Fotó: Fehér Ház
Joe Biden elnök kijelentette, hogy reméli, már „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban.
2024. február 27., 09:172024. február 27., 09:17
„Nos, remélem, hogy a hétvége elejére, vagyis a hétvége végére” – mondta Biden, miután egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során megkérdezték tőle, hogy mikor kezdődhet meg a tűzszünet.
„A nemzetbiztonsági tanácsadóm azt mondja, hogy közel vagyunk. Közel vagyunk, még nincs vége. És remélem, hogy jövő hétfőre tűzszünet lesz” – tette hozzá Biden a CNN szerint.
Korábban hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Izrael azzal vádolta, hogy álláspontja „téveszmés”. Ennek nyomán a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely a harcok leállítását és az izraeli túszok egy csoportjának szabadon bocsátását eredményezné – közölte két, a tárgyalásokat ismerő forrás.
„A fő akadályok – a Hamász ragaszkodása az izraeli erők teljes visszavonásához és a háború befejezéséhez – elhárultak” – mondta a CNN-nek a Biden-kormányzat egy magas rangú tisztségviselője az amerikai, egyiptomi, izraeli hírszerzési vezetők és a katari miniszterelnök pénteki párizsi találkozóját követően.
„A Hamász követelményei a szabadon bocsátandó palesztinok [foglyok] számával kapcsolatban csökkentek” – tette hozzá a tisztviselő.
Egy, a megbeszéléseket ismerő diplomáciai forrás megerősítette, hogy
A tárgyalásokban részt vevők szerint a megállapodás valószínűleg több szakaszban valósulna meg, és ha az első megállapodás létrejön, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek során izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, cserébe a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserébe.
A második szakaszban a tárgyalások várhatóan még bonyolultabbá válnak.
Az izraeli vezetők világossá tették, hogy katonai offenzívát kívánnak indítani Rafah ellen, míg a Hamász egy korábbi javaslatában azt mondta, hogy egy második szakaszban szeretnék megvitatni „a katonai műveletek kölcsönös beszüntetésének folytatásához szükséges követelményeket”.
A pénteken Párizsban találkozó országok csapatai hétfőn Dohában találkoztak, hogy megvitassák a pénteken megvitatott átfogó kérdések finomabb pontjait, ami az előrelépés jele.
– mondta Matt Miller külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
„Továbbra is hiszünk abban, hogy lehetséges az egyezség, és továbbra is törekszünk erre” – mondta Miller a minisztériumi tájékoztatón. Miller hozzátette, hogy ha a Hamász „valóban törődne a palesztin néppel, bele kellene egyeznie a most előterjesztett megállapodásba, mert az nagymértékben enyhítené a palesztin nép szenvedéseit”.
Vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem volt hajlandó részletezni a megbeszélt feltételeket, de azt mondta, hogy a pénteki párizsi találkozó eredményeként
„Katarnak és Egyiptomnak közvetett tárgyalásokat kell folytatnia a Hamasszal, mert végső soron bele kell egyeznie a túszok szabadon bocsátásába” – mondta Sullivan a CNN-nek. „Ez a munka folyamatban van. És reméljük, hogy az elkövetkező napokban eljutunk arra a pontra, ahol valóban lesz egy határozott és végleges megállapodás ebben a kérdésben. De várnunk kell és meglátjuk”.
Izrael hétfőn megerősítette, hogy tárgyalcsapatot küld Dohába, miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kevésbé volt elutasító a tárgyalásokkal kapcsolatban, mint az elmúlt hetekben.
A miniszterelnök azt is megismételte, hogy tervezi az izraeli hadsereg Rafahba vezénylését, amit az Egyesült Államok ellenez olyan határozott terv nélkül, amely figyelembe veszi az ott összegyűlt mintegy 1,5 millió palesztin biztonságát, akik közül sokan elmenekültek a harcok elől északabbra.
Túszalkuval vagy anélkül, „mindenképpen megtesszük” – mondta Netanjahu a CBS Newsnak, mert „a teljes győzelem a célunk”.
„Nem hagyhatjuk el a Hamász utolsó fellegvárát anélkül, hogy gondoskodnánk róla” – mondta Netanjahu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Egyhetes nemzeti gyászt hirdettek hétfőn Mianmarban, miközben a mentők hétfőn négy embert szabadítottak ki az összeomlott épületek romjai alól – jelentette a kínai média.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője határozott választ helyezett kilátásba hétfőn az Egyesült Államokkal szemben, ha az amerikai elnök beváltja „fenyegetéseit” az iráni atomprogramról kötendő megállapodással kapcsolatban.
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap megismételte a Hamász lefegyverzésére és vezetőinek a Gázai övezet elhagyására vonatkozó követelését, miközben megígérte, hogy fokozza a csoportra gyakorolt nyomást.
Jens-Frederik Nielsen megválasztott grönlandi miniszterelnök vasárnap Facebookon tett bejegyzésében utasította el azt, hogy a szigetet az Egyesült Államok megszerezze.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Ahmed es-Saraa ideiglenes szíriai elnök szombat este bejelentette egy új, miniszterelnök nélküli kormány megalakulását, amelyben egy nő is helyet kap.
Felrobbant és kiégett Vlagyimir Putyin limuzinja Moszkvában. A jármű egy fekete Aurus Senat volt, amelynek értéke 330 ezer euró. Sérültekről nem érkezett információ, és egyelőre nem tudni, ki használta a limuzint a robbanás idején.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!