Biden ismét kiállt Izrael önvédelemhez való joga mellett – Szíriai és gázai célpontokat támadott az izraeli hadsereg

Biden ismét kiállt Izrael önvédelemhez való joga mellett – Szíriai és gázai célpontokat támadott az izraeli hadsereg

Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu

Hétfőre virradóra is folytatódtak az izraeli légierő és tüzérség támadásai Gázai övezet északi részében a Hamász palesztin terrorszervezet ellen, miközben a harckocsikkal végrehajtott szárazföldi műveletek is zajlanak.

Hírösszefoglaló

2023. október 30., 08:392023. október 30., 08:39

A palesztinok szerint a támadások célpontjai között a Sífa és az Al-Kudsz kórházak környéke is szerepelt – Izrael múlt heti bejelentése szerint előbbi alatt alakította ki főhadiszállását a Hamász.

A palesztin beszámolók szerint fegyverek

összecsapásra került sor palesztin fegyveresek és az izraeli hadsereg között Hán Junisztól keletre.

Az izraeli hadsereg közben hétfőn bejelentette, hogy válaszul az onnan izraeli területre kilőtt rakétákra több szíriai célpontra is csapást mért.

„Egy harci repülőgép nemrég támadta azokat a rakétavetőket, amelyekből tegnap este szíriai területről lövéseket adtak le izraeli területre” – közölte az izraeli hadsereg az X-en (korábban Twitter).

Az izraeli hadsereg órákkal korábban arról számolt be, hogy több rakétatámadás érte a területét.

A Kan izraeli közszolgálati rádióállomás szerint

a támadott helyszínek a dél-szíriai Daraa régióban vannak, és Irán szövetségeseivel állnak kapcsolatban.

Október 7-e, az izraeli Hamász véres támadásának napja óta az izraeli légierő több támadást hajtott végre Szíriában, különösen az aleppói és damaszkuszi repülőterek ellen.

A feszültség az izraeli-libanoni határon is fokozódik, ahol szinte naponta tűzváltás zajlik az izraeli hadsereg és a palesztinbarát fegyveres csoportok, köztük a libanoni Hezbollah között.

Eközben ki Joe Biden amerikai elnök, amikor Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel beszélt telefonon vasárnap, leszögezte:

Izraelnek minden joga és kötelessége megvan arra, hogy megvédje polgárait a terrorizmustól, ugyanakkor ezt a humanitárius joggal összehangban kell megtennie, amely elsődlegesnek tekinti a civilek védelmét.

Ez volt a két politikus első egyeztetése mióta Izrael bejelentette katonai műveletek kiszélesítését.

A Fehér Ház közleménye szerint szóba kerültek a Gázai övezetben fogva tartottak megtalálását célzó erőfeszítések, akik között a konfliktus kirobbanása óta eltűntként számon tartott amerikai állampolgárok is lehetnek.

Biden vasárnap Abdel Fatáh al-Szíszi egyiptomi elnökkel is beszélt telefonon, akivel a Gázai övezetbe irányuló humanitárius szállítmányok bejutásának felgyorsításáról egyeztettek. A megbeszélésen szóba kerültek a konfliktus kiszélesedésének megakadályozását célzó amerikai diplomáciai lépések is.

Mihael Hercog, Izrael amerikai nagykövete egy interjúban beszámolt arról, hogy már vasárnap több tucat kamion érkezett a Gázai övezetbe humanitárius szállítmánnyal, és a következő napokban is lehetővé teszik további segélyek bejutását Egyiptom felől. A Fox News hírtelevíziónak adott nyilatkozatban a nagykövet hangsúlyozta, hogy a Hamász ellen zajló hadművelet során Izrael a civileket kíméli. Megjegyezte, hogy a háborút rákényszerítették országára, de a Hamász további működését nem hagyhatja.

Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban azt mondta, hogy

az Egyesült Államok az izraeli kormány „legmagasabb szintjein” egyeztet a Gázai övezetben élő civilek életének védelméről.

