Fotó: Twitter/Joe Biden
Joe Biden amerikai elnök támogatásáról biztosította szerdán Izraelt, és humanitárius segélyeket sürgetett a gázai civileknek egynapos izraeli látogatásának végén mondott beszédében.
2023. október 19., 08:062023. október 19., 08:06
Az amerikai elnök az izraeli vezetőkkel tartott megbeszélései után megígérte, hogy „példátlan” segélycsomagot kér Izrael számára a kongresszustól, és sürgette a humanitárius segélyek Gázába engedését.
Biden találkozott a Gázai övezetbe hurcolt mintegy kétszáz izraeli családjának képviselőivel. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „minden követ megmozgat a túszok kiszabadítása érdekében, ez a legfontosabb kérdés”.
– mondta az elnök.
Emlékeztetett arra, hogy két repülőgép-hordozót is a térségbe küldött Izrael védelmére, és megígérte, hogy továbbra is biztosítják az elfogórakétákat a Vaskupola izraeli légvédelmi rendszerhez.
Biden elmondta, hogy „nehéz kérdéseket is feltett az izraeli vezetőknek, és felvilágosítást és valódi értékelést próbált szerezni tőlük Izrael háborús céljai elérésének módjáról”.
Az amerikai elnök bejelentette, hogy
Hangsúlyozta, hogy szerinte a legtöbb palesztin nem a Hamász iszlamista szervezethez tartozik, nem képviseli őket ez a szervezet, és a palesztin nép is szenved.
Biden arra kérte az izraeli kormányt, hogy járuljon hozzá a Gázai övezetbe szánt humanitárius segélyek Egyiptomon keresztül történő szállításához, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok az ügyben szorosan együttműködik az egyiptomi kormánnyal és az ENSZ-szel.
– jelentette be a Bidennel történt tárgyalásokat követően Benjámin Netanjahu miniszterelnöki hivatala.
A döntést az amerikai elnök kérésére hozta meg egyhangúlag a kormánynál sokkal szűkebb háborús kabinet – közölték. Izrael nem engedi humanitárius segélyek Gázába szállítását saját területéről mindaddig, amíg a hamászosok vissza nem juttatják Izraelbe az elrabolt embereket, és követeli, hogy a vöröskereszt addig is meglátogathassa őket.
Biden a nap folyamán megbeszélést folytatott Jichák Hercog államfővel előbb négyszemközt, majd csatlakozott hozzájuk Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Antony Blinken külügyminiszter is.
Korábban Biden Blinkennel együtt részt vett az izraeli háborús kabinet ülésén, ahol Netanjahu megjegyezte, hogy
„A győzelemhez vezető út hosszú és nehéz lesz, de ha egységesek maradunk a cél kijelölésében, érezve annak igazságosságát, valamint katonáink és népünk lelkének megtörhetetlenségét, akkor Izrael meg fogja nyerni a háborút” – mondta Netanjahu.
„Az Egyesült Államok az ön oldalán áll a szabadság védelmében, az igazságosságra való törekvésben és a béke támogatásában” – hangsúlyozta Biden.
Közben kiderült:
A Downing Street bejelentése szerint Sunak találkozik Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel és Jichák Hercog államelnökkel, majd a közel-keleti térség más fővárosait is felkeresi.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője ugyanakkor nem részletezte, hogy Rishi Sunak Izraelen kívül mely országokban tesz látogatást, de közölte: tárgyalásain a brit kormányfő a Gázai-övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael elleni támadása után kirobbant konfliktus kiszélesedésének megakadályozására törekszik.
A brit kormányfő emellett azt is megpróbálja elérni, hogy az övezetbe bejuthassanak a segélyszállítmányok és elhagyhassák a térséget a távozni kívánó civilek.
Sunak a héten telefonon beszélt Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökkel, szorgalmazva a Gázából Egyiptomba vezető rafahi határátkelő megnyitását.
Eközben
Szemtanúk beszámolói szerint az aktivisták egyebek között azt skandálták, hogy „Szabadság Palesztinának!”. A rendőrség nagy erőkkel biztosította a közrendet.
Az izraeli nagykövetség előtt néhány tucat ember vett részt egy Izraellel való szimpátiatüntetésen. A karhatalom számos utcát lezárt, hogy a két tüntetés résztvevői között elejét vegye az esetleges incidenseknek.
A görög közszolgálati rádió jelentése szerint
Ezt követően a helyzet lecsillapodott.
