Az intézmény kapcsán, amely a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mellett működik majd, Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta, egységes megoldás a szórványosodás lassításában nincsen, minden régió és település esetében önálló javaslatokat kell kidolgozni. Hozzátette: ahhoz, hogy kormányszinten is foglalkozni lehessen a szórványosodás ügyével, szakértőket kerestek a Szórványtanács 15 tagjának kiválasztásakor.
Az alakuló ülésen a tanács egyhangúlag Göncz László szlovéniai magyar parlamenti képviselőt választotta meg elnökének. Gémesi Ferenc megemlítette, hogy a tanácsadó testület előzetesen véleményezni fogja a Szülőföld Alap stratégiai anyagait. Évente egy-két kiemelt programra javaslatot tehet, s véleményezi a szórványra vonatkozó 2009-es támogatási elképzeléseket. A szakállamtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szórványtanács „nem pénzosztó testület”, javaslatai azonban beépülnek a kormány döntéshozatali folyamatába. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) stratégiai alelnöke tegnap bírálta a Miniszterelnöki Hivatalt, amiért az szerinte presztízskérdésként kezeli a szórványban élő magyar közösségekkel foglalkozó testület ügyét. Duray úgy vélte, hiba lenne, ha a rendelkezésre álló pénzforrásokat konferenciákra és szakvélemények elkészíttetésére költenék el. A politikus szerint a Szórványtanács tagjai között olyan személyek is megtalálhatóak, akiknek nincs legitimitásuk a határon túli magyar közösségekben, vagy eddig nem foglalkoztak a szórvány kérdéskörével, és az érintettek megkérdezése nélkül jelöltek ki tagokat a tanácsba. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Magyar Hírlapnak kijelentette: a magyar kormány nem egyeztetett velük, de nem ez a legsúlyosabb példa arra, amikor a budapesti kabinet nélkülük dönt, és az ellenfeleiket hozzák helyzetbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.
Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat – tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve
Románia készen áll arra, hogy az Izraellel és a Palesztin Hatósággal fennálló kétoldalú kapcsolatait felhasználva hozzájáruljon a régió helyzetének javításához – jelentette ki Oana Țoiu román külügyminiszter.
Újabb befolyásos nemzetközi zsidó szervezet bírálja Romániát a szélsőjobboldali eszmék terjesztését tiltó törvény blokkolása miatt.
Az ukránoknak joguk van szabadon dönteni a jövőjükről, és a diplomáciai megoldásnak védenie kell az ukrán és az európai érdekeket – áll 26 európai állam- és kormányfő közös nyilatkozatában.
Az ENSZ emberi jogi hivatala elítélte és súlyos nemzetközi jogsértésnek minősítette az izraeli támadást, amely hat újságírót ölt meg Gázában.
Látogatottsági adatok