Izrael felelősséggel tartozik a gázai övezeti civilek életének védelméért – jelentette ki a tanácsadó és hangsúlyozta, hogy Washington kemény kérdéseket tesz fel Izraelnek, ideértve a humanitárius segélyezést, a terroristák és vétlen civilek közti különbségtételt, valamint katonai műveletének tervezését illetően.

Az izraeli hadműveletekhez való amerikai hozzáállás politikai vita tárgya az Egyesült Államokban, demokraták és republikánusok másként ítélik meg a helyzetet.

Pramila Jayapal, a kongresszus demokrata párti képviselője vasárnap arra figyelmeztette a Biden vezette adminisztrációt, hogy az elnök reagálása Izrael háborújára a Hamász ellen akár muszlim szavazatokba is kerülhet a 2024-es elnökválasztáson. A politikus az NBC televíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az „elnöknek ebben is bátran kell viselkednie, hogy megőrizhessük az ország egységét”, és úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok lakossága másképp gondolkodik az Izrael által folytatott hadműveletekkel kapcsolatban, mint az elnök, valamint a kongresszus többsége.

James Lankford, a kongresszus republikánus szenátora szintén vasárnap reggel úgy nyilatkozott, hogy

minden késlekedés az izraeli védelmi erők szárazföldi akciójának megkezdésében a Hamász malmára hajtja a vizet.

A CNN hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a palesztinok lakta terület alatt kiépített szerteágazó alagútrendszer nagyon bonyolult környezetet teremt, ami lehetőséget nyújt a Hamász által fogva tartott emberek elrejtésére is.

Ron DeSantis, Florida republikánus kormányzója az NBC televíziónak szintén vasárnap adott interjúban védelmébe vette a döntést, hogy Floridában betiltották a Hamász oldalán álló diákszervezetek működését a felsőoktatási intézményekben. A republikánus elnökjelöltségért is induló politikus úgy vélekedett, hogy

megengedni az érintett szervezet számára, hogy nyíltan támogassanak terrorista szervezeteket felérne azzal, hogy az Egyesült Államok „országként követ el öngyilkosságot”.

A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzet miatt hétfőre az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését kezdeményezte az Egyesült Arab Emirátusok küldöttsége. A New York-i ülésen a tervek szerint a többi között meghallgatnák a világszervezet humanitárius ügyekért felelős főtitkár-helyettesét.

Izrael ENSZ nagykövete vasárnap ugyanakkor élesen bírálta az világszervezetet az Izraellel kapcsolatban elfogadott közgyűlési határozat kapcsán, amely tűzszünetet sürgetett. Gilad Erdan úgy fogalmazott, hogy

a világszervezet „elveszítette legitimitását, és relevanciáját”, amikor képtelen volt egységre jutni abban, hogy elítélje a Hamász által az izraeli civilek ellen elkövetett terrorcselekményeket.

A Közel-Keleten kialakult, eszkalációval fenyegető háborús helyzet is szerepel Szaúd-Arábia védelmi miniszterének hétfői tárgyalásain Washingtonban. Háled bin-Szalmán a tervek szerint találkozik Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Lloyd Austin védelmi miniszterrel, valamint Antony Blinken külügyminiszterrel. Az Izrael és a Hamász között kirobbant háborút megelőző hetekben a szaúdi kormányzat képviselői még előrehaladásról számoltak be az Izraellel fenntartott kapcsolatok normalizálásának folyamatában. Szombaton a rijádi külügyminisztérium közleményben arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezetben bármilyen szárazföldi hadművelet „palesztin civilek életét veszélyezteti, és hatalmas kockázatot jelent”.

Közben vasárnap

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában kijelenzette: Irán nem kívánja a gázai övezeti konfliktus terjedését.

