Kiállás. Antony Blinken (középen) egy Ukrajna számára fegyvereket gyártó fegyverüzembe is ellátogatott Franciaországban
Fotó: X/Antony Blinken
Washington szüntelenül dolgozik azon, hogy megakadályozza fegyverek és felszerelések Oroszországba történő szállítását, mégpedig Iránból vagy Észak-Koreából, de Kínából is, melyeket aztán Ukrajna ellen használnak fel – jelentette ki kedden Párizsban Anthony Blinken amerikai külügyminiszter francia kollégájával, Stéphane Séjournéval folytatott megbeszélése után.
2024. április 03., 08:282024. április 03., 08:28
A francia és amerikai külügyminiszter a júliusban Washingtonban tartandó NATO-csúcstalálkozó előkészületeiről, s ennek keretében Ukrajna esetleges NATO-tagságáról is tárgyalt. Újságírói kérdésére mindketten a tavaly júliusi vilniusi találkozó utáni nyilatkozatra utaltak, amely szerint a tagságról menetrend nélkül esett szó.
„A tagállamok elkötelezettek amellett, hogy támogassák Ukrajna reformjait a NATO-integráció felé vezető úton” – jelentette ki Stéphane Séjourné. „A következő órákban, a következő napokban meg fogjuk erősíteni a NATO-országok egységét ezen megfogalmazás körül, amelynek változatlannak kell maradnia a vilniusihoz képest” – tette hozzá.
– mondta Antony Blinken, hozzátéve, hogy szükség van „egy nagyon jó és nagyon világos útitervre, hogy erre a következtetésre jussunk”. „És úgy vélem, hogy a NATO-csúcs és a 75. évforduló nagyon konkrétan arra fog összpontosítani, hogyan lehet ezt az útitervet létrehozni” – hangsúlyozta.
A diplomáciai vezetők megerősítették, hogy mind az Egyesült Államok, mind Franciaország folytatni kívánja a segítségnyújtást.
„Franciaország fantasztikus vezető szerepet játszott ebben az erőfeszítésben” – fogalmazott Anthony Blinken, aki az amerikai közvéleményhez szólva sürgette, hogy a Kongresszus szavazza meg a döntő fontosságú, Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros katonai segélyprogramot, amelyet hónapok óta blokkol a republikánus képviselőházi többség.
Eközben
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztet arra, hogy a parlament ezt az indítványt még tavaly május 30-án szavazta meg. A korhatár csökkentését a védelmi minisztérium terjesztette a parlament elé, a tárca indoklása szerint egy adminisztrációs probléma miatt.
Jelenleg ugyanis a sorkatonai szolgálatra 20-27 év közöttiek hívhatók be, a hadiállapot alatt azonban hivatalosan szünetel a sorozás.
Így sok olyan 25-27 éves állampolgár van, aki már korábban letöltötte a sorkatonai szolgálatát, mégsem mozgósítható, mivel életkora miatt még a sorkatonai nyilvántartásban szerepel.
Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportálnak elmondta, hogy becsléseik szerint körülbelül 950 hadműveleti-stratégiai és stratégiai szintű, legalább 350 kilométeres hatótávolságú rakétája maradt Oroszországnak.
– mondta el a szóvivő.
Az ukrán védelmi minisztérium a Telegramon arról számolt be, hogy márciusban az ukrán védelmi erők 976 ellenséges tüzérségi rendszert semmisítettek meg. Ez a legtöbb, amelyet a háború több mint két éve alatt egy hónapban megsemmisítettek az ukrán katonák – tette hozzá a tárca.
Blinken: nem támogatjuk az orosz finomítók elleni ukrán csapásokat
Az Egyesült Államok „nem támogatta és nem tette lehetővé Ukrajna területén kívüli csapásait” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter keddi párizsi sajtótájékoztatóján.
A Financial Times márciusban arról számolt be, hogy az Egyesült Államok figyelmeztette Ukrajnát, hogy hagyjon fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokkal, állítólag azért, mert attól tartottak, hogy a csapások megemelhetik a globális olajárakat, és növelhetik a további megtorlások kockázatát.
A Washington Postnak adott március 29-i interjújában Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy az orosz energetikai infrastruktúra célba vétele legitim katonai stratégia.
A csapások a kritikus infrastruktúrát ért orosz támadások megtorlását szolgálják, és összhangban vannak Ukrajna katonai célkitűzéseivel – mondta Zelenszkij.
A Stéphane Séjourné francia külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatón Blinken kijelentette, hogy az Egyesült Államok „mindent megtesz, amit csak tud, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát az orosz agresszióval szemben”.
„Ugyanakkor nem támogattuk és nem tettük lehetővé Ukrajna területén kívüli csapásait” – mondta Blinken egy újságírói kérdésre válaszolva az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokkal kapcsolatban.
Séjourné ugyanerre a kérdésre azt válaszolta, hogy „ez szinte semmilyen kommentárt nem von maga után részünkről”.
„Az ukrán nép önvédelemből cselekszik, mi pedig úgy véljük, hogy Oroszország az agresszor” – folytatta Séjourné.
„Ilyen körülmények között aligha lehet mást mondani. Azt hiszem, önök megértettek engem” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok kormánya azonnali hatállyal leállította a dolgozói vízumok kiadását külföldi teherautó-sofőrök számára, és pénteken több tíz millió külföldi vízumának felülvizsgálatát is elindította.
Donald Trump amerikai elnök is értesült arról, hogy Ukrajna megtámadta a Magyarországot és Szlovákiát ellátó Barátság kőolajvezetéket, és dühös miatta – derült ki pénteken.
Ismét megtámadta a Magyarország és Szlovákia ellátásához nélkülözhetetlen Barátság kőolajvezetéket az ukrán hadsereg.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy elrendelte a tárgyalások megkezdését az összes túsz szabadon bocsátásáról és a gázai háború befejezéséről „Izrael számára elfogadható feltételekkel”.
Úgy tűnik, Donald Trump amerikai elnök arra ösztönzi Ukrajnát, hogy lépjen fel támadólag Oroszországgal szemben – legalábbis ez hámozható ki az elnök csütörtöki bejegyzéséből, amit a Truth Socialon tett közzé.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!