Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
Az Egyesült Államok globális vezető szerepéről is szólnak az Ukrajnának és Izraelnek nyújtandó támogatások az amerikai külügyminiszter szerint.
2023. november 01., 10:292023. november 01., 10:29
Antony Blinken kedden a Kongresszusban tartott meghallgatásán kifejtette, hogy Ukrajna és Izrael esetében „két olyan demokráciáról van szó, amelyeket brutális támadás ért, le akarják törölni nemzeteiket a térképről”. Ukrajnának 16 milliárd dollár, Izraelnek pedig több mint 3 milliárd dollár költségvetési kiegészítést tart szükségesnek az amerikai adminisztráció – mondta.
A miniszter Joe Biden amerikai elnök mintegy 106 milliárd dolláros sürgősségi költségvetési támogatási kérésével kapcsolatban beszámolt arról, hogy abból több mint 50 milliárdot fordítanának elsősorban az amerikai katonai készletek feltöltésére, a hazai védelmi ipar erősítésére, amely így amerikai vállalkozásokhoz jutna.
Antony Blinken hangsúlyozta,
Képviselői kérdésre válaszolva Antony Blinken elismerte, hogy a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek egy része feltételezhetően a Hamász kezébe kerül, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a szállítmányok jó része így is eljut a rászoruló palesztin civilekhez. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok azt szeretné elérni, ha napi 100 kamion bejutna a palesztin területre, amely a humanitárius minimum.
A Szenátus bizottsága által szervezett meghallgatás botránnyal indult, miután többször is tüntetők szakították félbe Antony Blinken külügyminiszter beszédét. A tiltakozók tűzszünetet követeltek Izraelben; a rendbontók közül többeket kivezettek a teremből.
A Joe Biden által kért kiegészítő költségvetési forrásról szóló meghallgatással egy időben Mike Johnson, az alsóház, a Képviselőház republikánus elnöke jelezte, hogy csütörtökön szavazásra bocsátja saját törvényjavaslatát, amely Izrael számára azonnali, 14 milliárd dollár támogatást biztosítana.
Összegzések szerint 2022 februárja óta az Egyesült Államok törvényhozása már 113 milliárd dollár katonai, humanitárius és gazdasági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.
Közben a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója kedden a Kongresszus előtti meghallgatásán arról beszélt: az amerikaiak elleni terrortámadás veszélye teljesen másra szintre került a Közel-Keleten kirobban konfliktus miatt.
Christopher Wray a Szenátus belbiztonsági bizottságának ülésén úgy fogalmazott, hogy
Az igazgató a legközvetlenebb veszélynek azt nevezte, hogy egyes személyek, vagy kisebb csoportok „ihletet” kapnak az események nyomán amerikaiak ellen végrehajtott támadáshoz, „ide értve belföldi erőszakos szélsőségeseket, akik külföldi terrorszervezetektől merítve a példát muszlimokat és zsidókat egyaránt célba vehetnek”.
Szintén kedden
John Kirby elismerte, hogy az izraeli támadásoknak vannak civil áldozatai, de hozzátette, hogy „ártatlanok meggyilkolása nem célja az izraeli katonaságnak”.
Egyben „teljes tragédiának” nevezte az Gázai övezetben fekvő menekülttábort ért támadást, és azt ígérte, hogy az Egyesült Államok mindent elkövet annak érdekében, hogy az izraeli hatóságok figyelmét felhívja az emberi élet tiszteletének fontosságára, és a civil áldozatok számának korlátozására. Megjegyezte azt is, hogy az izraeliek azt a Hamászt és annak vezetőit veszik célba, amely barbári módon támadta meg országukat október 7-én.
A menekülttábort ért találattal kapcsolatban a Pat Rycer, a Pentagon szóvivője úgy fogalmazott, hogy a „Hamásszal ellentétben, az izraeli hadsereg akarattal nem vesz célba civileket”.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!