Kiállás. Antony Blinken (középen) egy Ukrajna számára fegyvereket gyártó fegyverüzembe is ellátogatott Franciaországban
Fotó: X/Antony Blinken
Washington szüntelenül dolgozik azon, hogy megakadályozza fegyverek és felszerelések Oroszországba történő szállítását, mégpedig Iránból vagy Észak-Koreából, de Kínából is, melyeket aztán Ukrajna ellen használnak fel – jelentette ki kedden Párizsban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter francia kollégájával, Stéphane Séjournéval folytatott megbeszélése után.
2024. április 03., 08:282024. április 03., 08:28
A francia és amerikai külügyminiszter a júliusban Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeiről, s ennek keretében Ukrajna esetleges NATO-tagságáról is tárgyalt. Újságírói kérdésére mindketten a tavaly júliusi vilniusi találkozó utáni nyilatkozatra utaltak, amely szerint a tagságról menetrend nélkül esett szó.
„A tagállamok elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna reformjait a NATO-integráció felé vezető úton” – jelentette ki Stéphane Séjourné. „A következő órákban, a következő napokban meg fogjuk erősíteni a NATO-országok egységét ezen megfogalmazás körül, amelynek változatlannak kell maradnia a vilniusihoz képest” – tette hozzá.
– mondta Antony Blinken, hozzátéve, hogy szükség van „egy nagyon jó és nagyon világos útitervre, hogy erre a következtetésre jussunk”. „És úgy vélem, hogy a NATO-csúcs és a 75. évforduló nagyon konkrétan arra fog összpontosítani, hogyan lehet ezt az útitervet létrehozni” – hangsúlyozta.
A diplomáciai vezetők megerősítették, hogy mind az Egyesült Államok, mind Franciaország folytatni kívánja a segítségnyújtást.
„Franciaország fantasztikus vezető szerepet játszott ebben az erőfeszítésben” – fogalmazott Anthony Blinken, aki az amerikai közvéleményhez szólva sürgette, hogy a Kongresszus szavazza meg a döntő fontosságú, Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros katonai segélyprogramot, amelyet hónapok óta blokkol a republikánus képviselőházi többség.
Eközben
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztet arra, hogy a parlament ezt az indítványt még tavaly május 30-án szavazta meg. A korhatár csökkentését a védelmi minisztérium terjesztette a parlament elé, a tárca indoklása szerint egy adminisztrációs probléma miatt.
Jelenleg ugyanis a sorkatonai szolgálatra 20-27 év közöttiek hívhatók be, a hadiállapot alatt azonban hivatalosan szünetel a sorozás.
Így sok olyan 25-27 éves állampolgár van, aki már korábban letöltötte a sorkatonai szolgálatát, mégsem mozgósítható, mivel életkora miatt még a sorkatonai nyilvántartásban szerepel.
Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy becsléseik szerint körülbelül 950 hadműveleti-stratégiai és stratégiai szintű, legalább 350 kilométeres hatótávolságú rakétája maradt Oroszországnak.
– mondta el a szóvivő.
Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon arról számolt be, hogy márciusban az ukrán védelmi erők 976 ellenséges tüzérségi rendszert semmisítettek meg. Ez a legtöbb, amelyet a háború több mint két éve alatt egy hónapban megsemmisítettek az ukrán katonák – tette hozzá a tárca.
Blinken: nem támogatjuk az orosz finomítók elleni ukrán csapásokat
Az Egyesült Államok „nem támogatta és nem tette lehetővé Ukrajna területén kívüli csapásait” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi párizsi sajtótájékoztatóján.
A Financial Times márciusban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal, állítólag azért, mert attól tartottak, hogy a csapások megemelhetik a globális olajárakat, és növelhetik a további megtorlások kockázatát.
A Washington Postnak adott március 29-i interjújában Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az orosz energetikai infrastruktúra célba vétele legitim katonai stratégia.
A csapások a kritikus infrastruktúrát ért orosz támadások megtorlását szolgálják, és összhangban vannak Ukrajna katonai célkitűzéseivel – mondta Zelenszkij.
A Stéphane Séjourné francia külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón Blinken kijelentette, hogy az Egyesült Államok „mindent megtesz, amit csak tud, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát az orosz agresszióval szemben”.
„Ugyanakkor nem támogattuk és nem tettük lehetővé Ukrajna területén kívüli csapásait” – mondta Blinken egy újságírói kérdésre válaszolva az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokkal kapcsolatban.
Séjourné ugyanerre a kérdésre azt válaszolta, hogy „ez szinte semmilyen kommentárt nem von maga után részünkről”.
„Az ukrán nép önvédelemből cselekszik, mi pedig úgy véljük, hogy Oroszország az agresszor” – folytatta Séjourné.
„Ilyen körülmények között aligha lehet mást mondani. Azt hiszem, önök megértettek engem” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szombaton – európai idő szerint vasárnap hajnalban – bejelentette, hogy az Egyesült Államok „nagyon sikeres támadást” hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordo, Natanz és Iszfahán ellen.
Az izraeli hadsereg szombaton közölte, hogy egy éjszakai légicsapás során megölte az iráni Forradalmi Gárdának a Hamász palesztin terrorszervezettel való katonai koordinációért felelős parancsnokát.
Izrael újabb támadási hullámot indított Iránban – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szombaton.
Oroszország nem törekszik Ukrajna kapitulációjára – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pénteki plenáris ülésén.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban.
Megérkezett péntek reggel Romániába 121 román állampolgár és családtagjaik, akiket a közel-keleti konfliktusövezetből menekítettek ki a hatóságok.
Ukrajnának továbbra is „teljesen indokolt” veszteségeket kell okoznia Oroszországnak a fokozódó agresszióval szemben – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök esti beszédében.
Donald Trump amerikai elnök a következő két hétben hoz döntést arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e az izraeli-iráni konfliktusba, mert esélyt kíván adni a tárgyalásos rendezésnek – közölte Karoline Leavitt elnöki szóvivő.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint, ha az EU gyorsan, hatékonyan és stratégiailag kíván fellépni, akkor a minősített többségi szavazásra kell áttérni az egyhangú döntéshozatalról – közölte a kutatásért és innovációért felelős uniós biztos.
Oroszország „a lehető leghamarabb” véget akar vetni az ukrajnai háborúnak, lehetőleg békés eszközökkel, és kész folytatni a tárgyalásokat, feltéve, hogy Kijev és nyugati szövetségesei hajlandóak erre – mondta Vlagyimir Putyin elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!