Biden: Putyin egy őrült gazember

•  Fotó: Joe Biden/Facebook

Fotó: Joe Biden/Facebook

Őrült gazembernek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború kapcsán Joe Biden amerikai elnök egy szerdai kampányrendezvényen.

Hírösszefoglaló

2024. február 22., 08:002024. február 22., 08:00

Biden San Franciscóban egy adománygyűjtő rendezvényen minősítette így az orosz elnököt.

„Van egy őrült gazember, az a fickó, Putyin, és mások is. És mindig aggódnunk kell egy nukleáris konfliktus miatt. De az emberiséget fenyegető egzisztenciális fenyegetés az éghajlatváltozás” – mondta Biden az adománygyűjtésen összegyűlteknek.

Az amerikai elnök az S.O.B. betűszót használta Putyinra, ami a son of a bitch – szó szerint „szukafattya” – rövidítése.

Biden bírálta Donald Trump volt elnök azon megjegyzéseit is, amelyekben az ellene indult jogi eljárások miatt Alekszej Navalnij múlt héten elhunyt orosz ellenzéki vezetőhöz hasonlította.

Az elnök azt mondta a jelenlévőknek, hogy „ha 10-15 évvel ezelőtt itt álltam volna, és mindezt mondtam volna, mindannyian azt gondolnák, hogy be kellene zárni”.

„Navalnijhoz hasonlítja magát, és azt mondja, hogy mivel az országunk kommunista országgá vált, őt is üldözik, ahogyan Navalnijt is üldözték. Honnan a fenéből jön ez?” - mondta Biden a teremben lévő riporterek szerint.

Az amerikai elnök már korábban is „mészárosnak” és „háborús bűnösnek” nevezte orosz kollégáját.

Pénteken pedig azt ígérte, hogy Alekszej Navalnij halála miatt „jelentős” szankciókat jelent be Oroszország ellen.

Joe Biden arról híres, hogy négyszemközt gyakran káromkodik. A konzervatív Fox News hírcsatorna egyik újságíróját 2022 januárjában „bunkónak” nevezte, amikor azt hitte, hogy kikapcsolták a mikrofonját.

Eközben Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta:

az Egyesült Államok nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fölénybe került az Ukrajna elleni háborúban Avgyijivka elfoglalása után és amiatt, hogy az amerikai kongresszusban nem sikerült elfogadtatni egy nagyszabású segélycsomagot Ukrajnának.

Miller egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy folyamatában kell nézni a konfliktust.

„Igen, láttuk, hogy Oroszország sikert ért el a csatatéren” – mondta Miller. „Éppen ezen a héten – a múlt hétvégén – láttuk a sikert, mert

Idézet
Ukrajna nem tudta megfelelően ellátni csapatait, nagyrészt azért, mert a kongresszus nem tette meg azokat a lépéseket, amelyeket szerintünk meg kellene tennie, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, miközben az a területének megvédéséért küzd”

– mondta.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek jövője az elmúlt napokban különösen fontos kérdéssé vált az ukránok kivonulásával a lerombolt Avgyijivka városból.

Két nappal azelőtt, hogy Ukrajna hivatalosan is visszavonult a városból, John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a város orosz kézre kerül, és jelentős tényezőként említette, hogy Ukrajnának kritikusan kevés tüzérségi lövedéke van.

A szenátus a hónap elején fogadta el a 95 milliárd dolláros finanszírozási kérelmet, amely magában foglalja az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtott támogatást is. Mike Johnson republikánus házelnök eddig elutasította, hogy a képviselőházban szavazásra bocsássák, ehelyett február végéig szünetet rendelt el.

Miller megjegyezte, hogy

Ukrajna figyelemre méltó előrelépéseket tett a harctéren, különösen a Fekete-tenger térségében, ahol a csapatok sikeresen visszaverték az orosz flottát és új hajózási útvonalat hoztak létre.

„(Ukrajna) megnyitott egy új hajózási folyosót, amely lehetővé tette számukra, hogy ne csak búzát és gabonát, hanem más feldolgozott termékeket is exportáljanak a Fekete-tengeren keresztül, ami nem volt lehetséges a háború első napjaiban, amikor Oroszország blokád alá vette az ukrán kikötőket” – mondta Miller, hozzátéve, hogy „...továbbra is támogatni fogjuk őket a legjobb tudásunk szerint, de szükségünk van egy partnerre a kongresszus képében, aki segít nekünk”.

Amint a kongresszus jóváhagyja a Kijevnek 60 milliárd dollárt juttató külföldi segélytörvényt, az Egyesült Államok haladéktalanul megkezdheti a védelmi segélyek Ukrajnának történő eljuttatását – közölte Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője február 20-án.

Mindeközben Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában azt mondta:

Oroszország mostanáig 48 darab Iszkander típusú rakétakilövőt telepített az ukrán határ mentén.

A hírszerző tiszt hozzátette, hogy az orosz hadseregben létrehoztak egy új taktikai csoportot, amely ballisztikus rakétákat indít orosz területről Ukrajnára.

Szkibickij elmondta, hogy adataik szerint

az Ukrajna területén lévő orosz csapatok szárazföldi egysége jelenleg mintegy 470 ezer katonát tesz ki.

