Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
A Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásához kötött tűzszünet biztosításáról szóló tárgyalások során „egyre közelebb kerülnek” a megállapodáshoz – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2024. március 21., 10:302024. március 21., 10:30
„Úgy gondolom, hogy a szakadékok szűkülnek, és a megállapodás nagyon is lehetséges” – mondta Blinken a szaúd-arábiai Dzsiddában az Al Hadathnak adott interjúban a külügyminisztérium által közzétett átirat szerint.
„Nagyon keményen dolgoztunk Katarral, Egyiptommal és Izraellel, hogy egy erős javaslatot tegyünk le az asztalra. Ezt megtettük; a Hamász nem fogadta el. Más kérésekkel, más követelésekkel álltak elő. A tárgyalók most is ezen dolgoznak” – mondta Blinken.
Blinken megismételte, hogy
„Meg kell néznünk, hogy a Hamász igent tud-e mondani a javaslatra. Ha igen, akkor ez a legközvetlenebb módja annak, hogy enyhítsük a gázai emberek nyomorúságát, ami nagyon is az, amit mi akarunk” – mondta.
Blinken, aki csütörtökön Egyiptomba utazik, hogy arab vezetőkkel találkozzon, azt mondta, hogy fontos felkészülni arra, „mi történik Gáza kormányzásával” a háború befejezése után.
Oszama Hamdan, a Hamász magas rangú libanoni képviselője szerdán annyit közölt, hogy Izrael elutasította tűzszüneti javaslatukat, de részleteket nem mondott.
Hamdan Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt tette felelőssé a tárgyalások kudarcáért.
– mondta Hamdan, aki szerint a Hamász biztonsági erőinek parancsnokait és a palesztin klánok képviselőit ért támadások leleplezték Izrael rosszindulatú tervét, és Izrael válasza visszalépés a korábban már elfogadott pontokban.
A Hamász az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével folyó tárgyalásokon új javaslatot mutatott be a múlt héten, amely szerint hathetes fegyverszünet alatt szabadon engednének 42 túszt a még fogva tartott 134-ből, – nőket, gyerekeket, időseket és betegeket, – fejenként 20-50, Izraelben bebörtönzött palesztin fogolyért cserébe.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal együttműködésben
Izrael e gyilkosság megtorlásaként indította el Erős Szikla nevű hadműveletét.
Kvaszamát Gilád Salit elrabolt izraeli tizedes 2011-es szabadon bocsátásának fejében engedték el, és toloncolták ki a Gázai övezetbe, ahol azóta részt vett a Hamász ciszjordániai terrorista tevékenységének irányításában, köztük számos lőfegyveres támadás megszervezésében.
Az izraeli biztonsági erők hétfő hajnal óta mintegy háromszázötven terrorgyanús palesztint vettek őrizetbe az egyszer már elfoglalt, majd ismét az iszlamisták kezére került Sifa kórházban.
Netanjahu szerdán ismét kijelentette, hogy az izraeli hadsereg meg fogja ostromolni a Gázai övezet déli szélén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahot. Ennek tervét már jóváhagyta, de előkészületei még nem fejeződtek be. „Hamarosan a civil lakosság evakuálásának tervét is jóváhagyjuk” – tette hozzá.
Netanjahu emlékeztetett a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetésére, amelyben világossá tette számára, hogy szerinte
A Rafahnál felállított sátortáborokban több mint egymillió olyan civil menekült tartózkodik, aki az övezet északi részéből menekült délre.
Netanjahu hozzátette: Biden azt kérte tőle, hogy ismertesse Izraelben a humanitárius és egyéb kérdésekben elkészített amerikai javaslatokat. „Volt, amikor megegyeztünk a barátainkkal, és volt, amikor nem értettünk velük egyet. Végül mindig azt tettük, ami biztonságunk szempontjából elengedhetetlen volt, és ezúttal is ezt fogjuk tenni” – jelentette ki az izraeli kormányfő.
Az ukrán elnök szerint Ukrajnának esélye nyílhat a győzelemre, miután az Egyesült Államok törvényhozásának alsóháza elfogadta a csaknem 61 milliárd dolláros támogatási csomagot.
Eltérő az uniós tagállamokban a kampányidőszak hossza, Magyarországon szombaton, az európai parlamenti (EP-) választás előtt 50 nappal kezdődött meg a kampány, Romániában május 10-én veszi kezdetét.
Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Az amerikai képviselőház hosszú és nehéz viták után szombaton demokrata párti és republikánus támogatással elfogadta az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak szánt 95 milliárd dolláros segélycsomagról szóló törvényjavaslatot.
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az Irán és Izrael közötti feszültség növelésének elkerülésére szólított fel.
Oroszország Sztavropoli területén lezuhant egy Tu-22M3-as típusú, nagy hatótávolságú bombázó repülőgép – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az esetleges vereséget.
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
szóljon hozzá!