„Nem kívánjuk, hogy ez a háború továbbterjedjen” – szögezte le az iráni diplomácia vezetője. Amirabdollahián egyben alaptalannak nevezte és visszautasította azokat állításokat, amelyek összefüggésbe hozták Iránt a Hamász és más szélsőséges szervezetek október 7-i terrortámadásával Izrael ellen.

„Mindig is nyújtottuk politikai, sajtó- és nemzetközi támogatást Palesztinának. Ezt sosem tagadtuk” – mondta. „Ez az igazság, de

Idézet
az al-Aksza Vihar fedőnevű művelettel összefüggésben nem volt kapcsolat Irán és a Hamász-művelet között, sem kormányom, sem hazám részéről”

– tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy teljesen visszás minden bizonyíték nélkül Iránt okolni, ha valamilyen amerikai érdekeltséget ér támadás a Közel-Keleten. Amirabdollahián arra reagált, hogy az utóbbi héten legalább 19 támadás érte a Szíria, illetve Irak területén állomásozó amerikai vezetésű koalíció erőit Teherán támogatását élvező milíciák részéről.

Mint mondta,

a közel-keleti régióban az emberek dühösek, de „nem kapnak tőlünk utasításokat. Saját érdekeik szerint cselekednek. Mindemellett, ami történt, amit a Hamász tett, az teljességgel palesztin művelet volt”.

Az Egyesült Államok csütörtökön az ENSZ-ben közölte, hogy nem keresi a konfliktust Iránnal, Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyanakkor hozzátette, Washington határozottan és gyorsan fel fog lépni, ha Teherán, vagy szövetségesei rátámadnának amerikaiakra. A Pentagon aznap ismertette, hogy az amerikai haderő csapást mért Kelet-Szíriában az iráni Forradalmi Gárda és az általa támogatott milíciák két fegyverraktárára.

Ideiglenesen leállt a légiforgalom a mahacskalai repülőtéren palesztinpárti tüntetők akciója miatt

Ideiglenesen leállt vasárnap este a légiforgalom a mahacskalai repülőtéren palesztinpárti tüntetők akciója miatt – közölte az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija).
A tájékoztatás szerint illetéktelenek hatoltak be a légikikötő egyik fel- és leszálló pályájára, így az érkező járatokat tartalék repülőterekre kellett irányítani. A repülőtér védelmét a demonstrációra tekintettel megerősítették, a tüntetőket időközben sikerült eltávolítani.
Vasárnap néhány százan tüntettek Dagesztán székhelyének légikikötője mellett a Gázai övezetben kibontakozott konfliktus miatt. Mahacskalába vasárnap este érkezett meg Tel-Avivból egy menetrend szerinti járat. A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint egyes tüntetők behatoltak a nemzetközi terminál területére is, ahol a járattal érkezett utasokat keresték.
Izrael az esti órákban a Dagesztánban történtekre tekintettel sürgette az orosz hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent az izraeli állampolgárok és az Oroszországban élő zsidók védelme érdekében.
Az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint a zsidó állam moszkvai nagykövete ennek érdekében együttműködik az orosz hatóságokkal. A tárca hozzátette, hogy „Izrael állam nagyon komolyan veszi azt, ha ártani próbálnak izraeli állampolgároknak, illetve a zsidóknak bárhol”.
„Izrael elvárja az orosz biztonsági erőktől, hogy megvédjék az izraeli állampolgárokat és zsidókat, és határozottan lépjenek fel a zavargókkal és a zsidók és izraeliek elleni féktelen uszítással szemben” – húzta alá az izraeli diplomáciai tárca.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 11., csütörtök

Magyar kérésre elutasították Şoşoacă pártjának csatlakozását a Szuverén Nemzetek Európája EP-frakcióhoz

Nem fogadták be az SOS Románia Pártot az újonnan alakult Szuverén Nemzetek Európája nevű európai parlamenti (EP-) frakcióba.

