Fotó: Fehér Ház
Joe Biden elnök kijelentette, hogy reméli, már „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban.
2024. február 27., 09:172024. február 27., 09:17
„Nos, remélem, hogy a hétvége elejére, vagyis a hétvége végére” – mondta Biden, miután egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során megkérdezték tőle, hogy mikor kezdődhet meg a tűzszünet.
„A nemzetbiztonsági tanácsadóm azt mondja, hogy közel vagyunk. Közel vagyunk, még nincs vége. És remélem, hogy jövő hétfőre tűzszünet lesz” – tette hozzá Biden a CNN szerint.
Korábban hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Izrael azzal vádolta, hogy álláspontja „téveszmés”. Ennek nyomán a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely a harcok leállítását és az izraeli túszok egy csoportjának szabadon bocsátását eredményezné – közölte két, a tárgyalásokat ismerő forrás.
„A fő akadályok – a Hamász ragaszkodása az izraeli erők teljes visszavonásához és a háború befejezéséhez – elhárultak” – mondta a CNN-nek a Biden-kormányzat egy magas rangú tisztségviselője az amerikai, egyiptomi, izraeli hírszerzési vezetők és a katari miniszterelnök pénteki párizsi találkozóját követően.
„A Hamász követelményei a szabadon bocsátandó palesztinok [foglyok] számával kapcsolatban csökkentek” – tette hozzá a tisztviselő.
Egy, a megbeszéléseket ismerő diplomáciai forrás megerősítette, hogy
A tárgyalásokban részt vevők szerint a megállapodás valószínűleg több szakaszban valósulna meg, és ha az első megállapodás létrejön, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek során izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, cserébe a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserébe.
A második szakaszban a tárgyalások várhatóan még bonyolultabbá válnak.
Az izraeli vezetők világossá tették, hogy katonai offenzívát kívánnak indítani Rafah ellen, míg a Hamász egy korábbi javaslatában azt mondta, hogy egy második szakaszban szeretnék megvitatni „a katonai műveletek kölcsönös beszüntetésének folytatásához szükséges követelményeket”.
A pénteken Párizsban találkozó országok csapatai hétfőn Dohában találkoztak, hogy megvitassák a pénteken megvitatott átfogó kérdések finomabb pontjait, ami az előrelépés jele.
– mondta Matt Miller külügyminisztériumi szóvivő hétfőn.
„Továbbra is hiszünk abban, hogy lehetséges az egyezség, és továbbra is törekszünk erre” – mondta Miller a minisztériumi tájékoztatón. Miller hozzátette, hogy ha a Hamász „valóban törődne a palesztin néppel, bele kellene egyeznie a most előterjesztett megállapodásba, mert az nagymértékben enyhítené a palesztin nép szenvedéseit”.
Vasárnap Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem volt hajlandó részletezni a megbeszélt feltételeket, de azt mondta, hogy a pénteki párizsi találkozó eredményeként
„Katarnak és Egyiptomnak közvetett tárgyalásokat kell folytatnia a Hamasszal, mert végső soron bele kell egyeznie a túszok szabadon bocsátásába” – mondta Sullivan a CNN-nek. „Ez a munka folyamatban van. És reméljük, hogy az elkövetkező napokban eljutunk arra a pontra, ahol valóban lesz egy határozott és végleges megállapodás ebben a kérdésben. De várnunk kell és meglátjuk”.
Izrael hétfőn megerősítette, hogy tárgyalcsapatot küld Dohába, miután Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kevésbé volt elutasító a tárgyalásokkal kapcsolatban, mint az elmúlt hetekben.
A miniszterelnök azt is megismételte, hogy tervezi az izraeli hadsereg Rafahba vezénylését, amit az Egyesült Államok ellenez olyan határozott terv nélkül, amely figyelembe veszi az ott összegyűlt mintegy 1,5 millió palesztin biztonságát, akik közül sokan elmenekültek a harcok elől északabbra.
Túszalkuval vagy anélkül, „mindenképpen megtesszük” – mondta Netanjahu a CBS Newsnak, mert „a teljes győzelem a célunk”.
„Nem hagyhatjuk el a Hamász utolsó fellegvárát anélkül, hogy gondoskodnánk róla” – mondta Netanjahu.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
szóljon hozzá!