Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
A Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásához kötött tűzszünet biztosításáról szóló tárgyalások során „egyre közelebb kerülnek” a megállapodáshoz – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2024. március 21., 10:302024. március 21., 10:30
„Úgy gondolom, hogy a szakadékok szűkülnek, és a megállapodás nagyon is lehetséges” – mondta Blinken a szaúd-arábiai Dzsiddában az Al Hadathnak adott interjúban a külügyminisztérium által közzétett átirat szerint.
„Nagyon keményen dolgoztunk Katarral, Egyiptommal és Izraellel, hogy egy erős javaslatot tegyünk le az asztalra. Ezt megtettük; a Hamász nem fogadta el. Más kérésekkel, más követelésekkel álltak elő. A tárgyalók most is ezen dolgoznak” – mondta Blinken.
Blinken megismételte, hogy
„Meg kell néznünk, hogy a Hamász igent tud-e mondani a javaslatra. Ha igen, akkor ez a legközvetlenebb módja annak, hogy enyhítsük a gázai emberek nyomorúságát, ami nagyon is az, amit mi akarunk” – mondta.
Blinken, aki csütörtökön Egyiptomba utazik, hogy arab vezetőkkel találkozzon, azt mondta, hogy fontos felkészülni arra, „mi történik Gáza kormányzásával” a háború befejezése után.
Oszama Hamdan, a Hamász magas rangú libanoni képviselője szerdán annyit közölt, hogy Izrael elutasította tűzszüneti javaslatukat, de részleteket nem mondott.
Hamdan Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt tette felelőssé a tárgyalások kudarcáért.
– mondta Hamdan, aki szerint a Hamász biztonsági erőinek parancsnokait és a palesztin klánok képviselőit ért támadások leleplezték Izrael rosszindulatú tervét, és Izrael válasza visszalépés a korábban már elfogadott pontokban.
A Hamász az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével folyó tárgyalásokon új javaslatot mutatott be a múlt héten, amely szerint hathetes fegyverszünet alatt szabadon engednének 42 túszt a még fogva tartott 134-ből, – nőket, gyerekeket, időseket és betegeket, – fejenként 20-50, Izraelben bebörtönzött palesztin fogolyért cserébe.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal együttműködésben
Izrael e gyilkosság megtorlásaként indította el Erős Szikla nevű hadműveletét.
Kvaszamát Gilád Salit elrabolt izraeli tizedes 2011-es szabadon bocsátásának fejében engedték el, és toloncolták ki a Gázai övezetbe, ahol azóta részt vett a Hamász ciszjordániai terrorista tevékenységének irányításában, köztük számos lőfegyveres támadás megszervezésében.
Az izraeli biztonsági erők hétfő hajnal óta mintegy háromszázötven terrorgyanús palesztint vettek őrizetbe az egyszer már elfoglalt, majd ismét az iszlamisták kezére került Sifa kórházban.
Netanjahu szerdán ismét kijelentette, hogy az izraeli hadsereg meg fogja ostromolni a Gázai övezet déli szélén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahot. Ennek tervét már jóváhagyta, de előkészületei még nem fejeződtek be. „Hamarosan a civil lakosság evakuálásának tervét is jóváhagyjuk” – tette hozzá.
Netanjahu emlékeztetett a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetésére, amelyben világossá tette számára, hogy szerinte
A Rafahnál felállított sátortáborokban több mint egymillió olyan civil menekült tartózkodik, aki az övezet északi részéből menekült délre.
Netanjahu hozzátette: Biden azt kérte tőle, hogy ismertesse Izraelben a humanitárius és egyéb kérdésekben elkészített amerikai javaslatokat. „Volt, amikor megegyeztünk a barátainkkal, és volt, amikor nem értettünk velük egyet. Végül mindig azt tettük, ami biztonságunk szempontjából elengedhetetlen volt, és ezúttal is ezt fogjuk tenni” – jelentette ki az izraeli kormányfő.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
szóljon hozzá!