Fotó: Joe Biden/Facebook
Őrült gazembernek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt az ukrajnai háború kapcsán Joe Biden amerikai elnök egy szerdai kampányrendezvényen.
2024. február 22., 08:002024. február 22., 08:00
Biden San Franciscóban egy adománygyűjtő rendezvényen minősítette így az orosz elnököt.
„Van egy őrült gazember, az a fickó, Putyin, és mások is. És mindig aggódnunk kell egy nukleáris konfliktus miatt. De az emberiséget fenyegető egzisztenciális fenyegetés az éghajlatváltozás” – mondta Biden az adománygyűjtésen összegyűlteknek.
Az amerikai elnök az S.O.B. betűszót használta Putyinra, ami a son of a bitch – szó szerint „szukafattya” – rövidítése.
Az elnök azt mondta a jelenlévőknek, hogy „ha 10-15 évvel ezelőtt itt álltam volna, és mindezt mondtam volna, mindannyian azt gondolnák, hogy be kellene zárni”.
„Navalnijhoz hasonlítja magát, és azt mondja, hogy mivel az országunk kommunista országgá vált, őt is üldözik, ahogyan Navalnijt is üldözték. Honnan a fenéből jön ez?” - mondta Biden a teremben lévő riporterek szerint.
Pénteken pedig azt ígérte, hogy Alekszej Navalnij halála miatt „jelentős” szankciókat jelent be Oroszország ellen.
Joe Biden arról híres, hogy négyszemközt gyakran káromkodik. A konzervatív Fox News hírcsatorna egyik újságíróját 2022 januárjában „bunkónak” nevezte, amikor azt hitte, hogy kikapcsolták a mikrofonját.
Eközben Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta:
Miller egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy folyamatában kell nézni a konfliktust.
„Igen, láttuk, hogy Oroszország sikert ért el a csatatéren” – mondta Miller. „Éppen ezen a héten – a múlt hétvégén – láttuk a sikert, mert
– mondta.
Az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek jövője az elmúlt napokban különösen fontos kérdéssé vált az ukránok kivonulásával a lerombolt Avgyijivka városból.
Két nappal azelőtt, hogy Ukrajna hivatalosan is visszavonult a városból, John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a város orosz kézre kerül, és jelentős tényezőként említette, hogy Ukrajnának kritikusan kevés tüzérségi lövedéke van.
A szenátus a hónap elején fogadta el a 95 milliárd dolláros finanszírozási kérelmet, amely magában foglalja az Ukrajnának, Izraelnek és Tajvannak nyújtott támogatást is. Mike Johnson republikánus házelnök eddig elutasította, hogy a képviselőházban szavazásra bocsássák, ehelyett február végéig szünetet rendelt el.
Miller megjegyezte, hogy
„(Ukrajna) megnyitott egy új hajózási folyosót, amely lehetővé tette számukra, hogy ne csak búzát és gabonát, hanem más feldolgozott termékeket is exportáljanak a Fekete-tengeren keresztül, ami nem volt lehetséges a háború első napjaiban, amikor Oroszország blokád alá vette az ukrán kikötőket” – mondta Miller, hozzátéve, hogy „...továbbra is támogatni fogjuk őket a legjobb tudásunk szerint, de szükségünk van egy partnerre a kongresszus képében, aki segít nekünk”.
Amint a kongresszus jóváhagyja a Kijevnek 60 milliárd dollárt juttató külföldi segélytörvényt, az Egyesült Államok haladéktalanul megkezdheti a védelmi segélyek Ukrajnának történő eljuttatását – közölte Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője február 20-án.
Mindeközben Vadim Szkibickij vezérőrnagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjújában azt mondta:
A hírszerző tiszt hozzátette, hogy az orosz hadseregben létrehoztak egy új taktikai csoportot, amely ballisztikus rakétákat indít orosz területről Ukrajnára.
Szkibickij elmondta, hogy adataik szerint
Hozzátette, hogy új erőként jelent meg az ukrán területeken az orosz nemzeti gárda mintegy 33 ezer katonával. „Ők azok, akik biztosítják a megszálló hatóságok tevékenységét, a stratégiai objektumok védelmét, és szükség esetén védelmi feladatokat is elláthatnak az ideiglenesen megszállt területeken” – fejtette ki. Szavai szerint emellett Oroszország három, Ukrajnával közvetlenül határos régiójába – a Kurszki, a Belgorodi és a Brjanszki területekre – telepítettek egy újabb egységet körülbelül 30 ezer katonával. „Ennek oka az oroszok attól való félelme, hogy aktívabbak leszünk az Oroszországi Föderáció területén” – jegyezte meg.