Hozzátette, hogy új erőként jelent meg az ukrán területeken az orosz nemzeti gárda mintegy 33 ezer katonával. „Ők azok, akik biztosítják a megszálló hatóságok tevékenységét, a stratégiai objektumok védelmét, és szükség esetén védelmi feladatokat is elláthatnak az ideiglenesen megszállt területeken” – fejtette ki. Szavai szerint emellett Oroszország három, Ukrajnával közvetlenül határos régiójába – a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekre – telepítettek egy újabb egységet körülbelül 30 ezer katonával. „Ennek oka az oroszok attól való félelme, hogy aktívabbak leszünk az Oroszországi Föderáció területén” – jegyezte meg.

A vezérőrnagy úgy véli,

Oroszország jelenleg nem rendelkezik olyan erőkkel és eszközökkel, hogy egyszerre két stratégiai irányban harcoljon. A megszállók minden ereje keleten összpontosul, így Harkiv, Szumi, Kijev vagy Csernyihiv megyék egészében nincsenek veszélyben.

Szkibickij közölte: a hírszerzés információi szerint az orosz erők a márciusi orosz elnökválasztás előtt megpróbálják elérni Luhanszk megye közigazgatási határait azért, hogy valamilyen eredményt tudjanak felmutatni. Szerinte hasonló okból szintén veszélyben van a Harkiv megyei Kupjanszk és a Donyeck megyei Liman, mert bizonyítani akarják, hogy képesek újból megszállni olyan városokat, amelyeket Ukrajna visszavett a két éve tartó teljes körű invázió kezdete óta.

Dmitro Lihovij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok szóvivője cáfolta a The New York Times című amerikai lapban megjelent egyik cikkben foglaltakat, miszerint több száz ukrán katona esett fogságba a Donyeck megyei Avgyijivka (oroszul Avgyejevka) orosz kézre kerülésekor.

Az amerikai lap forrása két meg nem nevezett ukrán katona volt, akik szerint 850-1000 ukrán katona esett orosz fogságba. A lap szerint ezt az adatot nyugati tisztségviselők is pontosnak tartják. Lihovij alaptalannak nevezte ezt az állítást. „Az avgyijivkai védelmi hadművelet utolsó szakaszában az ukrán fegyveres erők nem titkolták és nem is tagadták, hogy számos katonával megszakadt a kapcsolat. Katonák tűnnek el akció közben, lehet, hogy fogságba esnek, de többen később jelentkeznek az egységüknél” – magyarázta a szóvivő.

Az ukrán elnök találkozót kért a lengyel miniszterelnöktől a gazdatüntetések miatt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette szerdán, hogy utasította a kormányt, kezdjen haladéktalanul párbeszédet a lengyel kabinettel a két ország határán a lengyel gazdák tüntetései nyomán kialakult helyzet rendezéséről.
Zelenszkij a közösségi oldalakon lengyel felirattal közzétett beszédében kifejezte készségét, hogy az ukrán kormánnyal együtt személyesen is részt vegyen a határ menti találkozón. Az államfő – szavai szerint – arra utasította az ukrán kormányt, hogy legkésőbb február 24-ig hozzák tető alá a találkozót lengyel partnereikkel.
Arra kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy „jöjjön el a határhoz”, Andrzej Duda államfőt pedig arra, hogy támogassa ezt a párbeszédet.
„Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem szabad ezt halogatnunk. Az elkövetkező napok adnak nekünk esélyt erre” – hangsúlyozta.
Zelenszkij üzenetében az Európai Bizottságot arra kérte, hogy nyújtson segítséget az egység megőrzéséhez Európában.
„Ez az Európai Unió alapvető érdeke. Ukrajna ezért az Európai Bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a testület képviselője is vegyen részt ezen a találkozón” – mondta az elnök. Zelenszkij a beszéde végén lengyelül azt mondta: „elég Moszkva befolyásából a területeinken. Elég a félreértésekből. Nem szabad megalázni egymást, nem szabad megalázni sem az ukrán, sem a lengyel gazdákat. Összefogásra és megoldásra van szükség közöttünk, Ukrajna és Lengyelország között egész Európa érdekében”.
Eliza Dzwonkiewicz, Lengyelország lvivi főkonzulja a Facebookon élesen elítélte a lengyel gazdák cselekedeteit – az ukrán gabona kiöntését – a két ország határán, és bocsánatot kért „a háború sújtotta Ukrajnától”.
„Nem tehetek úgy, mintha nem látnám Lengyelországnak ezeket a szégyenletes cselekedeteit a lengyel-ukrán határon. Elnézést kérek Önöktől, kedves ukrán barátaim.(…) Nem hiszem el, hogy ők lengyelek. Egy igazi lengyel soha nem szúrná hátba a szabadságáért harcoló szomszédot” – hangoztatta a diplomata.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben

Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben
2025. május 19., hétfő

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához

A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához
2025. május 19., hétfő

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában

Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában
2025. május 19., hétfő

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa

Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa
2025. május 19., hétfő

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”

Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”
2025. május 18., vasárnap

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát

Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen
2025. május 17., szombat

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt

Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Közel kétszer annyian szavaztak eddig külföldön, mint két héttel ezelőtt
2025. május 17., szombat

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról

Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.

Trump telefonon egyeztet Putyinnal az ukrajnai háború leállításáról