Fotó: Twitter/Secretary Antony Blinken
A Hamász által fogva tartott túszok szabadon bocsátásához kötött tűzszünet biztosításáról szóló tárgyalások során „egyre közelebb kerülnek” a megállapodáshoz – közölte szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2024. március 21., 10:302024. március 21., 10:30
„Úgy gondolom, hogy a szakadékok szűkülnek, és a megállapodás nagyon is lehetséges” – mondta Blinken a szaúd-arábiai Dzsiddában az Al Hadathnak adott interjúban a külügyminisztérium által közzétett átirat szerint.
„Nagyon keményen dolgoztunk Katarral, Egyiptommal és Izraellel, hogy egy erős javaslatot tegyünk le az asztalra. Ezt megtettük; a Hamász nem fogadta el. Más kérésekkel, más követelésekkel álltak elő. A tárgyalók most is ezen dolgoznak” – mondta Blinken.
Blinken megismételte, hogy
„Meg kell néznünk, hogy a Hamász igent tud-e mondani a javaslatra. Ha igen, akkor ez a legközvetlenebb módja annak, hogy enyhítsük a gázai emberek nyomorúságát, ami nagyon is az, amit mi akarunk” – mondta.
Blinken, aki csütörtökön Egyiptomba utazik, hogy arab vezetőkkel találkozzon, azt mondta, hogy fontos felkészülni arra, „mi történik Gáza kormányzásával” a háború befejezése után.
Oszama Hamdan, a Hamász magas rangú libanoni képviselője szerdán annyit közölt, hogy Izrael elutasította tűzszüneti javaslatukat, de részleteket nem mondott.
Hamdan Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt tette felelőssé a tárgyalások kudarcáért.
– mondta Hamdan, aki szerint a Hamász biztonsági erőinek parancsnokait és a palesztin klánok képviselőit ért támadások leleplezték Izrael rosszindulatú tervét, és Izrael válasza visszalépés a korábban már elfogadott pontokban.
A Hamász az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével folyó tárgyalásokon új javaslatot mutatott be a múlt héten, amely szerint hathetes fegyverszünet alatt szabadon engednének 42 túszt a még fogva tartott 134-ből, – nőket, gyerekeket, időseket és betegeket, – fejenként 20-50, Izraelben bebörtönzött palesztin fogolyért cserébe.
Az izraeli hadsereg (IDF) bejelentette, hogy a Sin Bet belbiztonsági szolgálattal együttműködésben
Izrael e gyilkosság megtorlásaként indította el Erős Szikla nevű hadműveletét.
Kvaszamát Gilád Salit elrabolt izraeli tizedes 2011-es szabadon bocsátásának fejében engedték el, és toloncolták ki a Gázai övezetbe, ahol azóta részt vett a Hamász ciszjordániai terrorista tevékenységének irányításában, köztük számos lőfegyveres támadás megszervezésében.
Az izraeli biztonsági erők hétfő hajnal óta mintegy háromszázötven terrorgyanús palesztint vettek őrizetbe az egyszer már elfoglalt, majd ismét az iszlamisták kezére került Sifa kórházban.
Netanjahu szerdán ismét kijelentette, hogy az izraeli hadsereg meg fogja ostromolni a Gázai övezet déli szélén, az egyiptomi határnál fekvő Rafahot. Ennek tervét már jóváhagyta, de előkészületei még nem fejeződtek be. „Hamarosan a civil lakosság evakuálásának tervét is jóváhagyjuk” – tette hozzá.
Netanjahu emlékeztetett a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott legutóbbi telefonbeszélgetésére, amelyben világossá tette számára, hogy szerinte
A Rafahnál felállított sátortáborokban több mint egymillió olyan civil menekült tartózkodik, aki az övezet északi részéből menekült délre.
Netanjahu hozzátette: Biden azt kérte tőle, hogy ismertesse Izraelben a humanitárius és egyéb kérdésekben elkészített amerikai javaslatokat. „Volt, amikor megegyeztünk a barátainkkal, és volt, amikor nem értettünk velük egyet. Végül mindig azt tettük, ami biztonságunk szempontjából elengedhetetlen volt, és ezúttal is ezt fogjuk tenni” – jelentette ki az izraeli kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!