Magyar kérésre elutasították Şoşoacă pártjának csatlakozását a Szuverén Nemzetek Európája EP-frakcióhoz
2024. július 11., csütörtök

Egyre bizonytalanabb Biden sorsa, sok párttársa mellett George Clooney sem bízik abban, hogy alkalmas lenne a folytatásra

Egyre romlik a hangulat a Demokrata Pártban, miután az újraválasztása érdekében kampányoló elnök, Joe Biden alkalmasságát egyre többen kérdőjelezik meg, és az elmúlt egy napban tovább fajult a helyzet – derül ki a CNN háttéranyagából.

Egyre bizonytalanabb Biden sorsa, sok párttársa mellett George Clooney sem bízik abban, hogy alkalmas lenne a folytatásra
2024. július 11., csütörtök

Bedurvulhat az izraeli offenzíva, a hadsereg utasítást adott Gázaváros teljes kiürítésére

Az izraeli hadsereg kiterjesztette evakuálási parancsát egész Gázavárosra, miután a hét elején több tízezer palesztint menekítettek el a város több negyedéből.

Bedurvulhat az izraeli offenzíva, a hadsereg utasítást adott Gázaváros teljes kiürítésére
2024. július 11., csütörtök

Stoltenberg szerint Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan, érkeznek az első F-16-osok

Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Észak-atlanti Tanács ülése után a szervezet 75. évfordulós csúcstalálkozóján Washingtonban.

Stoltenberg szerint Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan, érkeznek az első F-16-osok
2024. július 10., szerda

Macron szerint senki nem nyert a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választásokon

Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a „köztársasági” politikai erőket, hogy „hozzanak létre egy stabil és plurális többséget” az ország számára.

Macron szerint senki nem nyert a franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választásokon
2024. július 10., szerda

Románia kétoldalú biztonsági megállapodást köt Ukrajnával, és „biztonságot exportálna”

Románia kétoldalú biztonsági megállapodást ír alá Ukrajnával csütörtök reggel – jelentette ki Klaus Iohannis államfő Washingtonban tartott szerdai sajtótájékoztatóján.

Románia kétoldalú biztonsági megállapodást köt Ukrajnával, és „biztonságot exportálna”
2024. július 10., szerda

Sikerült ártalmatlanná tenni a Hamász fegyvereseinek hatvan százalékát az izraeli védelmi tárca szerint

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter szerint az izraeli hadsereg (IDF) megölte vagy megsebesítette az Hamász iszlamista terrorszervezet fegyvereseinek hatvan százalékát a Gázai övezetben.

Sikerült ártalmatlanná tenni a Hamász fegyvereseinek hatvan százalékát az izraeli védelmi tárca szerint
2024. július 10., szerda

Az odesszai kikötőt és energetikai infrastruktúrát támadtak az oroszok, az ENSZ BT elítélte a kijevi gyermekkórház elleni csapás

Oroszország öt rakétát és 20 drónt indított Ukrajna ellen az éjszaka folyamán, melyek közül az ukrán légierő 14 drónt sikeresen lelőtt – közölte az ukrán légierő szerdán.

Az odesszai kikötőt és energetikai infrastruktúrát támadtak az oroszok, az ENSZ BT elítélte a kijevi gyermekkórház elleni csapás
2024. július 10., szerda

A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződést Stinger-rakéták gyártására

A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződés Stinger-rakéták gyártására tagállamaiban – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Washington, a NATO-csúcstalálkozó kísérőrendezvényeként tartott védelmi ipari fórumon.

A NATO 700 millió dollár értékben kötött szerződést Stinger-rakéták gyártására
2024. július 10., szerda

Nem kötne kompromisszumot, kormányozni akar a francia választásokat megnyerő, szélsőbaloldali pártokat is soraiban tudó tömb

A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.

Nem kötne kompromisszumot, kormányozni akar a francia választásokat megnyerő, szélsőbaloldali pártokat is soraiban tudó tömb