Biden: Putyin egy őrült gazember

Biden: Putyin egy őrült gazember

Fotó: Joe Biden/Facebook

Őrült gazembernek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború kapcsán Joe Biden amerikai elnök egy szerdai kampányrendezvényen.

Hírösszefoglaló

2024. február 22., 08:002024. február 22., 08:00

Biden San Franciscóban egy adománygyűjtő rendezvényen minősítette így az orosz elnököt.

„Van egy őrült gazember, az a fickó, Putyin, és mások is. És mindig aggódnunk kell egy nukleáris konfliktus miatt. De az emberiséget fenyegető egzisztenciális fenyegetés az éghajlatváltozás” – mondta Biden az adománygyűjtésen összegyűlteknek.

Az amerikai elnök az S.O.B. betűszót használta Putyinra, ami a son of a bitch – szó szerint „szukafattya” – rövidítése.

Biden bírálta Donald Trump volt elnök azon megjegyzéseit is, amelyekben az ellene indult jogi eljárások miatt Alekszej Navalnij múlt héten elhunyt orosz ellenzéki vezetőhöz hasonlította.

Az elnök azt mondta a jelenlévőknek, hogy „ha 10-15 évvel ezelőtt itt álltam volna, és mindezt mondtam volna, mindannyian azt gondolnák, hogy be kellene zárni”.

„Navalnijhoz hasonlítja magát, és azt mondja, hogy mivel az országunk kommunista országgá vált, őt is üldözik, ahogyan Navalnijt is üldözték. Honnan a fenéből jön ez?” - mondta Biden a teremben lévő riporterek szerint.

Az amerikai elnök már korábban is „mészárosnak” és „háborús bűnösnek” nevezte orosz kollégáját.

Pénteken pedig azt ígérte, hogy Alekszej Navalnij halála miatt „jelentős” szankciókat jelent be Oroszország ellen.

Joe Biden arról híres, hogy négyszemközt gyakran káromkodik. A konzervatív Fox News hírcsatorna egyik újságíróját 2022 januárjában „bunkónak” nevezte, amikor azt hitte, hogy kikapcsolták a mikrofonját.

Eközben Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta:

az Egyesült Államok nem hiszi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fölénybe került az Ukrajna elleni háborúban Avgyijivka elfoglalása után és amiatt, hogy az amerikai kongresszusban nem sikerült elfogadtatni egy nagyszabású segélycsomagot Ukrajnának.

Miller egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy folyamatában kell nézni a konfliktust.

„Igen, láttuk, hogy Oroszország sikert ért el a csatatéren” – mondta Miller. „Éppen ezen a héten – a múlt hétvégén – láttuk a sikert, mert

Idézet
Ukrajna nem tudta megfelelően ellátni csapatait, nagyrészt azért, mert a kongresszus nem tette meg azokat a lépéseket, amelyeket szerintünk meg kellene tennie, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, miközben az a területének megvédéséért küzd”

– mondta.

Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek jövője az elmúlt napokban különösen fontos kérdéssé vált az ukránok kivonulásával a lerombolt Avgyijivka városból.

Két nappal azelőtt, hogy Ukrajna hivatalosan is visszavonult a városból, John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a város orosz kézre kerül, és jelentős tényezőként említette, hogy Ukrajnának kritikusan kevés tüzérségi lövedéke van.

A szenátus a hónap elején fogadta el a 95 milliárd dolláros finanszírozási kérelmet, amely magában foglalja az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtott támogatást is. Mike Johnson republikánus házelnök eddig elutasította, hogy a képviselőházban szavazásra bocsássák, ehelyett február végéig szünetet rendelt el.

Miller megjegyezte, hogy

Ukrajna figyelemre méltó előrelépéseket tett a harctéren, különösen a Fekete-tenger térségében, ahol a csapatok sikeresen visszaverték az orosz flottát és új hajózási útvonalat hoztak létre.

„(Ukrajna) megnyitott egy új hajózási folyosót, amely lehetővé tette számukra, hogy ne csak búzát és gabonát, hanem más feldolgozott termékeket is exportáljanak a Fekete-tengeren keresztül, ami nem volt lehetséges a háború első napjaiban, amikor Oroszország blokád alá vette az ukrán kikötőket” – mondta Miller, hozzátéve, hogy „...továbbra is támogatni fogjuk őket a legjobb tudásunk szerint, de szükségünk van egy partnerre a kongresszus képében, aki segít nekünk”.

Amint a kongresszus jóváhagyja a Kijevnek 60 milliárd dollárt juttató külföldi segélytörvényt, az Egyesült Államok haladéktalanul megkezdheti a védelmi segélyek Ukrajnának történő eljuttatását – közölte Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője február 20-án.