A görög polgári védelmi minisztérium ezzel párhuzamosan a készenléti rendőrség alakulatait mozgósította az égei-tengeri Leszbosz, Híosz, Számosz, Lérosz és Kósz szigetein működő migránstáborok környékén. A létesítményekben számos palesztin, illetve arab államokból származó migráns él.
Közben
A szerdai szavazás során a benyújtott dokumentumot a BT tizenkét tagja támogatta, Oroszország és Nagy-Britannia tartózkodott, az Egyesült Államok pedig nemmel szavazott.
A dokumentumban felszólítják Izraelt, hogy vonja vissza a gázai civilek és az ENSZ segélymunkásai számára kiadott parancsot, miszerint vonuljanak az övezet északi részéből a délibe, és elítélik a Hamász palesztin iszlamista szervezet terrortámadásait.
Elítélik továbbá a civilek elleni erőszak és az ellenségeskedés minden formáját, az összes terrorcselekményt, és túszaik feltétel nélküli szabadon engedésére szólítják fel a Hamászt.
Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a szerdai szavazás után közölte: Joe Biden amerikai elnök jelenleg a régióban folytat diplomáciai egyeztetéseket, amire jelen esetben hatalmas szükség van.
Tor Wennesland, az ENSZ közel-keleti megbízottja az Izrael és a Hamász fegyveresei közti konfliktus kiterjedésének veszélyére figyelmeztette szerdán a Biztonsági Tanácsot.
„Attól tartok, hogy egy mély és veszélyes szakadék szélén állunk, amely nemcsak az izraeli-palesztin konfliktus jövőjét változtathatja meg, hanem az egész Közel-Keletét is” – mondta a megbízott a tizenöt tagú testülethez intézett szerdai videóüzenetében. A benyújtott dokumentum elfogadására kiírt szavazást kétszer is elhalasztották.
A tanács tagjai
António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán azonnali tűzszünetre szólította fel a feleket a humanitárius segélyek Gázába való eljuttatása és a túszok szabadon bocsátása érdekében.
Izrael az elmúlt héten a Gázában élő lakosság közel felét, mintegy 1,1 millió ember kitelepítését rendelte el a Hamász támadásaira válaszként tervezett szárazföldi offenzíva előtt. Izrael a Hamász október 7-én végrehajtott támadása óta teljes ostrom alatt tartja Gázát és a terrorszervezet megsemmisítését tűzte ki céljául.
Biden: Egyiptom engedélyezi segélyszállítmányok átjutását a Gázai övezetbe
Egyiptom legfeljebb 20 segélyszállító kamion számára engedélyezi, hogy belépjen a Gázai övezetbe – jelentette be Joe Biden amerikai elnök szerda este, összegezve az egyiptomi elnökkel folytatott telefonos egyeztetését, mielőtt izraeli látogatását követően hazaindult az Egyesült Államokba.
Az egyiptomi államfői hivatal ezzel egy időben azt közölte, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi és Joe Biden amerikai elnök telefonon megállapodott a humanitárius szállítmányok átjuttatásának körülményeiről a Gázai övezetbe a rafahi határátkelőn keresztül.
Joe Biden a németországi Rammstein légi támaszponton hazaindulása előtt újságírók előtt elmondta, hogy az első, Egyiptom felől útnak induló szállítmányt továbbiak követhetik, amennyiben az ENSZ felügyelete alatt a segélyek eljutnak a rászorulókhoz. Hozzátette, hogy ha a Hamász emberei a szállítmányt lefoglalják, vagy nem engedik célba érni, akkor a humanitárius segítséget leállítják.
Joe Biden arról is beszámolt, hogy izraeli részről nem találkozott ellenkezéssel a Gázai övezetben és Ciszjordániában élő palesztinoknak szánt izraeli látogatása idején megígért 100 millió dolláros humanitárius segéllyel szemben.
Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős irodája szerdán azt közölte, hogy összesen mintegy 3000 tonna humanitárius támogatás várakozik arra, hogy Egyiptomon keresztül a palesztinok lakta Gázai övezetbe juthasson.
Joe Biden arról is beszámolt, hogy hitelesnek tartja az amerikai védelmi minisztérium vizsgálatát, amely eddig azt állapította meg, hogy a gázai kórházat kedden ért, több száz emberéletet követelő robbanás nem izraeli támadás következménye. Az izraeli magyarázat szerint a palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet célt tévesztett rakétája csapódott be a kórház közelében, miközben a Hamász palesztin terrorszervezet Izraelt teszi felelőssé a történtekért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!