását is kérte, amiért Oroszország „egyoldalúan megsértette a nemzetközi kötelezettségvállalásait és Ukrajna szuverenitását”. Az Elysée-palota azt közölte, hogy Emmanuel Macron az este folyamán egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral, miután összehívta a nemzeti biztonsági és védelmi tanács ülését.

Párizs szerint az ukrajnai válság „új dimenzióba” lépett azzal, hogy Vlagyimir Putyin elismerte az ukrajnai szakadár területeket. Az Elysée-palota korábban azt is jelezte: amikor kiderült, hogy Moszkva elismerni készül az ukrajnai szakadár területeket, a köztársasági elnök ismét egyeztetett telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint két alkalommal Olaf Scholz német kancellárral és az uniós vezetők közül Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula Von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével.

Magyarország részese a közös uniós álláspontnak

Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este egyeztetett Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, és egyértelművé tette, hogy Magyarország részese a közös uniós álláspontnak. Az egyeztetések folyamatosak – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 15., hétfő

Romániában állomásozó vadászgépek is részt vettek az Izrael elleni iráni támadás visszaverésében

Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.

Romániában állomásozó vadászgépek is részt vettek az Izrael elleni iráni támadás visszaverésében
2024. április 15., hétfő

Kezd visszatérni Izraelben az élet a normális kerékvágásba az iráni támadás után

Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.

Kezd visszatérni Izraelben az élet a normális kerékvágásba az iráni támadás után
2024. április 15., hétfő

Elemzők: Irán segített létrehozni az USA–arab–izraeli koalíciót – Az eszkaláció súlyos, döntő lesz a válaszcsapás mértéke

Elemzők szerint Irán Izrael elleni támadása a konfliktus eszkalálódásához vezethet, de sok múlik azon, hogyan reagál a zsidó állam, illetve a nemzetközi szereplők.

Elemzők: Irán segített létrehozni az USA–arab–izraeli koalíciót – Az eszkaláció súlyos, döntő lesz a válaszcsapás mértéke
2024. április 15., hétfő

Szimbolikus sikert akarnak elérni az oroszok május kilencedikéig

Az ukrán hadsereg parancsnoka szerint az orosz erők a szimbolikus jelentőséggel bíró május 9-ig el akarják foglalni Csasziv Jar városát – közölte vasárnap Olekszandr Szirszkij az ukrán hadsereg parancsnoka Telegram-oldalán.

Szimbolikus sikert akarnak elérni az oroszok május kilencedikéig
2024. április 15., hétfő

Izrael készül az Irán elleni válaszcsapásra, de nem akar háborút

Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.

Izrael készül az Irán elleni válaszcsapásra, de nem akar háborút
2024. április 14., vasárnap

Több izraeli koalíciós pártvezető kemény megtorlást kér Iránra

Az iráni támadásra adandó izraeli válaszról tárgyal az izraeli hadikabinet vasárnap délután – jelentette a miniszterelnöki hivatal. Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter súlyos válaszlépéseket követelt az iráni légitámadásra.

Több izraeli koalíciós pártvezető kemény megtorlást kér Iránra
2024. április 14., vasárnap

Európa a közel-keleti konfliktus eszkalációjától tart, egymást érik a politikusok állásfoglalásai

Hatalmas nemzetközi reakciót váltott ki a szombat éjszakai, iráni légitámadás Izrael ellen. A megszólaló politikusok kivétel nélkül a konfliktus eszkalációjától tartanak, és megfontolt lépésekre kérik a konfliktusban álló feleket.

Európa a közel-keleti konfliktus eszkalációjától tart, egymást érik a politikusok állásfoglalásai
2024. április 14., vasárnap

Újabb, civil áldozatokat követelő csapást mértek az orosz erők Harkiv megyére az ukrán források szerint

Az orosz erők csapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Veszele Lipecka falura szombat este, egy családi ház romba dőlt, a romok alól két holttestet emeltek ki – közölte a Harkiv megyei kormányzói hivatal vasárnap a Telegramon.

Újabb, civil áldozatokat követelő csapást mértek az orosz erők Harkiv megyére az ukrán források szerint
2024. április 14., vasárnap

A nyugati világ háborús forgatókönyvekre készül a SRI volt igazgatója szerint

Eduard Hellvig, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt vezetője szerint a Nyugat a legrosszabb forgatókönyvekre készül, miután a diplomáciai lehetőségek kimerültek.

A nyugati világ háborús forgatókönyvekre készül a SRI volt igazgatója szerint
2024. április 14., vasárnap

Izrael megnyitotta légterét az iráni légitámadás után

Izrael vasárnap reggel megnyitotta légterét az éjszakai, sikeresen kivédett légitámadás után – jelentette a reptéri hatóság. A magyar és a román hivatalosságok is szolidaritásukat fejezték ki Izrael mellett.

Izrael megnyitotta légterét az iráni légitámadás után