Mindeközben Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában azt mondta:

Oroszország mostanáig 48 darab Iszkander típusú rakétakilövőt telepített az ukrán határ mentén.

A hírszerző tiszt hozzátette, hogy az orosz hadseregben létrehoztak egy új taktikai csoportot, amely ballisztikus rakétákat indít orosz területről Ukrajnára.

Szkibickij elmondta, hogy adataik szerint

az Ukrajna területén lévő orosz csapatok szárazföldi egysége jelenleg mintegy 470 ezer katonát tesz ki.

Hozzátette, hogy új erőként jelent meg az ukrán területeken az orosz nemzeti gárda mintegy 33 ezer katonával. „Ők azok, akik biztosítják a megszálló hatóságok tevékenységét, a stratégiai objektumok védelmét, és szükség esetén védelmi feladatokat is elláthatnak az ideiglenesen megszállt területeken” – fejtette ki. Szavai szerint emellett Oroszország három, Ukrajnával közvetlenül határos régiójába – a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekre – telepítettek egy újabb egységet körülbelül 30 ezer katonával. „Ennek oka az oroszok attól való félelme, hogy aktívabbak leszünk az Oroszországi Föderáció területén” – jegyezte meg.

A vezérőrnagy úgy véli,

Oroszország jelenleg nem rendelkezik olyan erőkkel és eszközökkel, hogy egyszerre két stratégiai irányban harcoljon. A megszállók minden ereje keleten összpontosul, így Harkiv, Szumi, Kijev vagy Csernyihiv megyék egészében nincsenek veszélyben.

Szkibickij közölte: a hírszerzés információi szerint az orosz erők a márciusi orosz elnökválasztás előtt megpróbálják elérni Luhanszk megye közigazgatási határait azért, hogy valamilyen eredményt tudjanak felmutatni. Szerinte hasonló okból szintén veszélyben van a Harkiv megyei Kupjanszk és a Donyeck megyei Liman, mert bizonyítani akarják, hogy képesek újból megszállni olyan városokat, amelyeket Ukrajna visszavett a két éve tartó teljes körű invázió kezdete óta.

Dmitro Lihovij, a délkelet-ukrajnai szektorban (Tavria) szolgálatot teljesítő ukrán csapatok szóvivője cáfolta a The New York Times című amerikai lapban megjelent egyik cikkben foglaltakat, miszerint több száz ukrán katona esett fogságba a Donyeck megyei Avgyijivka (oroszul Avgyejevka) orosz kézre kerülésekor.

Az amerikai lap forrása két meg nem nevezett ukrán katona volt, akik szerint 850-1000 ukrán katona esett orosz fogságba. A lap szerint ezt az adatot nyugati tisztségviselők is pontosnak tartják. Lihovij alaptalannak nevezte ezt az állítást. „Az avgyijivkai védelmi hadművelet utolsó szakaszában az ukrán fegyveres erők nem titkolták és nem is tagadták, hogy számos katonával megszakadt a kapcsolat. Katonák tűnnek el akció közben, lehet, hogy fogságba esnek, de többen később jelentkeznek az egységüknél” – magyarázta a szóvivő.

Az ukrán elnök találkozót kért a lengyel miniszterelnöktől a gazdatüntetések miatt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette szerdán, hogy utasította a kormányt, kezdjen haladéktalanul párbeszédet a lengyel kabinettel a két ország határán a lengyel gazdák tüntetései nyomán kialakult helyzet rendezéséről.
Zelenszkij a közösségi oldalakon lengyel felirattal közzétett beszédében kifejezte készségét, hogy az ukrán kormánnyal együtt személyesen is részt vegyen a határ menti találkozón. Az államfő – szavai szerint – arra utasította az ukrán kormányt, hogy legkésőbb február 24-ig hozzák tető alá a találkozót lengyel partnereikkel.
Arra kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy „jöjjön el a határhoz”, Andrzej Duda államfőt pedig arra, hogy támogassa ezt a párbeszédet.
„Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem szabad ezt halogatnunk. Az elkövetkező napok adnak nekünk esélyt erre” – hangsúlyozta.
Zelenszkij üzenetében az Európai Bizottságot arra kérte, hogy nyújtson segítséget az egység megőrzéséhez Európában.
„Ez az Európai Unió alapvető érdeke. Ukrajna ezért az Európai Bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a testület képviselője is vegyen részt ezen a találkozón” – mondta az elnök. Zelenszkij a beszéde végén lengyelül azt mondta: „elég Moszkva befolyásából a területeinken. Elég a félreértésekből. Nem szabad megalázni egymást, nem szabad megalázni sem az ukrán, sem a lengyel gazdákat. Összefogásra és megoldásra van szükség közöttünk, Ukrajna és Lengyelország között egész Európa érdekében”.
Eliza Dzwonkiewicz, Lengyelország lvivi főkonzulja a Facebookon élesen elítélte a lengyel gazdák cselekedeteit – az ukrán gabona kiöntését – a két ország határán, és bocsánatot kért „a háború sújtotta Ukrajnától”.
„Nem tehetek úgy, mintha nem látnám Lengyelországnak ezeket a szégyenletes cselekedeteit a lengyel-ukrán határon. Elnézést kérek Önöktől, kedves ukrán barátaim.(…) Nem hiszem el, hogy ők lengyelek. Egy igazi lengyel soha nem szúrná hátba a szabadságáért harcoló szomszédot” – hangoztatta a diplomata.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 06., hétfő

