Az izraeli hadsereg közben hétfőn bejelentette, hogy válaszul az onnan izraeli területre kilőtt rakétákra több szíriai célpontra is csapást mért.

„Egy harci repülőgép nemrég támadta azokat a rakétavetőket, amelyekből tegnap este szíriai területről lövéseket adtak le izraeli területre” – közölte az izraeli hadsereg az X-en (korábban Twitter).

Az izraeli hadsereg órákkal korábban arról számolt be, hogy több rakétatámadás érte a területét.

A Kan izraeli közszolgálati rádióállomás szerint

Október 7-e, az izraeli Hamász véres támadásának napja óta az izraeli légierő több támadást hajtott végre Szíriában, különösen az aleppói és damaszkuszi repülőterek ellen.

A feszültség az izraeli-libanoni határon is fokozódik, ahol szinte naponta tűzváltás zajlik az izraeli hadsereg és a palesztinbarát fegyveres csoportok, köztük a libanoni Hezbollah között.

Eközben ki Joe Biden amerikai elnök, amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel beszélt telefonon vasárnap, leszögezte:

Ez volt a két politikus első egyeztetése mióta Izrael bejelentette katonai műveletek kiszélesítését.

A Fehér Ház közleménye szerint szóba kerültek a Gázai övezetben fogva tartottak megtalálását célzó erőfeszítések, akik között a konfliktus kirobbanása óta eltűntként számon tartott amerikai állampolgárok is lehetnek.

Biden vasárnap Abdel Fatáh al-Szíszi egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, akivel a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok bejutásának felgyorsításáról egyeztettek. A megbeszélésen szóba kerültek a konfliktus kiszélesedésének megakadályozását célzó amerikai diplomáciai lépések is.

Mihael Hercog, Izrael amerikai nagykövete egy interjúban beszámolt arról, hogy már vasárnap több tucat kamion érkezett a Gázai övezetbe humanitárius szállítmánnyal, és a következő napokban is lehetővé teszik további segélyek bejutását Egyiptom felől. A Fox News hírtelevíziónak adott nyilatkozatban a nagykövet hangsúlyozta, hogy a Hamász ellen zajló hadművelet során Izrael a civileket kíméli. Megjegyezte, hogy a háborút rákényszerítették országára, de a Hamász további működését nem hagyhatja.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta, hogy

Izrael felelősséggel tartozik a gázai övezeti civilek életének védelméért – jelentette ki a tanácsadó és hangsúlyozta, hogy Washington kemény kérdéseket tesz fel Izraelnek, ideértve a humanitárius segélyezést, a terroristák és vétlen civilek közti különbségtételt, valamint katonai műveletének tervezését illetően.

Pramila Jayapal, a kongresszus demokrata párti képviselője vasárnap arra figyelmeztette a Biden vezette adminisztrációt, hogy az elnök reagálása Izrael háborújára a Hamász ellen akár muszlim szavazatokba is kerülhet a 2024-es elnökválasztáson. A politikus az NBC televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az „elnöknek ebben is bátran kell viselkednie, hogy megőrizhessük az ország egységét”, és úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok lakossága másképp gondolkodik az Izrael által folytatott hadműveletekkel kapcsolatban, mint az elnök, valamint a kongresszus többsége.

James Lankford, a kongresszus republikánus szenátora szintén vasárnap reggel úgy nyilatkozott, hogy

A CNN hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a palesztinok lakta terület alatt kiépített szerteágazó alagútrendszer nagyon bonyolult környezetet teremt, ami lehetőséget nyújt a Hamász által fogva tartott emberek elrejtésére is.

Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az NBC televíziónak szintén vasárnap adott interjúban védelmébe vette a döntést, hogy Floridában betiltották a Hamász oldalán álló diákszervezetek működését a felsőoktatási intézményekben. A republikánus elnökjelöltségért is induló politikus úgy vélekedett, hogy

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet miatt hétfőre az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte az Egyesült Arab Emirátusok küldöttsége. A New York-i ülésen a tervek szerint a többi között meghallgatnák a világszervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét.

Izrael ENSZ nagykövete vasárnap ugyanakkor élesen bírálta az világszervezetet az Izraellel kapcsolatban elfogadott közgyűlési határozat kapcsán, amely tűzszünetet sürgetett. Gilad Erdan úgy fogalmazott, hogy

A Közel-Keleten kialakult, eszkalációval fenyegető háborús helyzet is szerepel Szaúd-Arábia védelmi miniszterének hétfői tárgyalásain Washingtonban. Háled bin-Szalmán a tervek szerint találkozik Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, valamint Antony Blinken külügyminiszterrel. Az Izrael és a Hamász között kirobbant háborút megelőző hetekben a szaúdi kormányzat képviselői még előrehaladásról számoltak be az Izraellel fenntartott kapcsolatok normalizálásának folyamatában. Szombaton a rijádi külügyminisztérium közleményben arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben bármilyen szárazföldi hadművelet „palesztin civilek életét veszélyezteti, és hatalmas kockázatot jelent”.

Közben vasárnap

„Nem kívánjuk, hogy ez a háború továbbterjedjen” – szögezte le az iráni diplomácia vezetője. Amirabdollahián egyben alaptalannak nevezte és visszautasította azokat állításokat, amelyek összefüggésbe hozták Iránt a Hamász és más szélsőséges szervezetek október 7-i terrortámadásával Izrael ellen.

„Mindig is nyújtottuk politikai, sajtó- és nemzetközi támogatást Palesztinának. Ezt sosem tagadtuk” – mondta. „Ez az igazság, de

– tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy teljesen visszás minden bizonyíték nélkül Iránt okolni, ha valamilyen amerikai érdekeltséget ér támadás a Közel-Keleten. Amirabdollahián arra reagált, hogy az utóbbi héten legalább 19 támadás érte a Szíria, illetve Irak területén állomásozó amerikai vezetésű koalíció erőit Teherán támogatását élvező milíciák részéről.

Mint mondta,

Az Egyesült Államok csütörtökön az ENSZ-ben közölte, hogy nem keresi a konfliktust Iránnal, Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanakkor hozzátette, Washington határozottan és gyorsan fel fog lépni, ha Teherán, vagy szövetségesei rátámadnának amerikaiakra. A Pentagon aznap ismertette, hogy az amerikai haderő csapást mért Kelet-Szíriában az iráni Forradalmi Gárda és az általa támogatott milíciák két fegyverraktárára.