Macron sikere. A hivatalban levő elnök táborába tartozó Yael Braun-Pivet maradhat a francia törvényhozás élén
Fotó: Facebook/Yael Braun-Pivet
A francia képviselők újraválaszották a nemzetgyűlés elnökének az államfői táborhoz tartozó Yael Braun-Pivet-t csütörtök este, miután Emmanuel Macron államfő centrista pártszövetsége megállapodást kötött a hagyományos jobboldallal.
2024. július 19., 08:002024. július 19., 08:00
2024. július 19., 08:012024. július 19., 08:01
Franciaország harmadik legfontosabb tisztségéért hatan indultak. Az új nemzetgyűlés alakuló ülésén a leköszönő házelnök a harmadik fordulóban 220 szavazattal végzett az élen, maga mögé utasítva a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező baloldal jelöltjét, André Chassaigne-t, aki 213 szavazatot kapott. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés jelöltje, Sébastien Chenu 141 szavazatot kapott.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége a nemzetgyűlésben, miközben az elnöki tábor alternatív többséget próbál kialakítani a választások negyedik helyén végzett jobbközép Köztársaságiakkal, akik a Köztársasági Jobboldal nevet vették fel az újjáalakult nemzetgyűlésben.
„Teljes mértékben vállaljuk a felelősségünket. Ez azt jelenti, hogy
– mondta az AFP hírügynökségnek Vincent Jeanbrun, a saját jelöltjét a harmadik fordulóban visszaléptető jobbközép frakció szóvivője.
Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a „köztársasági” politikai erőket, hogy „hozzanak létre egy stabil és plurális többséget” az ország számára.
Emmanuel Macron a X közösségi oldalon gratulál Yaël Braun-Pivet újraválasztásához. „Mindenki, aki ismeri önt, tudja, hogy biztosítja a vélemények pluralitásának tiszteletben tartását, és az érzékenységek sokszínűségének kifejezését” – írta az elnök.
Az előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, s egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
Emmanuel Macron kedden elfogadta Gabriel Attal miniszterelnök és kormánya lemondását, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. – augusztus 11.) végéig. Egyelőre teljesen bizonytalan, hogy utána milyen kormánya lesz Franciaországnak.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.
A folyamatos egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoznak. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra „vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról”, a mérsékelt baloldal és a hagyományos jobboldal bevonásával. A nemzetgyűlés elnökének megválasztása előtt a CGT szakszervezet felhívására több százan követelték „a választások tiszteletben tartását” Párizs belvárosában, és azt, hogy a nemzetgyűlés elnöki széke és a miniszterelnöki poszt is a baloldali szövetséghez kerüljön.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
szóljon hozzá!