Biden a Fehér Házban fogadja Klaus Iohannist

Joe Biden amerikai elnök kedden a Fehér Házban találkozik Klaus Iohannis román elnökkel, és közösen megünneplik Románia NATO-csatlakozásának 20. évfordulóját – jelentette be hétfőn Karine Jean-Pierre sajtótitkár a Fehér Ház honlapja szerint.

Biden a Fehér Házban fogadja Klaus Iohannist
2024. május 06., hétfő

Moszkva a külföldön található brit katonai létesítményeket is csapásokkal fenyegeti

Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai létesítmény és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is.

Moszkva a külföldön található brit katonai létesítményeket is csapásokkal fenyegeti
2024. május 06., hétfő

Ahol Rambo és Lenin szelleme kísért: vietnámi riport egy amerikai veterán gondolataival kiegészítve

Vietnámra a legtöbbünk nem kifejezetten izgalmas turisztikai célpontként gondol: sokan máig egy háború sújtotta államként tekintenek a délkelet-ázsiai országra, mások a politikai rendszerrel szemben viseltetnek távolságtartással.

Ahol Rambo és Lenin szelleme kísért: vietnámi riport egy amerikai veterán gondolataival kiegészítve
2024. május 06., hétfő

Nukleáris fegyverek bevetését imitáló hadgyakorlatot rendelt el Putyin

Utasította az orosz fegyveres erők vezérkarát Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy készüljön fel egy olyan hadgyakorlatra, amelyen nem hadászati nukleáris fegyverek használatát fogják gyakorolni – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

Nukleáris fegyverek bevetését imitáló hadgyakorlatot rendelt el Putyin
2024. május 06., hétfő

Oroszországi célpontokat támadott Ukrajna, sokan meghaltak

Legalább hat ember meghalt és 35 megsebesült hétfőn kora reggel egy ukrán dróntámadásban az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban, amely a kijevi erők rendszeres célpontja – közölte a helyi kormányzó.

Oroszországi célpontokat támadott Ukrajna, sokan meghaltak
2024. május 06., hétfő

Hírszerzők szerint Oroszország terrorcselekményekre készül európai országokban

Egyes európai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztették kormányaikat, hogy Oroszország erőszakos szabotázsakciókat tervez a kontinensen – írja a Financial Times.

Hírszerzők szerint Oroszország terrorcselekményekre készül európai országokban
2024. május 06., hétfő

Közeleg az offenzíva: az izraeli hadsereg elkezdte a civilek evakuálását Rafahból

Az izraeli hadsereg (IDF) hétfő hajnalban megkezdte a palesztin civilek evakuálását a Gázai övezet legdélibb, még el nem foglalt városából, Rafahból.

Közeleg az offenzíva: az izraeli hadsereg elkezdte a civilek evakuálását Rafahból
2024. május 06., hétfő

Kína is beszállna az ukrajnai béketeremtésbe

Kína együtt akar működni Franciaországgal és a nemzetközi közösség többi tagjával az ukrajnai háború befejezése érdekében – jelentette Hszi Csin-ping kínai elnök vasárnap a Le Figaro című francia médiumnak.

Kína is beszállna az ukrajnai béketeremtésbe
2024. május 06., hétfő

Több mint 2000, Izrael ellen tüntető személyt vettek őrizetbe az illegális egyetemi táborokban

Elhagyták az engedély nélkül emelt sátortábort vasárnap a Dél-Kaliforniai Egyetemen tüntető palesztinpárti aktivisták, miután a rendőrség körbevette a tiltakozás helyszínét az intézmény területén.

Több mint 2000, Izrael ellen tüntető személyt vettek őrizetbe az illegális egyetemi táborokban
2024. május 05., vasárnap

Akaratlanul, de lebuktatta Olaszországban bujkáló férjét egy román nő

Gyakorlatilag felesége vezetett a rendőrség karjaiba egy nemzetközileg körözött román férfit, aki Olaszországban bujkált. Nem tudta viszont megállni, hogy az ortodox húsvétot ne a családjával töltse, és ez lett a veszte.

Akaratlanul, de lebuktatta Olaszországban bujkáló férjét egy román nő