A vezérőrnagy úgy véli,
Szkibickij közölte: a hírszerzés információi szerint az orosz erők a márciusi orosz elnökválasztás előtt megpróbálják elérni Luhanszk megye közigazgatási határait azért, hogy valamilyen eredményt tudjanak felmutatni. Szerinte hasonló okból szintén veszélyben van a Harkiv megyei Kupjanszk és a Donyeck megyei Liman, mert bizonyítani akarják, hogy képesek újból megszállni olyan városokat, amelyeket Ukrajna visszavett a két éve tartó teljes körű invázió kezdete óta.
Az amerikai lap forrása két meg nem nevezett ukrán katona volt, akik szerint 850-1000 ukrán katona esett orosz fogságba. A lap szerint ezt az adatot nyugati tisztségviselők is pontosnak tartják. Lihovij alaptalannak nevezte ezt az állítást. „Az avgyijivkai védelmi hadművelet utolsó szakaszában az ukrán fegyveres erők nem titkolták és nem is tagadták, hogy számos katonával megszakadt a kapcsolat. Katonák tűnnek el akció közben, lehet, hogy fogságba esnek, de többen később jelentkeznek az egységüknél” – magyarázta a szóvivő.
Az ukrán elnök találkozót kért a lengyel miniszterelnöktől a gazdatüntetések miatt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette szerdán, hogy utasította a kormányt, kezdjen haladéktalanul párbeszédet a lengyel kabinettel a két ország határán a lengyel gazdák tüntetései nyomán kialakult helyzet rendezéséről.
Zelenszkij a közösségi oldalakon lengyel felirattal közzétett beszédében kifejezte készségét, hogy az ukrán kormánnyal együtt személyesen is részt vegyen a határ menti találkozón. Az államfő – szavai szerint – arra utasította az ukrán kormányt, hogy legkésőbb február 24-ig hozzák tető alá a találkozót lengyel partnereikkel.
Arra kérte Donald Tusk lengyel miniszterelnököt, hogy „jöjjön el a határhoz”, Andrzej Duda államfőt pedig arra, hogy támogassa ezt a párbeszédet.
„Ez nemzetbiztonsági kérdés. Nem szabad ezt halogatnunk. Az elkövetkező napok adnak nekünk esélyt erre” – hangsúlyozta.
Zelenszkij üzenetében az Európai Bizottságot arra kérte, hogy nyújtson segítséget az egység megőrzéséhez Európában.
„Ez az Európai Unió alapvető érdeke. Ukrajna ezért az Európai Bizottsághoz fordul azzal a kéréssel, hogy a testület képviselője is vegyen részt ezen a találkozón” – mondta az elnök. Zelenszkij a beszéde végén lengyelül azt mondta: „elég Moszkva befolyásából a területeinken. Elég a félreértésekből. Nem szabad megalázni egymást, nem szabad megalázni sem az ukrán, sem a lengyel gazdákat. Összefogásra és megoldásra van szükség közöttünk, Ukrajna és Lengyelország között egész Európa érdekében”.
Eliza Dzwonkiewicz, Lengyelország lvivi főkonzulja a Facebookon élesen elítélte a lengyel gazdák cselekedeteit – az ukrán gabona kiöntését – a két ország határán, és bocsánatot kért „a háború sújtotta Ukrajnától”.
„Nem tehetek úgy, mintha nem látnám Lengyelországnak ezeket a szégyenletes cselekedeteit a lengyel-ukrán határon. Elnézést kérek Önöktől, kedves ukrán barátaim.(…) Nem hiszem el, hogy ők lengyelek. Egy igazi lengyel soha nem szúrná hátba a szabadságáért harcoló szomszédot” – hangoztatta a diplomata.
Szombat reggeltől megszűnt az orosz földgázszállítás Ausztriába – erősítette meg a német dpa hírügynökségnek az osztrák OMV energetikai és vegyipari csoport szóvivője, Sylvia Shin.
Fontos változások időszaka következik – figyelmeztetett Joe Biden leköszönő amerikai elnök, amikor találkozott Japán és Dél-Korea vezetőivel pénteken Limában, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az illegális zsidó telepekről származó termékek európai uniós behozatalának tilalmát, valamint az Izraellel folytatott politikai párbeszéd felfüggesztését javasolta az EU tagállamainak.
Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője állítólagos „meggyőző” bizonyítékokról tájékoztatta az európai nemzeteket Oroszországnak szánt „halálos segédeszköz” kínai gyártásáról, az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt – jelentette a német <a href="https://www.faz.net/akt
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
szóljon hozzá!